2020. május 20. - Jelentős változásokat hoz a hazai erdőgazdálkodók életében az az új jogszabály, amelyet tegnap fogadott el az Országgyűlés.
A törvényben rögzített módosításokkal az Agrárminisztérium szerint egy olyan új, korszerű szabályozás léphet életbe, amely az erdőgazdálkodás sajátosságaihoz igazodó feltételeket teremt az ágazatban működő vállalkozások és az erdőtulajdonosok számára.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségessé vált a módosítás, a tulajdonosok ugyanis sokszor kiszolgáltatottak voltak a megbízott erdőgazdálkodókkal szemben - írja a Magyar Nemzet. Gyakran előforduló probléma, hogy a fakitermelést a megbízott elvégezte, azonban az azt követő erdőfelújítási kötelezettséget nem teljesítette, így a tulajdonosok magukra maradtak. Éppen ezért az új szabályozás – a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról – a jövőben minden erdőgazdálkodásra kötött megbízási szerződést megszüntet, az új megállapodásokat pedig szigorú szabályokhoz köti. Jelenleg, akinek nincs tulajdonában valamilyen erdő, csak haszonbérlet útján válhat erdőgazdálkodóvá. A haszonbérlet tervezhetősége ugyanakkor bizonytalanabb, mint a szántóföldek esetében, ezért a jogalkotók az erdőre vonatkozó speciális erdőgazdálkodási haszonbérleti szabályokat határoztak meg.
Az agráriumon belül az erdőgazdálkodás egyébként is egy speciális terület. Míg például a szántóföldi növénytermesztés esetében a termés, illetve a nyersanyag minden évben nagyságrendileg hasonló éves haszonnal és ráfordítással tervezhető, az erdőknél azonban a megújítási ciklus jellemzően több emberöltő, a csak ráfordítást igénylő időszak hossza akár évtizedes is lehet. Ahogy azt az elmúlt évek is mutatják, az értékesítési lehetőséget felülírhatja egy viharkár, vagy csökkenő tűzifakereslet egy enyhe tél után, valamint a faipar feldolgozók képességeinek ingadozása.
A jogcímek módosításával egy átfogó és bővített földhasználati, illetve erdőgazdálkodási jogcímpalettát tudunk kínálni az erdőtulajdonosoknak és az erdőgazdálkodóknak egyaránt, amely közül a tulajdonosok az igényeiknek és az erdeik sajátosságainak megfelelően tudnak választani – fogalmazott a Magyar Nemzetnek küldött válaszában a tárca.
Az erdőkezelés esetében újdonság a határozatlan idejű szerződés, amelynek keretében szükség lesz a szoros elszámolásra a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó között. Ez kedvező lehet azok számára, akik folyamatosan szeretnének részt venni az erdőgazdálkodás irányának meghatározásában és a gazdálkodással járó anyagi kockázatot is maguk vállalják.
Azokra is gondoltak a jogalkotók, akik erdeiket úgy kívánják határozott időre és kifejezetten hosszú távon egy integrációt megvalósító erdészeti szakirányító vállalkozásra bízni, hogy meghatározzák a gazdálkodás során elérni kívánt távlati célokat. A megvalósításba, illetve a cél eléréshez szükséges tevékenységek kiválasztásába azonban nem kívánnak beleszólni. Mivel az erdőgazdálkodói tevékenység, többek közt a telepítés, a nevelés és a megújítás évtizedekre meghatározza az erdő jövőjét, ezért a tulajdonosok számára plusz biztosítékot jelenthet, ha úgy döntenek, hogy átadják az erdőgazdálkodási feladatot másnak, de az csak erdészeti szakirányító vállalkozás lehet.
Az erdőhasználatra vonatkozó szabályok mellett a szankciórendszer is megújul. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a kormány bürokráciacsökkentési törekvésével összhangban egyszerűbb, átláthatóbb és közérthetőbb bírsági rendszer lép életbe. A most elfogadott jogszabály legtöbb esetben az eddigi fix bírság helyett mérlegelési szemponton alapuló szankcionálási lehetőséget ad a hatóság számára. A súlyos jogsértések kivételével a főszabály szerint a hatóság először csak figyelmeztetni fogja a vállalkozásokat.