2020. május 20. - A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben – írja az ma7.sk.
A portál cikke szerint a döntés mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában.
A cikk szerint a döntés rámutat arra is, hogy a főügyész jogkörei túl tágak, ami lehetővé teszi a már jogerősen lezárt ügyek politikai manipulációját.
A panaszos egy erdő tulajdonosa Észak-Szlovákiában. 2009-ben indított ellene pert az állami erdővállalat, hogy az erdőt elvegyék tőle arra hivatkozva, hogy édesapja, akitől az erdőt örökölte, magyar nemzetiségű volt, ezért 1946-ban a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni tőle az erdőt.
Az eljárás során a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság megállapították, hogy 1946-ban valóban el akarták az édesapától kobozni az erdőt, de eljárási hibák miatt erre akkor nem került sor. Ezért a bíróságok elutasították az állam keresetét, az ügy 2013-ban jogerősen véget ért.
A perbe azonban 2014-ben beavatkozott a szlovák főügyész. A már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet („mimoriadne dovolanie”), ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelső Bírósága 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek voltak, ezért a 104/1945 sz. a németek, magyarok, és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági területének elkobzásáról és mielőbbi elosztásáról szóló rendelet alapján a földjeiket 1946-ban el kellett volna kobozni. Ha nem bizonyítható, hogy ez megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” („zachovanie nevyhnutnej autority štátu”) feltételezni kell, hogy eljárási hibáktól mentesen elkobozták a vagyont. A Legfelső Bíróság visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróságra, hogy ez alapján ismételje meg az eljárást, és fossza meg a panaszost a vagyonától.
A strasbourgi Bíróság döntése:
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy
bár a szlovák kormány az ügyben a jogbiztonságra hivatkozik, pont az állami szervek voltak azok, akik 2000-ben elismerték a panaszos apjának tulajdonjogát, és ezek után 2009-ben pert indítottak ellene, hogy megfosszák tőle.
Majd miután a pert az állam jogerősen elveszítette, a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. A rendkívüli felülvizsgálati kérelem lehetővé teszi az ügyek politikai alapú manipulációját, ezért Szlovákiának jelentősen szűkítenie kellene, vagy el kellene törölnie ezt a jogintézményt.
A bíróság nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, hiszen az még mindig folyamatban van Szlovákiában. A Legfelső Bíróság 2015-ös döntése azonban nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, mint hogy megfossza a panaszost vagyonától. Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot.