Az Erdészeti Lapok július-augusztusi számában cikkek jelentek meg az erdészeti kommunikációról. Azért, hogy a cikkekben leírtak ne befolyásolják a már korábban határozottan kialakult véleményemet leírom gondolataimat és tapasztalataimat még a cikkek elolvasása előtt. A témával kapcsolatos jelenlegi hazai helyzetet, terveket és a megtett intézkedéseket csak felületesen ismerem, mivel az elmúlt időszakban zömmel külföldön dolgoztam.
Az erdészet belső és külső kapcsolatai nagyon szerteágazóak. A fakereskedelem, a fafeldolgozás hagyományos kapcsolatrendszerén túl rengeteg szál köti az erdőgazdálkodást a társadalom különböző érdekcsoportjaihoz, mai kifejezéssel élve a "kommunikációs partnerekhez". Ezeknek az érdekcsoportoknak a száma, a létszáma, ezzel együtt érdekérvényesítő ereje folyamatosan nő.
A nyolcvanas évek eleje óta a magyar erdőgazdálkodás védelmi pozícióban van. A megerősödő új szervezetek és érdekcsoportok támadják az erdőgazdálkodás szervezetét, az erdőgazdálkodás módját, az erdészek hozzáállását. Ebben a harcban kialakultak az álláspontok, de újabb és újabb érvek és igények erősítik a támadók helyzetét. A mi érveink, annak ellenére, hogy örök érvényűek és igazak, kopottnak tűnnek és egyre kevésbé állják ki az új támadásokat. Ez a gond egyébként nemcsak az erdészeti szakma területén jelentkezik, hanem más területeken is, a társadalmi élet forrongásával, belső rendszerének folyamatos átalakulásával együtt járó jelenség.
Hogy is van ez? Megjelenik egy cikk, felháborodunk, megírjuk a választ, ami általában csak a belső szakmai fórumon jelenik meg. Elkészül egy jogszabálytervezet ami az érdekeinket sérti, megmozgatva felső kapcsolatainkat jól-rosszul sikerül a megfelelő változatot kiharcolni. Ez a módszer nagyon egyszerű és szegényes, csak részsikerek elérésére alkalmas. Közben (hogy egy hasonlattal éljek) a kakukk módszere érvényesül, egyre több kakukktojás kerül a fészekbe, néhány már kikelt, de hamarosan még több kakukkfióka várható.
Hogy mit kell tenni a lehető legjobb helyzet elfoglalásához, azt meg kell tervezni és át kell beszélni. Ami viszont egyértelműen fontos az a segítő partnerek bevonása, a nyíltság, az átláthatóság, az előremutató tervezés, a tervek nyilvános megbeszélése és elfogadtatása az érdekeltekkel, valamint a folyamatos külső rápillantás lehetőségének biztosítása a végrehajtás során.
Az erdészeti kommunikáció fejlesztésére már korábban történtek kezdeményezések nálunk. A kilencvenes években tanulmányok és tervek készültek, de ezek a feledés homályába vesztek. Az átfogó minisztériumi szintű kezdeményezés gyakorlatilag hiányzott. Amíg más országok ágazati irányítása sikeres munkát végzett e téren, addig nálunk ez a feladat elsikkadt a folyamatos védekezés erőfeszítéseinek árnyékában. Az OEE, a FAGOSZ és az állami erdőgazdasági társaságok egy része felismerve ennek fontosságát, komoly munkát végzett saját kommunikációs stratégiajának kidolgozására és végrehajtására. Ezek a regionálisnak tekinthető kezdeményezések helyenként sikeresek. Viszont hiányzik az erdőgazdasági ágazat átfogó és részletesen kidolgozott kommunikációs stratégiája, amit a Nemzeti Erdőprogram egyébként nagyszerűen megfogalmaz.
Mint már említettem, a kommunikációs stratégia kidolgozásának jelenlegi hazai állapotát részleteiben nem ismerem. Ehhez nem tudok hozzászólni. Talán segíteni tudok azzal, hogy ismertetem azt a munkát, amiben e témában jelenleg részt veszek.
Bosznia-Hercegovina erdőgazdálkodásának fejlődését (elsősorban a háborús állapotból való kilábalást és az új szervezeti rendszer kialakítását) több, nemzetközileg támogatott projekt segíti. Az általam vezetett projekteken belül az elmúlt 14 hónap során átfogó felmérést és elemzést végeztünk az erdőgazdasági szektor állapotáról, és végrehajtási stratégiát dolgoztunk ki annak egyes elemeire. Megvizsgáltuk, hogy a sikeres változáshoz szükséges feltételek mennyiben adottak (Stickland analízis), valamint a stratégia megalapozásához megállapítottuk azokat a hiányosságokat, amit pótolni kell (GAP analízis). Az elemzés egyértelműen kimutatta a kommunikáció elégtelenségét és fejlesztésének igényét.
A téma jelentősége miatt még az előbbi projektek befejezése előtt külön munkaként megkezdődött az erdőgazdálkodás kommunikációs feladatainak kidolgozása, ami ez év őszén be is fejeződik. A munka minisztériumi szinten koordinált és több nemzetközi csapat segíti, helyi szakemberek vezetésével.
A feladat az alábbi lépésekre terjed ki:
1. Közvéleménykutatás az előre meghatározott kommunikációs csoportoknál (mennyiségi és minőségi felmérés)
2. A közvéleménykutatás eredményének összegzése
- Vélemény az erdőgazdálkodásról
- Az erdészek elismertsége a társadalomban
- Az információ szintje és minősége a jelenlegi kommunikációs folyamatban
- Az erdőgazdálkodás átláthatóságának közgazdasági mozgató rugói (ebben az illegális tevékenység is szerepel)
3. A stratégiai kommunikációval kapcsolatos hazai tapasztalatok elemzése
4. A stratégiai kommunikációval kapcsolatos külföldi tapasztalatok elemzése
5. A különböző érdekcsoportok információigényének meghatározása (beleértve az erdészek csoportjának igényét is)
6. Kommunikációs stratégiai akcióterv
7. A kezdeti segítséghez szükséges intézkedések és támogatás (a kommunikáció fejlesztésének első lépései)
A fenti lépéseket nem részletezem, csupán négy dologra hívom fel a figyelmet:
I. A nemzetközi tapasztalatok vizsgálatakor áttekintettem a Magyarországi erdőgazdasági kommunikáció helyzetét. Az átfogó központi kommunikációs stratégia hiányát nem tekintve a kép bíztató.
II. A 6. pont alatt szereplő stratégiai akcióterv részletesen meghatározza a kommunikációs csoportokat, a szükséges információt, az információ átadásának gyakoriságát és módját, és a visszacsatolás igényét.
III. A 7. pont alatti feladatok keretében már ősszel az érdekelt vezetők és kijelölt szakemberek kommunikációs tréningen vesznek részt, amellett próbaként négy erdőgazdaság kommunikációs feladatokat kezdeményez az átfogó terv alapján.
IV. Az egész projekt átfutási időtartama a megtervezésétől a zárójelentés megírásáig mindössze 7 hónap.
Gerely Ferenc
okl. erdőmérnök
Kapcsolódó: Az erdészet kommunikációs állapotáról (Erdészeti Lapok)