2021. február 8. - Abban minden jóérzésű ember egyetért, hogy a környezetünkben eldobált, vagy éppen a települések szélén illegálisan kirakott szemét mennyire szennyezi életünket.
Nem mellesleg pedig bűncselekmény is.
A szemétkupacok – egynéhány helyen nevezhetjük szeméthegyeknek is – felszámolása nagyon komoly erőfeszítéseket kíván a terület gazdájától. Sok esetben az önkormányzatoktól. Az intézmények mellett, ahogy lapunkban is többször hírt adtunk, civil szervezetek is kiveszik részüket a hulladék eltakarításából.
Legutóbb például a nagyvenyimi akcióról tudósítottunk, ahol a temető környékét szabadították meg társadalmi összefogással az eldobált, leborított szeméttől. Sajnos nem sokáig örülhettünk a tisztaságnak, mert pár nappal a civil megmozdulás után újra illegálisan lerakott szemét rondította a korábban megtisztított területet.
A nagyvenyimi Csizmadia György képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy szinte szélmalomharcot folytatnak a szemetelőkkel. Az önkormányzati képviselő kiemelte, hogy már üzletszerűen működik a környezetszennyezés, mivel vannak olyan emberek, akik hirdetésekben ajánlanak hulladékelszállítást magánszemélyek részére. Utána mi történik? A falu szélén landol-e a szemét, az már senkit nem érdekel, csak szabaduljunk meg tőle!
– A térségben ez egy markáns probléma – tette hozzá telefonos megkeresésünkre Vargáné Kaiser Katalin Nagyvenyim polgármestere. Sajnos a mi tapasztalásunk is, hogy már üzletszerűen folyik a környezetszennyezés. Keressük a megoldást, miként lehetne a térségi szabályozásban szigorúbb szankciókat érvényesíteni. Úgy látjuk, nagy társadalmi igény van a települések megtisztítására és a szemetelők megbüntetésére. Megítélésünk szerint a környezettudatosság növekedőben van, és ezt mindenki érzi közigazgatásilag és állampolgárilag is. Nagyon jónak tartjuk a pályázatokat, amelyek elérhető forrásokat biztosítanak a szeméthelyzet megoldására.
Reméljük a folytatást is, hiszen az állami partnerség eddig nagyon jól működött ebben a témában. Látható, az eddig végrehajtott közösségi akciók jól működnek, amelyhez állami és önkormányzati segítséget is tudtunk nyújtani. A civilek, intézmények és az állami összefogást ezúttal sem lehet elégszer megköszönni – zárta a témához fűzött állásfoglalását Nagyvenyim polgármestere.
Az illegális hulladéklerakás, a szemetelés visszaszorításáért nem csak a szabályozás szigorításával lehet tenni, de speciális megfigyelő eszközökkel, például vadkamerák kihelyezésével szintén eredményesen vehető fel a kesztyű. Ahogy a települések civil szervezeteitől, polgárőrségeitől, illetve az önkormányzatoktól tudjuk, a közeljövőben jelentősen szaporodik ezen eszközök száma.
Rácalmáson több helyen is élnek a kamerák kínálta figyelési, ellenőrzési lehetőséggel, annak reményében, hogy ezek az telepített eszközök visszatartó erőként is hatnak. A kamerák működésére, létére ugyanis táblák hívják fel a figyelmet, és aki rosszban sántikál, teszem azt éppen építési törmeléket szállít ki a település határában lévő elhagyatott területekre, és meglátja a táblát, hogy „Kamerával megfigyelt terület!”, akkor odalesz a bátorsága, és inkább nem borítja le a törmeléket. Illetve: nem azon a helyen hagyja ott…
– Sajnos nemcsak a határban, hanem a Duna-parton és a Nagy-szigeten, Rácalmás erdős, ligetes területein is nagyon sok helyen találkozik az ember hulladékkal, sittel, néhol kibelezett műszaki cikkekkel. Fel nem tudom fogni, mi vezérelhet valakit, amikor a természetvédelmi területen, a Natura 2000 körbe tartozó szigeten borítja le a szemetét, a túrázók, kirándulók pedig ezzel a borzalmas károkozással szembesülnek barangolás közben. Az utóbbi években nagyon sok helyre telepítettünk kamerákat, Ófaluban például, valamint a város bevezető útjaihoz, hogy nyomon tudjuk követni a felvételeken például a sittet, vagy más hulladékot szállító teherautók útvonalát – mondta el Schrick István, Rácalmás polgármestere, hozzátéve:
– Eredményes a meglévő rendszer, de tervezzük újabb kamerák telepítését is, hogy még hatékonyabb legyen a megfigyelés. Az ugyanis nem megoldás, hogy időnként elindulunk, és 100 milliókat költünk arra, hogy összeszedjük mások után a szemetet, amely iszonyatos károkat okoz, mert sajnos veszélyes hulladékot sem átallnak lepakolni egyesek az erdőkben.
Vizi István, a rácalmási Szent György Polgárőr Egyesület elnökségi tagja kiegészítette az előbbieket: – Polgárőrségünk saját forrásból nyolc vadkamerát telepített a határban, ezek segítségével több alkalommal sikerült lefülelnünk hulladéklerakókat. A járművek rendszáma jól látszik a felvételeken, amelyeket átadunk a körzeti megbízottnak, aki velünk együtt elkötelezett a környezet védelmében, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Lovas polgárőreink is járják a külterületeket és figyelik, a gyanús rakománnyal ott bóklászó teherautókat.
– Horgászegyesületünk tagjai tartják szépen karban rácalmási kis-Duna partját mintegy ötszáz méter hosszban, ott van a versenypályánk is, ötven lépcsős lejárattal a vízhez. A mellette lévő erdős terület könnyen megközelíthető, viszont takarásban van a város felől, és felháborító, hogy mennyi szemetet, építési törmeléket hordanak oda az emberek. A zöldhulladékos zsákokat is lepakolják, mintha az nem lenne szemét, de amikor azt mondjuk neki, hogy visszavisszük a házához és szétszórjuk nála, na, azt kikéri magának. Megfigyeltem, nem a kispénzű, minden értéket megbecsülő emberek károsítják a természetet. Terepjáróval, utánfutóval szállítják le azt, ami a háza gyönyörűen rendbe tett környékén hasznavehetetlen. Ott nem tűri, mert makulátlan minden. Felfoghatatlan, hogy ugyanaz az ember miért csúfítja és károsítja a csodás erdőinket, az imádott természetet, miért nem figyel inkább rá, és óvja azt is – háborog Dualszky-Kovács István, a Rácalmási Sirály Horgászegyesület elnöke. Kiemelve: – Mi is gyarapítani szeretnék a megfigyelőrendszert, a halőri szolgálatnak is vannak kamerái, amelyeket felszerelünk, ha kell, akkor a szükséges feljelentést is megtesszük, mert valahogy gátat kell szabni ennek az értelmetlen károkozásnak.