Fotó: Németh Bálint
2021. október 4. - Keresztállítás a tamási Miklósvári Parkerdőben
Gyönyörű természeti környezetben, a tamási Miklósvári Parkerdőben került sor 2021. szeptember 22-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére állított fa kereszt megáldására.
A most megáldott kereszt egyike annak az agrárminisztérium támogatásával 21 erdőgazdálkodási helyszínen felállított keresztnek, mely a világtalálkozó emlékét őrizve segíti a természetben járók lelki erősödését. A 2021. október 21-én zajló rendezvény a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területén és munkatársainak közreműködésével történt. A rendezvényen a Tamási Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda óvodásai énekes-táncos műsort adtak elő, gimnazista diákjai verset szavaltak.
Az eseményen részt vett Excellenciás Felföldi László pécsi megyés püspök, Főtisztelendő Csibi Imre tamási plébános, dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, dr. Horváth Kálmán Tolna megyei kormánymegbízott, dr. Lehőcz Regina Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Nagy Bálint az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Államtitkárság osztályvezetője, Porga Ferenc, Tamási város polgármestere, dr. Kuti István a Tamási Rendőrkapitányság kapitányságvezetője.
Köszöntőjében Gőbölös Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt vezérigazgatója emlékeztetett, az a dolgunk, hogy alázattal és szerénységgel együttműködjünk az Isteni szándékkal, ügyelve a teremtett és épített világ harmóniájára. Elmondta, hogy ez a kereszt a saját erdeikből származó kocsánytalan tölgyből készült, felállításában a vállalat és a plébánia munkatársainak segítettek. A szervezet több szakrális építményt is ápol, melyeket sokan látogatnak erőt, reményt és iránymutatást kérve.
Dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében rámutatott, hogy ez a kereszt múltunkat, jelenünket és jövőnket tükrözi. Az emberi élet csak közösségben képzelhető el, a közösség ereje pedig abban rejlik, hogy mindannyiunkat a Gondviselő szeretete ölel át. Emlékeztetett, hogy mindezt kézzelfoghatóan tapasztalhatták meg ezt azok, akik részt vehettek a Kongresszus rendezvényein.
Dr. Horváth Kálmán személyes élményeket osztott meg. Beszédében visszaemlékezett édesapja érzéseire az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus kapcsán, amikor a mostanihoz hasonlóan a világ figyelme Magyarországra irányult. Beszámol az idei NEK-en megtapasztalt élményeiről, kiemelte Áder János tanúságtételének hatását, és Nigéria érsekével való találkozás élményét. Fontosnak tartja, hogy emléket állítsunk, mely által unokáink és dédunokáink is tudnak majd arról, hogy volt egy Eucharisztikus Kongresszus, amikor a világ Magyarországra figyelt.
Nagy Bálint osztályvezető beszédében az erdők lelki megnyugvást nyújtó hatásairól elmélkedett. Elmondta, hogy a környezet szépsége által jelen emlékhely is a lelki egyensúly megteremtését segíti, hozzájárul a gyökereinkkel való kapcsolódás erősítéséhez. Megosztotta tapasztalatait arról, hogy a világjárvány idején még többen keresték az erdőkben a megnyugvást. Kifejezte bizalmát, hogy a kereszt tövébe érkezők a rohanó világ problémáiról megfeledkezve elgondolkodnak a Mindenható erejéről, ami ezt a környezetet is létrehozta.
Felföldi László megyéspüspök beszéde elején köszönetet mondott a megszólalóknak, és kifejezte háláját a fellépő gyerekeknek. Szívhez szóló köszöntőjében emlékeztetett, hogy a Teremtő otthont ad nekünk. „A természet által üzenetében Isten azt tanítja, hogy emberek vagyunk. Segít, hogy magunkra találjunk. Amikor nehéz az élet, a természetbe kell visszatérni, mert aki elszakad a természettől, a földtől, elszakad a közösségtől, elveszíti önmagát. Az erdei kirándulás rendezi a lelket, erősíti a szívet. És ha közelebbről megfigyeljük a növényeket láthatjuk, hogy mindegyiknek van sebe, de mégis él és növekszik. Ilyen az ember is. Most ebbe a természetbe helyezzük a keresztet, melynek két üzenete a szenvedés és a szeret. A környezet is egyensúlyban hordozza a szenvedést és a szeretetet. Ha ezek egyensúlyban vannak, akkor béke van. A növények nélkül lehetetlen lenne élnünk . Ha nem szeretjük a környezetet, magunkat nem szeretjük. Ha elpusztítjuk az erdőket, magunkat pusztítjuk el. Isten összekötött minket a teremtett világban. Hiszem, hogy ez után az ünnep után a környezettel, önmagukat szebb kapcsolatban megyünk el.”
A rendezvény zárásaként a főpásztor megáldotta a keresztet.
Reményik Sándor: A kereszt fogantatása
A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
A Libanonra szállott.
A Libanon csúcsán egy cédrus állott.
Törzse obeliszk, feje korona.
A Szentlélek ráharsogott: Te fa!
Máriától, a Szűztől most jövök,
Csirázik immár az Isten fia,
És áldott ő az asszonyok között.
Most rajtad a sor: im, vihar-kezemmel
Megáldalak: légy terhes a kereszttel!
Légy te is áldott minden fák között,
Érezd, hogy nő benned a feszület,
Éveid: a Megváltó évei,
Míg utatok egykor összevezet.
Rajtad csorogjon végig Krisztus vére,
Kidöntve majd magányod vadonából
Állítsanak a világ közepébe.
Ott állj majd minden árva faluvégen,
Ott függj a cellák kietlen falán,
Ős-fádnak ezer apró másaképen.
Forgácsolódj szét millió darabra,
A Szabadító tekintsen le rólad
Millió megbilincselt életrabra,
A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
Tovazúgott a Libanon felett,
Zúgásában ezer fa reszketett,
Ordító erdőn ment harsogva át,
Csak egy fa értette meg a szavát, -
Lehajlott óriási koronája:
Kereszt-sorsának megadta magát.