2023. január 16. - Egyre több problémát okoznak a szorgalmas kis állatok a Nyugat-Dunántúlon.
A környezetvédők szerint nem az állatok vannak elszaporodva, hanem kevés az élőhely számukra. A hódok korábban elsősorban külterületen okoztak gondot azzal, hogy akadályokat építettek a vízfolyásokba, így az ár elöntötte a mezőgazdasági területeket, újabban az állatok viszont megjelentek a településeken is, ahol szintén alaposan átalakítják az ember környezetét.
„Igazgatóságunk területén 2016 óta a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mivel a rendkívül sűrű vízhálózat és a dombvidéki vízgyűjtő jelleg miatt a felderítés nagyon nehézkes” – nyilatkozta a nyugat.hu-nak a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Egyre több problémát okoznak a szorgalmas kis állatok a Nyugat-Dunántúlon. A környezetvédők szerint nem az állatok vannak elszaporodva, hanem kevés az élőhely számukra. A hódok korábban elsősorban külterületen okoztak gondot azzal, hogy akadályokat építettek a vízfolyásokba, így az ár elöntötte a mezőgazdasági területeket, újabban az állatok viszont megjelentek a településeken is, ahol szintén alaposan átalakítják az ember környezetét.
„Igazgatóságunk területén 2016 óta a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mivel a rendkívül sűrű vízhálózat és a dombvidéki vízgyűjtő jelleg miatt a felderítés nagyon nehézkes” – nyilatkozta a nyugat.hu-nak a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
A derék állatok megjelentek a patak másik részén, az Abért-tónál, Porpác és Csénye között, Szentgotthárdnál a Rábán, Gyöngyösfaluban, Zalában áramkimaradásokat okoztak, Szentgotthárdon pedig háborút hirdettek ellenük.
Labritz Béla, szentgotthárdi alpolgármester bizonyítékokat gyűjtött be a hódok tetteiről és erre biztatta a városlakókat is. Szerinte az állatok az erdőirtással elősegítik a klímaváltozást, az árvíz- és balesetveszélyt, emellett komoly gazdasági károkat okoznak.
„A hódokat be kell fogni és el kell szállítani olyan területekre, ahol zavartalanul folytathatják áldásos tevékenységüket” – tett egyben megoldási javaslatot az alpolgármester. Arról azonban nincs információ, hogy befogtak-e egyetlen hódot is, illetve hogy ez mennyire jelentene megoldást.
Természetes ellensége nincs, a rendelkezésére álló élőhelyek telítéséig korlátlanul szaporodik, terjeszkedik – jellemezte a vízügyi hatóság a hódokat.
A hód egyébként természetvédelmi szempontból továbbra is jelentős állatfajnak minősül, eszmei értékük 50 ezer forint és – a közhiedelemmel ellentétben – továbbra sem vadászhatók. Emellett a hódgátak is élveznek egyfajta védelmet, elbontásuk szintén engedélyköteles.
Rendeletet módosítottak
Az viszont biztos, hogy tavaly nyáron megjelent egy rendelet, amely szerint a hódokat október 1. és március 31. között lehet gyéríteni, a gátjaikat pedig el lehet bontani. Sokan ezzel elkönyvelték, hogy a hódügy megoldódott, mondván, majd a vadászok kilövik őket, de a helyzet ennél bonyolultabb. A hódokat belterületeken, mint például Szombathelyen, gyéríteni nem lehet fegyverrel, marad a csapda, ami nem túl hatékony módszer, ráadásul az állatok vándorolnak, tehát a helyükre bármikor érkezhet új csapat.
Ugyanakkor, amíg természetesnek vesszük, hogy a vadkár ellen védekezünk, a hód kártétele szokatlanabb, az ez ellen történő védekezési lehetőségek nincsenek benne a köztudatban, pedig számos jó gyakorlatot ismerünk külföldi példákból, hiszen a hóddal való együttélés nehézségei nem Magyarországon merültek föl először – hangsúlyozza a WWF.