A hat megyét összesítő VII. Fejlesztési Régió kétszáznál is több védett területe közül a Natura 2000 program szakemberei a Vargyas-szorost választották ki, hogy mintául szolgáljon. A megbeszélésen jelen levő tucatnyi helyi gazdálkodó idegenkedve, sőt, néha ellenségesen viszonyult az Európai Unió országokon átívelő kezdeményezéséhez.
A környezetvédelmi szakembereket ez a hozzáállás nem ijesztette el, de mint elmondták, a tervezettnél nagyobb türelemre lesz szükségük, hogy megértessék az emberekkel, milyen gyakorlati hasznot jelent ez majd Vargyasnak.
A megbeszélésen a háromszéki szakemberek mellett Hargita és Szeben megyéből, illetve a programban Románia partnereinek számító ausztriai és hollandiai kutatók is jelen voltak, és hogy a helyiek jobban megértsék, a megbeszélés magyar nyelven zajlott.
A Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa, Both József a Natura 2000 programot ismertetve elmondta: elsődleges cél a Vargyas-szoros védett növényei és állatai életterének megőrzése, mégpedig olyan megoldások kidolgozásával, amelyek a föld tulajdonosainak érdekeit sem sértik. A programban való részvétel a gazdálkodóknak nem fog nehézséget okozni, hiszen minden hagyományos tevékenységet folytathatnak, amennyiben az nem károsítja a környezetet. Az érintettekkel konzultálnak erről, véleményüket jegyzőkönyvbe veszik, majd a kezelési tervet közösen dolgozzák ki.
A gazdáknak akkor sem kell kétségbeesniük, ha korlátozzák jogaikat, mert az EU külön pénzalapjából kárpótlásban részesülnek. A többféle anyagi juttatáson kívül (például adót sem kell fizetni a programban szereplő területekre) az ökoturisztikából és a kézműves tárgyak készítéséből is komoly jövedelemre számíthatnak - hangsúlyozta Both.
A Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség irodavezetője, Péter Pál a közeljövőről és a távlati kilátásokról szólt. Véleménye szerint hosszú és nehéz harc veszi kezdetét, hiszen októberig olyan iratcsomót kell összeállítaniuk, amellyel az országos bizottság előtt döntően megokolják, hogy igenis a Vargyas-szorosnak helye van a programban, ezt követi majd az Európai Unió meggyőzése. Ez akár tíz esztendeig is eltarthat, véli a csíki szakember.
Farkas Sándor - a program egyik leghevesebb ellenzője szerint a környezetvédelmi előírások betartása rendkívüli anyagi megterhelést jelent a helybeliek számára. ,,Nekünk ki kell fizetnünk a kimérést, majd a törvénynek megfelelően el kell végeztetnünk az üzemtervezést. Ez mind pénzbe kerül, de hasznot nem fog hajtani, mert saját tulajdonunkat nem termelhetjük ki? - mondotta. Farkas Sándor azt sem nézi jó szemmel, hogy a terület felügyeletét ellátó Elveszett Világ Egyesület látogatási díjat szed a turistáktól, illetve kifogásolta, hogy a felügyeletbe a helyieknek nincs beleszólásuk. Péter Pál a vargyasi gazda aggodalmaira válaszolva elmondta: igaz, hogy nem termelhetnek ki fát, de az adókedvezmény, illetve a hektáronkénti 50-250 eurós kárpótlás bőségesen megtéríti kárukat. Példaként Csehországot említette, ahol a programba foglalt területekért 95 eurót fizettek hektáronként, s azt megfelelőnek találták az ottaniak. A belépti díjjal kapcsolatosan csak annyit jegyzett meg: az olyan csekély, hogy a szoros tisztán tartása, a pallók karbantartása és a turistajelek lefestése költségeinek alig harmadát fedezi, így hát nincs is mi fölött vitatkozni.
Soós Béla erdő-közbirtokossági elnök azt kérte, hogy a jelenlegi 198 hektáros területet ne bővítsék, mert ellenkező esetben akár vagyonuk nyolcvan százaléka is beleeshet, ami egyet jelentene megszűnésükkel.
Szóba került még a védett területen való építkezés is, mint kiderült, ideiglenes kaszálóházat igen, de nyaralót nem lehet a védett területre emelni.
Hecser László