2023. február 17. - Egy újabb, tagállami hatáskörbe tartozó területet, az erdőgazdálkodást vonná uniós felügyelet alá az Európai Parlament.
A lengyel erdészeti szakhatóságok körében élénk tiltakozásokat vált ki a javaslat, súlyos következményekre figyelmeztetnek, ha a terv megvalósul.
Január 24-én ülést tartott az Európai Parlament legnagyobb bizottsága, a 88 tagú környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság (ENVI). Pozitívan véleményezték azt az EP-javaslatot, hogy az erdőgazdaság, erdővédelem nemzetiből kerüljön át uniós hatáskörbe. Vagyis a jövőben brüsszeli bürokraták döntenének a tagállamok erdeinek sorsáról.
Lengyel ellenzéki EP-képviselők is megszavazták a javaslatot, míg a kormánypártiak ellenezték. Anna Zalewska, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt képviselője szerint ez valójában az „unió föderalizációja” felé tett újabb burkolt lépés, és egyúttal „merénylet a lengyel erdőgazdálkodás ellen”.
Lengyel illetékesek már a brüsszeli szavazás másnapján megkongatták a vészharangot, felhíva a figyelmet a javaslat természetkárosító, a lengyel gazdaságot és szuverenitást fenyegető veszélyeire. Következő nap konferenciát is tartottak a szejmben, mely után Józef Kubica, a lengyel Állami Erdők (LP) vezérigazgatója válaszolt a média kérdéseire, és interjúkat adott Edward Siarka környezetvédelmi miniszterhelyettes és Michal Wos volt szakminiszter is. Ennek nyomán a témában több száz publikáció jelent meg a lengyel sajtóban, az elektronikus média is bőven foglalkozott vele. A hatóságok kilátásba helyezték, hogy ha az érvek nem hatnak az unióra, a lengyel erdészeti szakemberek tüntetni is készek Brüsszelben a veszélyes tervek ellen.
Lengyel ellenzéki vélemények szerint a kormányzati tisztségviselők reakciója eltúlzott, hiszen a bizottság véleménye „nem kötelez semmire”. Csakhogy – amint erre Kubica felhívta a figyelmet – az Európai Bizottság döntéseiben éppen az Európai Parlament határozataira szokott hivatkozni, mint amelyek kifejezik az európai polgárok akaratát, miközben a lengyelek elsöprő többsége ellenzi a kezdeményezést.
Ezért nagyon fontos lenne, hogy az európai polgárok, nem csak a lengyelek, mielőbb hangot adjanak véleményüknek – figyelmeztetnek a szakhatóságok.
Negatív hatás az éghajlatváltozásra
Lengyelország területének csaknem 30 százalékát borítja erdő, ami Belgium területének mintegy háromszorosa. Aki autóval utazik az országban, megcsodálhatja azokat a gyönyörű fenyveseket, melyeken áthalad. Az erdők a lengyel nemzeti vagyon fontos részei. Szépen gondozzák őket, és csaknem 80 százalékuk állami kézben van, ami nemzetközi viszonylatban páratlan.
Az Európai Parlament a javaslat indoklásában az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelemre és a természetvédelemre hivatkozik. Ambiciózus uniós célkitűzés a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megújítása 2030-ig, amelynek fontos része az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 1990-hez képest. Ennek elérésében döntő fontosságuk van a szén-dioxidot elnyelő erdőknek. Az uniós stratégia egyik célkitűzése a szárazföldi területek tíz százalékának „passzív védelme”.
Lengyelország esetében ez lényegében azt jelenti, hogy az erdők 27 százalékát, éppen a legrégebbieket „magukra hagynák”.
Ez Varsó számára elfogadhatatlan: véleménye szerint nemcsak a természetre, hanem a gazdaságra is veszélyt jelentene. A lengyel erdők a fafeldolgozó iparral együtt mintegy 400 ezer embernek adnak munkát, és néhány százalékkal járulnak hozzá a lengyel GDP-hez.
A fafeldolgozó iparnak máshonnan kellene beszereznie a nyersanyagot, olyan régiókból, ahol emiatt felgyorsulna a trópusi erdők pusztulása, ráadásul a hosszú szállítási útvonal további szén-dioxid-kibocsátással járna, és energiaigényes nyersanyagok sokkal nagyobb mértékű felhasználásához vezetne.
Végeredményben – ahogy a LP vezérigazgatója a Do Rzeczy hetilapnak elmondta – nemhogy mérsékelnék, hanem éppen felgyorsítanák az éghajlatváltozást.
Az illetékes emlékeztetett a kelet-lengyelországi, Fehéroroszországba átnyúló Bialowieza-erdő helyzetére, amely az egyik utolsó érintetlen európai ősrengeteg, és számos ritka állatfaj, köztük bölények élőhelye. Az Európai Unió beavatkozása ott súlyos fapusztuláshoz vezetett.
Az Európai Bíróság 2018-as ítélete szerint Lengyelország uniós jogot sértett azzal, hogy engedélyezte a fakivágást a Bialowieza-erdőben. Az EU és lengyel környezetvédők szerint ez ugyanis veszélyeztette az uniós védettség alatt álló erdőt, de Varsó szerint éppen annak pusztulását akarták megállítani az intézkedéssel, mert a lucfenyők kérgét betűzőszú támadta meg.
A luxembourgi ítélet napi százezer eurós pénzbírságot helyezett kilátásba arra az esetre, ha folytatódik a fakivágás. A lengyel kormány, bár nem értett egyet a bíróság döntésével, bejelentette, hogy végrehajtja az ítéletet.
A brüsszeli beavatkozás következtében a Bialowieza-erdő ma az odalátogatók szerint úgy hat, mint valamiféle szomorú temető, tele kipusztult fákkal.
Ha az erdőgazdálkodás Brüsszel kezébe kerül, lengyel aggodalmak szerint hasonló sorsra lesz kárhoztatva a Varsó környéki Kampinos Nemzeti Park vagy a Torunt, Gdanskot és más lengyel városokat körülölelő erdők is.
Brüsszeli gondnokság
Anna Moskwa környezetvédelmi és klímaügyi miniszter bírálta a lengyel ellenzéki EP-képviselők magatartását, akik az ENVI-bizottságban megszavazták az indítványt. Rámutatott, hogy a ? jelenleg ellenzéki ? Polgári Platform és Lengyel Parasztpárt 2007–2014 között regnáló kormánya privatizálni akarta az erdőket, most pedig Brüsszel felügyelete alá helyezné őket.
Egyes vélemények szerint az erdők kivonása a lengyel hatóságok ellenőrzése alól bizonyos személyek és érdekcsoportok nyomására történik, akik/amelyek befektetési területnek tekintik ezeket az erdőket.
Nem érdeklik őket a természeti szépségek, hanem csak az, hogy mit rejt a föld mélye. Röviden szólva „gondnokság alá helyeznék” a lengyel erdőket. A lengyel erdészeti hatóságok kötelességüknek tekintik a közvélemény riasztását, hogy ez a lopakodva, fokozatosan előrehaladó folyamat a lengyel nemzeti örökséget veszélyezteti.
T. KOVÁCS PÉTER