2023. március 29. - Hadat üzent az olasz kormány a szintetikus élelmiszereknek azzal a törvényjavaslattal, amelynek értelmében akár 60 ezer eurós büntetéssel is sújthatók az ilyen élelmet előállítók.
De mik is azok a sejtalapú élelmiszerek, amiket például az Egyesült Államokban és Szingapúrban már engedélyeztek?
Giorgia Meloni jobboldali kormánya támogatta a törvényjavaslatot, amely forgalmazási tilalmat jelentene a laborban előállított húsokra, - halakra, -tejre, illetve a mesterséges takarmányokra.
A Corriere della Sera beszámolója szerint tízezer és hatvanezer euró között mozogna a bírságok összege, amelyeket a törvényt megszegőkre róhatnak ki a jövőben - egy ekkora büntetés egy ilyen vállalat forgalmának akár egytizedével is egyenértékű lehet. Ez pedig kemény csapást mérhet a sejtalapú élelmiszerek még mindig gyerekcipőben járó korszakára, amelynek zászlóshajója az a hús, amelyet élő izomból származó őssejtekből nyernek, és az állati szervezet körülményeit reprodukáló bioreaktorban növesztenek. A bioreaktorban a tápanyagkeveréknek köszönhetően a sejtek elszaporodnak: egyetlen sejtből hetek alatt akár tízezer kilogramm hús is nyerhető. Szemben a "hagyományos" szarvasmarha-tenyésztéssel, ahol ehhez másfél év is kell. Ráadásul - magától értetődően - leölésről sincs szó, ami az állatjólét szempontjából is nagy eredmény, és a költségek dacára nagy üzlet.
2013-ban az első hamburger laboratóriumi előállításához a Maastrichti Egyetemen csaknem 290 000 euróra volt szükség. Most egy 160 grammos csirkemell már 4 dollár körüli összegért "elkészülhet", a Future Meat Technologies adatai szerint. A McKinsey elemzése alapján 2030-ra a szintetikus hús annyiba fog kerülni, mint az állati hús. A Barclays elemzői úgy látják, hogy a "szintetikus" üzletág 2040-re elérheti a 450 milliárd dollárt, ami a globális húspiac egyötöde. Tény, hogy a befektetők között olyan technológiai mágnások vannak, mint Bill Gates és Richard Branson, a Microsoft és a Virgin alapítói. De olyan hírességek is, mint Leonardo DiCaprio. Valamint olyan élelmiszeripari óriások, mint a JBS, a Tyson Foods, a Kellogg's és a Cargill.
Sőt, egyes kormányok is finanszíroznak kutatásokat ezen a területen: például Szingapúr, az élelmiszereinek 90 százalékát importáló állam, valamint Izrael. Tel-Avivban működik a SuperMeat nevű élelmiszer-technológiai vállalat The Chicken nevű laborétterme, amely szintetikus csirkehúst kínál a vásárlóknak - akiknek alá kell írniuk az esetleges kockázatokat vállaló nyilatkozatot. Olaszországban pedig a Bruno Cell: a trentói Integrált Biológiai Központban született start-up vállalkozás, az egyetem és az autonóm tartomány közös projektje számít úttörőnek.
"A szintetikus élelmiszereket a jövőnek tartják, állítólagos fenntarthatóságuk miatt. Szerintem ez egy steril út" - vélekedik Pietro Leemann, a "vegán haute cuisine" sztárséfje. A sejtalapú élelmiszer-előállításra sokszor úgy tekintenek, mint az állattenyésztés okozta környezetszennyezés csökkentésének lehetséges módjára. Hiszen az állattenyésztés az üvegházhatású gázok 14,5%-áért, a víz- és talajfogyasztásért felelős, illetve az erdőirtásért és az olyan járványokért, mint például a kergemarhakór. "A húsfogyasztás mellőzése, vagy kevesebb hús fogyasztása lenne szükséges, és a fogyasztók tisztában vannak ezzel. De az alternatívák növényi fehérjékből vagy természetes termékekből is készülhetnek". Egy példa: "A tej. Miért kellene laboratóriumban előállítani, ha csak össze kell keverni a mandula- és borsótejet agavésziruppal és keményítővel, hogy a tehéntejjel azonos ízvilágot kapjunk?" - veti fel a kérdést Leemann.
A szintetikus élelmiszerek heves ellenzői azzal érvelnek, hogy a sejtalapú élelmiszerek előállítása károsíthatja a fiatal és kis gazdaságokat, amelyek modernek és fenntarthatóak". Ezenkívül az élelmezésbiztonságot is figyelembe kell venni. "Fogalmunk sincs arról, hogy a szintetikus élelmiszerek milyen hatást gyakorolhatnak a szervezetre, pláne hosszú távon" - magyarázta Davide Oldani séf, akinek saját bevallása szerint semmilyen újítás nincs ellenére, de az emberi egészség a legfontosabb.
Az olasz kormány korábban a rovarokból, például tücskökből és sáskákból előállított liszt használatát tiltotta meg pizzában vagy tésztákban. Rita Konya