2023. március 29. - A szén-dioxid csupán egyike az üvegházhatású gázoknak.
Részletek a globális felmelegedést okozó hatásukról, és arról, mekkora részük van az EU-kibocsátásban.
Az EU folyamatosan dolgozik az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának drasztikus csökkentésén, mivel ezek szorosan összefüggenek a klímaváltozással. A legismertebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2), de más, a légkörben kisebb mennyiségben jelenlévő gázok nagyobb hatással vannak a felmelegedésre.
Milyen hatásai vannak az üvegházhatású gázoknak?
Az üvegházhatású gázok hasonló elv szerint működnek, mint az üvegházban az üveg: elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő napsugarak hőjét, a légkörben tartják azt, ezzel megakadályozva, hogy az az űrbe távozzon. Az üvegházhatás melegebben tartja a Föld hőmérsékletét, mint amilyen az egyébként lenne, és ezzel segíti az életet a Földön.
Sok üvegházhatású gáz természetesen is előfordul a légkörben, de az emberi tevékenység hozzájárul ezek felhalmozódásához. Ennek eredményeként a légkörben felerősödik az üvegházhatás, ami megváltoztatja bolygónk klímáját. Ez hatással van a csapadék körforgására és az átlaghőmérséklet emelkedéséhez, valamint szélsőséges éghajlati eseményekhez, például hőhullámokhoz és áradásokhoz vezet.
Milyen üvegházhatású gázok léteznek?
Különféle üvegházhatású gázok léteznek, melyek eltérő hatással rendelkeznek a globális felmelegedést illetően.
A légkörben természetesen előforduló – de emberi tevékenység által is keletkező – gázok közé tartozik többek között a szén-dioxid, a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O).
A fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) mesterségesen előállított gázok, amelyeket az iparban használnak, és magas globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, gyakran több ezerszer erősebb, mint a CO2. Ezek közé tartoznak a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3).
Az F-gázokat gyakran helyettesítik az ózonréteget lebontó anyagokkal – olyan ember által előállított vegyi anyagokkal, amelyek kibocsátása után eljutnak a felső légkörbe, és tönkreteszik az ózonréteget. Az ózonréteget lebontó anyagokkal ellentétben az F-gázok nem károsítják a légkör ózonrétegét.
Az alábbi hét üvegházhatású gázra vonatkozik a Kiotói jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás, amelyek célja a klímaváltozásra adott globális válasz összehangolása:
Szén-dioxid
A CO2 természetes úton az állatok, a légzés és a biomassza bomlása során keletkezik, de az égő fosszilis tüzelőanyagok és kémiai reakciók révén is a légkörbe kerül. A növények a fotoszintézisnek nevezett folyamat során távolítják el onnan, amely során a napfényt energiává, a CO2-t és a vizet cukorrá és oxigénné alakítják. Az elnyelt CO2 nem kerül a légkörbe, amíg a növények el nem pusztulnak, ezért az erdőknek fontos szerepük van a szén-dioxid megkötésében.
Metán
A metán színtelen gáz, amely a földgáz fő alkotóeleme. Kibocsátása a szén, a földgáz és az olaj termeléséből és szállításából, valamint az állattenyésztésből és más mezőgazdasági gyakorlatból, a földhasználatból, valamint a települési szilárdhulladék-lerakókban a szerves hulladékok bomlásából származik. 2021-ben a legtöbb metánkibocsátás a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és a halászatból származott.
Dinitrogén-oxid
Ez a gáz elsősorban a talajban zajló mikrobiális folyamatok hatására keletkezik, valamint a nitrogéntartalmú műtrágyák használata, a fa elégetése és a vegyszergyártás eredményeként jön létre. Kibocsátása a mezőgazdasági és ipari tevékenységek, valamint a földhasználat; fosszilis tüzelőanyagok és szilárd hulladék elégetése; és szennyvízkezelés során történik. Az EU-ban a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat azok az ágazatok, amelyek 2021-ben több dinitrogén-oxidot bocsátottak ki.
Fluorozott szénhidrogének
A fluorozott szénhidrogének a fluorozott gázok kibocsátásának körülbelül 90%-át teszik ki, és az EU azon dolgozik, hogy ezeket 2050-ig fokozatosan kivonják.
Főleg hűtők, fagyasztók, klímaberendezések és hőszivattyúk hőelnyelésére használják; hajtóanyagként asztmás spray-kben és műszaki aeroszolos spray-dobozokban is megtalálható; habosító anyagaként és tűzoltó készülékekben is jelen van. 2021-ben a nagy- és kiskereskedelem, a gépjárműjavítás és a motorkerékpár ágazatban érvényesültek.
Perfluor-szénhidrogének
A perfluor-szénhidrogének mesterségesen előállított vegyületek, amelyeket általában az ipari gyártási folyamatokban használják.
Kén-hexafluorid
A kén-hexafluoridot általában távvezetékek szigetelésére használják.
Nitrogén-trifluorid
A perfluor-szénhidrogének mesterségesen előállított vegyületek, amelyeket általában az ipari gyártási folyamatokban használnak.
Az üvegházhatású gázok és globális felmelegedési hatásaik
Mivel az üvegházhatást okozó gázoknak eltérő globális felmelegedési potenciáljuk van, hatásukat általában CO2-egyenértékre alakítják át, hogy értelmes legyen az összehasonlítás.
2021-ben az EU gazdasági tevékenységeiből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 3,6 milliárd tonna CO2-egyenérték volt, 22%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban.
A CO2 2021-ben az EU üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem 80%-át tette ki, ezt követte a metán több mint 12%-kal.
A metán kevesebb ideig marad a légkörben, mint a CO2, de sokkal több napenergiát nyel el, veszélyes légszennyező, szivárgása robbanást okozhat.
Az összes F-gáz együttesen az EU üvegházhatást okozó gáz-kibocsátásának körülbelül 2,5%-át teszi ki. Azonban még ha kisebb mennyiségben van is jelen, sokkal hatékonyabban kötik meg a hőt, mint a CO2.
Miképpen tervezi az EU csökkenteni az üvegházhatású gázok jelenlétét?
Az EU klímatörvénye jogilag kötelező erejű célokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére: 2030-ra ezeknek 55%-kal kell csökkennie az 1990-es szinthez képest, az EU-nak pedig 2050-re el kell érnie a nettó nulla kibocsátást. E célok elérése érdekében az EU számos intézkedést tesz:
- a kibocsátás csökkentése a közlekedésben
- szabályok meghatározása az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrásokba való befektetés érdekében
- megelőzni, hogy az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó iparágakat EU-n kívülre helyezzék át a szigorúbb előírások elkerülése érdekében
- a világ első jelentős szén-dioxid-piacának – az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek – fellendítése
- kibocsátás-csökkentési célok meghatározása a tagállamok számára
- az erdők és más szén-dioxid-lekötő területek bővítése.
Az EU az üvegházhatást okozó speciális gázokat a következőkkel is kezeli:
a metánkibocsátás csökkentését célzó stratégia
a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata
az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata.