2023. augusztus. 1. - Svédország erdeiben (vagy inkább az erdőkből) épül egy szélturbina.
A svéd, „Modvion” nevű startup építi a világ legmagasabb, fából készült szélturbináját, amely idén készül el. Azért építik fából, mert a fa – fajsúlyarányosan – erősebb, mint az acél, és nem problematikus az újrahasznosítása.
A 105 méter magas torony a helyi Varberg Energi energiaszolgáltató számára épül a Skara város közelében található szélerőművéhez. A fatorony tetejére a Vestas dán szélipari óriáscég 2 megawattos turbinája kerül. A torony mintegy 500 háztartás áramellátását biztosíthatja.
A tornyok vastagra rétegelt furnérból készültek, több masszív faréteg összeragasztásával állítják elő. A startup szerint az anyag fajlagosan nagyobb szilárdságú, mint az acél. Emellett 30%-kal könnyebb is.
A Modvion a göteborgi gyárában már befejezte a torony nagy méretű, fából készült részeinek építését, és jelenleg a helyszínen szerelik össze a szerkezetet. „A fa magasabb tornyok építését teszi lehetővé alacsonyabb költségek mellett, ami hatékonyabbá teszi a szélenergiát, mivel magasabban erősebb és stabilabb a szél”, mondta Otto Lundman, a Modvion vezérigazgatója. Richard Cochrane, az Exeteri Egyetem ipari szakértője is állítja, hogy szerinte a faalapú, moduláris konstrukciók alkalmasak arra, hogy az acél-beton-műanyag konstrukcióknál nagyobb és jobb szélerőműveket hozzanak létre.
A fa emellett fenntarthatóbb, mint az acél, amely iparág a becslések szerint a globális CO2-kibocsátás 8%-áért felelős. A Modvion azt állítja, hogy a fából készült tornyai „széndioxid-negatívak”: több CO2-t „fogyasztottak” a létrejövésük során, tárolnak, mint amennyit a gyártásuk és teljes élettartamuk során „kibocsátanak”. Miután a tornyok elérik élettartamuk végét, körülbelül 25-30 év múlva, újra felhasználhatók építőanyagként. A legfontosabb, hogy
a tornyok tovább tartanak, mint amennyi idő alatt a fák, amelyekből készültek, visszanőnek, így fenntartható erőforrássá válnak.
Az acél-beton-műanyag szélturbinák az élettartamuk végén nehezen újrahasznosítható hulladékká válnak. Speciális problémát jelent az üveg- és/vagy szénszálas műanyagból készül óriási turbinalapátok darabolása, tárolása, megsemmisítése – amelyet a fa alkalmazása révén szinte teljesen el lehet kerülni.
A Modvion már sikeresen megépítette fából készült turbinájának 30 méteres prototípusát Björkön, egy svédországi szigeten. Két másik projekt is folyamatban van, köztük a varbergi, és a tervek szerint a jövő év végén vagy 2025 elején nagyobb, fából készült tornyokkal ellátott turbinákat építenek. A műveletet a Svéd Energiaügynökség, a Västra Götaland régió és a Horizon 2020 EIC Accelerator uniós program társfinanszírozásával valósítják meg.
Máshol Európában a finn Stora Enso, a világ egyik legnagyobb magán erdőtulajdonosa, a német Voodin Blade Technology startup céggel szövetkezett, hogy fenntartható, fából készült szélturbina-lapátokat készítsen. Jelenleg egy 20 méteres lapátot gyártanak és telepítenek egy 0,5 MW-os turbina számára, és tervezik egy 80 méteres lapát elkészítését is. A Stora Enso is partnerségre lépett a Modvionnal, így talán a közeljövőben egy szinte teljes egészében fából készült szélturbina fog üzemelni. (Ennek a Modvion-szélturbinának csak az oszlopa készül fából, a lapátjai nem… – A szerk.)
A fajlagos szilárdság az anyag szakítószilárdsága osztva az anyag sűrűségével. Az acél sűrűsége 7,85 tonna/m3, a magas kötőanyag-tartalmú furnéré 0,5 tonna/m?, az A60-as, közönséges szerkezeti acél szakítószilárdsága 600 N/mm2, a keményfáké szálirányban 50-100 N/mm2, fajlagos szilárdságaik 76,4 illetve 100, azaz a keményfa saját fajlagos szilárdsága már nagyobb, mint az acélé, és akkor nem vettük figyelembe a rétegelés – szálirányok semlegesítése, kötőanyag szilárdsága – hatását.