2024. július 19. - Alapos kutatómunka, fennmaradt források, táblázatok, fotók, cikkek összegyűjtése, válogatása, azaz hosszas előkészületek után született meg Gencsi Zoltán Gúthi-erdőt bemutató kötete.
A kiadvány a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. által elindított erdészettörténeti sorozat legújabb része.
Gúth az Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű, összefüggő, zárt gyöngyvirágos tölgyesét és a Nyírség legszebb, legnagyobb fatömegét adó akácállományait rejti.
A könyvből az itteni „égig érő fákról” is meg lehet tudni érdekességeket. „Az akác nemesítésének magyar úttörője, Fleischmann Rudolf 1934-ben Gúthon két sudáregyenes törzsű fát választott ki anyafának. Azokról gyűjtöttek magot, hogy Kelebián csemetét nevelhessenek belőlük.”
A vadászat iránt érdeklődők azonban a Gúthi-erdőt világszerte a dámszarvasnak köszönhetően ismerik. Az erdőben ugyanis két világrekord trófeát viselő bikát hoztak terítékre, és ez az egyetlen vadászterület, ami kétszer nyerte el a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Edmond Blanc-díját.
A gazdagon illusztrált kiadvány olvasmányos formában foglal össze mindent, amit a Gúthi-erdőről tudni kell. Különböző korokba kalauzolja el az olvasót, aki a számtalan kultúrtörténeti érdekesség mellett az itteni példákon keresztül a magyar erdőgazdálkodás történetébe is betekintést kap. „Gróf Forgács Miklós királyi biztos 1775. évi rendelkezésére Gúthon 60 helyett 50 éves vágáskorhoz kötve bevezették az erdő sarjasztásos felújítását. Ez azt jelentette, hogy a kivágott erdő megújítását a tuskókból, gyökerekből eredő sarjakra és a földre hulló makkok, magvak spontán vetényülésére bízták, azaz az újraerdősülést a természetre hagyták.”
Azért, hogy a társaság által kezelt erdők értékeit szélesebb körben megismertesse, a NYÍRERDŐ Zrt. másfél évtizeddel ezelőtt erdészettörténeti sorozatot indított, aminek a Gúth rejtekadó erdeje a legújabb része.
Készült korábban erdészettörténeti monográfia a Bockerek-erdőről, illetve a Baktai-erdőről, valamint könyvben bemutatták a nyíregyházi Sóstói-erdőt és – szintén Gencsi Zoltán tollából – a debreceni Nagyerdőt, amit tavaly az Agrárminisztérium által meghirdetett internetes szavazáson Magyarország legszebb erdejének választottak.
A könyv megjelenése egy kerek évfordulóhoz kötődik. Ugyanis éppen harminc éve, 1994-ben hozta létre a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Részvénytársaságot a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jogutódjaként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság. A kötet szerzője, Gencsi Zoltán erdőmérnök, a NYÍRERDŐ Zrt. szakreferense. Vereb István