2024. október 11. - Brazíliában sohasem volt még ennyire rossz a levegő minősége – nyilatkozta Alessandra Fidelis, a Sao Pauló-i Állami Egyetem kutatója.
A rossz levegőminőséget az Amazóniában tomboló megszámlálhatatlan erdőtűzből felszabaduló füst okozza. Noha az iskolai földrajzórán azt tanítják, hogy a dél-amerikai őserdők a „mindennapos esők övében” fekszenek, és az ottani éghajlatot és növényzetet a nap mint nap hulló rengeteg eső határozza meg, ez mára már csak emlék. Az „esőerdő” nagy részét egyre hosszabb aszályos periódusok sújtják, nyilvánvalóan a klímaváltozás következményeként. E szárazságok hatását csak tovább erősíti az emberi tevékenység, legfőképpen az erdőirtás, amelyet a fakitermelés mellett a bányászat és a marhatartás is tüzel. A klímamodellek szerint az amazóniai esőerdő hamarosan átlépheti azt a határpontot, ami után már lehetetlenné válik a visszatérés a korábbi állapothoz (még ha valami csoda folytán meg is állna az éghajlatváltozás). E pont után olyan önfenntartó folyamatok indulnak el az ökoszisztémában, amelyek megállíthatatlanul fel fogják számolni az eddig ismert dzsungelt, és a helyén sokkal szárazabb erdős szavanna fog kialakulni.
10,4 millió négyzetkilométer nagyságú mérgező füstfelhő jött létre az amazóniai esőerdőben pusztító erdőtüzek nyomán. Ez nagyobb, mint az Egyesült Államok területe.
50-szer nagyobb a szálló por és egyéb légszennyező anyagok koncentrációja Dél-Amerika levegőjében, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott egészségügyi határérték.
60 százalékát Brazília területének füst borítja. Az erdőtüzek sokszor gyújtogatás vagy emberi hanyagság következtében jönnek létre, de a soha nem látott amazóniai aszály nagyon egyszerűvé teszi a fellobbanó tüzek gyors szétterjedését.
364 485 erdőtüzet regisztráltak Dél-Amerikában az év eddigi részében. Ez a valaha feljegyzett legtöbb erdőtűz az év első kilenc hónapjában. Az előző rekord 2007-ból származik, amikor 345 ezer erdőtüzet észleltek.
11 argentin régióban (vagyis az ország nagyjából felén) fekete eső esik a levegőben szálló koromszemcsék miatt, a füst pedig jelentősen rontja a látási viszonyokat – pedig Argentina legészakibb pontja is több mint 1000 kilométerre van a brazíliai esőerdőtől. Uruguayban, Bolíviában, Paraguayban még rosszabb a helyzet.
25 százalékkal, 80-ról 100 napra nőtt az esőmentes időszakok átlagos hossza Brazília keleti, szárazabb térségében, mindössze 10 év alatt.
Molnár Csaba