2006. október 10.
Közel negyedmillió magántulajdonosé az ország erdeinek 42 százaléka, de az általuk birtokolt 800 ezer hektárnyi terület egyharmada, a nyugati megyékben pedig 37 százaléka kezeletlen - hangzott el a Zala megyei Bagodon rendezett I. Dunántúli Magánerdős Napon.
Miközben nagy távlatai vannak a mezőgazdasági területek erdősítésének, és új lehetőségeket kínál az energia-ültetvények telepítése, a nyugat-dunántúli erdők csaknem felét birtokló 70-80 ezer magántulajdonos értékes "zöldvagyonának" csak 63 százalékát képes kezelni, ami 43 ezer hektárnyi terület művelésből való kiesését jelenti - érzékeltette a régió szakmai problémájának lényegét a mintegy 150 szakember előtt Hajdú Tibor, az erdészeti szolgálat Zala megyei igazgatója.
E gondok számos tényezője közül a birtokok jelentős részének széttagoltságát, gyakran 1-3 hektárnyi méretét, az osztatlan közös tulajdon 95 százalékos arányát és a részben még hiányzó szakszerűséget, az alacsony gépesítettséget, valamint "az ösztönző célú, de egymáshoz és a szakmai-gazdasági környezethez nem mindig illeszkedő" jogszabályokat emelte ki az igazgató.
Hajdú Tibor főként a további társulásokba, szövetkezésekbe való tömörülést, a közösségi tulajdonarány növelését, a szakmai ismeretbővítést és az eszközfejlesztést, valamint az erdő- és jövedelembarát szabályozások finomítását tartotta a megoldás kulcsának. Egyben felhívta a magán erdőgazdák figyelmét a 2007-től legalább három jogcímen megpályázható uniós, illetve nemzeti forrásokra.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSz) elnöke - utalva a még kezeletlen erdők 30 százalékos arányára is - az alapvető teendők közé sorolta a magánerdők és tulajdonosaik helyzetének "a közcélú és jövedelemtermelő funkciót" egyaránt figyelembe vevő rendezését, az erdőművelés egységesen jó színvonalának mielőbbi elérését a szükséges szak- és jogi ismeretek megszerzése által, valamint a magánerdészeti integrációs hálózat kínálta lehetőségek kiaknázását. Ez utóbbi segítséggel közel 180 ezer hektár magánerdőt művelnek országszerte. Luzsi József bíztatónak ítélte, hogy a 2007-től az agráriumnak jutó 1200 milliárd forintnyi forrás egy jelentős része kimondottan a magán erdőgazdákat érinti, és jól előkészített pályázatok révén már januártól élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A MEGOSz elnöke szólt a szaktárcával és partnerszervekkel való együttműködésük folyamatos fejlődéséről, s a szakmai szolgáltatásaik bővüléséről. Ezek alapján jó esélyük van a készülő törvénymódosításhoz beadott javaslataik befogadására. Indítványozták például a tulajdonosi jogok bővítését, az üzemszerűen művelendő erdőterület alsó határának 30 hektárra való módosítását, vagy hektáronként évi 3 köbméternyi saját célú fakitermelés engedélyezését. A hozzászólásokkal, tapasztalatcserével teljessé tett dunántúli magánerdős napot erdőgazdálkodási gépek, eszközök és szolgáltatások bemutatója kísérte Bagodon.
