2025. június 23. - Környezetünk állapota és védelme fontos kérdés.
A napokban foglalkoztunk azzal, hogy az országgyűlés elfogadta a tarvágási törvényt, és vettük számba ennek lehetséges következményeit főként természetvédelmi szempontból. Most a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Kreiner Roland szólalt meg a téma kapcsán.
Első cikkünkben arról írtunk, hogy a fakitermelés mikéntje, valamint a tarvágási törvény megosztja az embereket. Ezt követően kérdéseket tettünk fel a Zalaerdő Zrt. illetékeseinek a témával kapcsolatban, melyekre Kreiner Roland vezérigazgató-helyettes válaszolt. A tájékoztatást változtatások nélkül közöljük.
A tarvágási törvényről szakmai szemmel
– Mekkora területen, milyen gyakorisággal végez az erdőgazdaság tarvágást az illetékességi területén?
– Vannak olyan fafajok és erdőkezelési helyzetek, amelyek esetében a tarvágás az erdők megújításának világviszonylatban is általánosan elfogadott módja. Magyarországon ilyen fajok például az idegenhonos akác vagy a klónokból álló nemesnyár ültetvények. Esetenként kifejezett természetvédelmi célt is szolgál a tarvágás, például védett területeken az idegenhonos fajokból álló erdők őshonos fajokra történő lecserélése. A tarvágás nem cél, hanem az erdő megújításának, az idős fák eltávolításának egyik lehetséges módja, eszköze. A tarvágás során egy lépésben vágják ki az idős fákat, amit mindig új erdő nevelése követ. Az erdőtervi előírások, a természetvédelmi elvárások teljes körű betartása mellett a véghasználataink mintegy 40 százaléka tarvágás jellegű. Ezen területek közös jellemzője, hogy a faállományok összetétele, vagy egyéb körülmények miatt az erdő nem képes természetes úton megújulni, az új erdő nevelése mesterségesen történik. Ennek a természetes megújulást pótló tevékenység-sornak csak az egyik eleme az idős fák egy ütemben történő kitermelése, amit utána hosszú erdősítési, erdőnevelési munka követ. Fontos leszögezni, hogy a természetes erdőfelújítás minden erdőgazdálkodó jól felfogott szakmai és gazdasági érdeke is, tehát ha lehetőség adódik természetes erdőfelújításra, a hatósági erdőtervek alapján állami erdészeti társaságunk kizárólag ezt alkalmazza.
– Mit jelent a tarvágási törvény a gyakorlatban? Mit lehet, és mit nem lehet kivágni a törvény értelmében?
– Szükséges továbbá pontosítani, hogy a törvénymódosítás csak az erdőállományok egy szűk körét érinti. Az erdőtörvény ez irányú módosítása csak az erdőállományok egy szűk körét érinti, és nem a tarvágást ösztönzi, hanem bizonyos esetekben a sarjaztatást és az adott helyszíntől távolabbi származású szaporítóanyag alkalmazásának mérlegelését teszi lehetővé a hatóság számára. Fontos, hogy nem a gazdálkodó, hanem a hatóság számára, és nem kötelező jelleggel, hanem különösen indokolt esetben, lehetséges megoldásként határozza meg. Azokban az esetekben lehet erre szükség, ha a klímaváltozás miatt megváltoznak a termőhelyi körülmények, és a védett területeken álló, korábban a saját magjukról megújuló erdők esetében is új megoldásokat kell keresni az erdő megfiatalítására. Ez a végső megoldás lehet a sarjaztatás. Ahhoz, hogy sarjak nőjenek, ki kell azonban vágni az idős fákat. Vagyis a tarvágás a sarjaztatás eszköze. Ugyan sok károsító és kórokozó jelent meg Zala vármegyében is a klímaváltozás hatására, ami jelentősen sújtja a mi erdeinket is, de szerencsénkre el lehet mondani, hogy még olyan klimatikus viszonyok vannak Zalában, hogy védett területeken a klímaváltozás miatt nem kell az őshonos fafajok kényszerű sarjaztatásával foglalkozni. Vagyis kijelenthető, hogy a kezelésünkben lévő területeken nincs olyan erdőterület, amelyet a jelenlegi törvénymódosítás érintene. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében térségünkben elegendő a főfafajok megtartása mellett az elegyesség és az erdő ellenálló képességének növelése. A nem őshonos fenyők pusztulása és cseréje bennünket is erősen érint, ahol a tarvágáson kívül nincs más lehetőség az erdő megújítására, de ez jól szabályozott, korábban is ismert terület.
– ?Valóban veszélyben vannak emiatt az őshonos, védett erdők, természetvédelmi rendeltetésű erdők, Natura 2000-es területek és az ottani élőhelyek, az ökoszisztéma?
– Az állami kezelésben lévő erdők nincsenek veszélyben sem a Zalaerdő Zrt., sem az állami erdészeti cégcsoport más tagjai esetében sem. A tulajdonos magyar állam elvárása a nemzeti erdővagyon megőrzése és gyarapítása. A tulajdonosi elvárása mellett Magyarországon az erdőgazdálkodás több száz éve jól és szigorúan szabályozott. A természetvédelmi törvény, a természetvédelmi kezelési tervek, a Natura 2000 fenntartási tervek, az erdőtörvény, annak végrehajtási rendeleteivel megteremtik a fenntartható erdőgazdálkodás jogi keretrendszerét. Mi sem igazolja ezt jobban, minthogy hazánk erdővagyona mind térbeni kiterjedését, mind faanyagmennyiségét tekintve folyamatosan növekszik, ráadásul a nemzetgazdaságnak, az iparnak és a magyar lakosságnak folyamatosan értékes fa alapanyagot biztosít. Szót kell ejteni arról is, hogy ezek mellett az erdők ökoturisztikai szolgáltatása is jelentős, erdeink látogatottsága növekszik, az erdészeti társaságok által nyújtott szolgáltatások folyamatosan bővülnek. A tervszerű erdőgazdálkodás legfontosabb sarokköve a tíz éves gazdálkodási ciklusra szóló körzeti erdőterv, amelyet most az Agrárminisztérium készít el a természetvédelmi hatósággal és a nemzeti park igazgatóságok közreműködésével. Az erdőtervek a természetvédelmi érdekeket teljes körűen figyelembe vevő, többkörös egyeztetést követően kerülnek kiadásra. Az erdőtervi előírások, a jogszabályokban foglaltak betartatására külön erdészeti hatóság működik a vármegyei kormányhivatalokban. A faanyagterméklánc-felügyelet pedig azt ellenőrzi minden szinten, hogy a forgalmazott faanyag és faáru biztosan nem illegális fakitermelésből került a piacra. Kevés szó esik arról, hogy az erdész szakma nem csak egy munka, hanem hivatás. Aki ezt a hivatást választja, legyen az erdőtervező, erdőfelügyelő vagy erdőgazdálkodásban tevékenykedő, elkötelezett a hazai erdők iránt, elkötelezett természetvédő is egyben! Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy gyermekeinkre, unokáinkra több és jobb minőségű erdőt hagyjunk hátra, így azt gondolom, a törvénymódosítás a korábban elhangzottakon túl ezért sem veszélyezteti a természetvédelmi rendeltetésű erdők helyzetét, nem túlzó kijelenteni, a magyar erdők jó kezekben vannak.
– Milyen mértékben megoldott Zalában a fenntartható erdőgazdálkodás?
– Mint már említettem, hazánk erdővagyona folyamatosan gyarapszik, a klímaváltozás ellenére az erdőállományok minősége, összetétele is javul. Igaz ez vármegyénkre is, az itt dolgozó erdészek elhivatott és alázatos szakmai munkájának köszönhetően a fenntarthatóság teljes körűen biztosított. Napjaink egyik nagy kihívása a klímaváltozás és annak erdőállományainkra gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá a károsító hatások elleni védekezés, innovatív eljárások kidolgozása és a legfontosabb, hogy hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott viszonyokhoz. Ez a mindennapi munka mellett komoly és felelősségteljes feladata a ma erdészeinek.
– ?Milyen erdőtelepítések történtek Zalában, a Zalaerdő Zrt.-nél, mekkora területen?
– A klímaváltozásra egy lehetséges válasz hazánk erdősültségének növelése. Közismerten Zala az erdők hazája. Az erdőket tekintve Zala vármegyét csak Nógrád előzi meg az erdősültség tekintetében. Ezért az erdőtelepítések fő fókusza nem nálunk van, de megyénkben is vannak erdőtelepítések magán és állami területeken egyaránt. A Zalaerdő Zrt. az Agrárminisztérium által kezdeményezett országfásítási programban annak meghirdetése óta tevékenyen részt vesz. A 2019-től zajló programban több mint 62 hektár új erdőt létesítettünk, ami 450 ezer facsemete elültetését és mintegy 3000 kilogramm tölgymakk elvetését jelenti. A vagyonkezelt területek összetételéből adódóan kevés erdőtelepítésre alkalmas területtel rendelkezik erdészeti társaságunk, így hiába van meg a szakértelem és az erdőtelepítési szándék, lehetőségeink korlátozottak. A vármegyében azonban sok olyan erózióveszélyes, meredek termőföld van mezőgazdasági hasznosítás alatt, amely erdőtelepítésre kifejezetten alkalmas, és e célú hasznosítása jobb alternatíva lenne. Bízunk benne, hogy a mintafásítási programban való részvételünk követendő példát mutat a vármegyében termőfölddel rendelkező gazdálkodóknak, és kedvet kapnak az erdőtelepítéshez, amelyhez sikeres pályázat esetén jelentős támogatást tudnak igénybe venni.