2026. augusztus 24. - A nagy meleg, az egyre kevesebb csapadék szemmel láthatóan rendkívüli károkat okoz a természetben.
Járva az utakat, sajnos sok helyen szomorú, száradó fenyők láthatók. Hova vezet mindez? Ennek jártunk utána.
Mi lesz a Homokhátság fenyveseivel? A szakemberek tudnak-e megoldást a száradó fenyők megmentésére? Más fafajok is érintettek? Többek között erről érdeklődtünk a KEFAG Zrt.-től, ahol Tarjányi Lili PR referens osztotta meg velünk a legfontosabb tudnivalókat
Ezért nőtt meg a száradó fenyők száma
– A kiszáradás milyen mértékben érinti a fenyőfákat?
– A Homokhátság fenyőállományait súlyosan és egyre nagyobb területen érinti a kiszáradás. A homoktalaj kevés vizet képes megtartani, miközben csökken a talajvíz szintje, gyakoribbá válnak a csapadékhiányos időszakok és hosszabbodnak a hőhullámok. A tartós vízhiány miatt a fák legyengülnek, csökken az ellenálló képességük, így könnyebben megtámadják őket a farontó gombák, rovarok és más károsítók. Ezek többnyire nem kiváltói, hanem felgyorsítói a pusztulásnak. A kiszáradt fenyvesekben ráadásul jelentősen nő az erdőtüzek kialakulásának és gyors terjedésének veszélye.
– A KEFAG esetében ez mekkora területet jelent arányaiban?
– A Homokhátság jelentős területei érintettek az aszálykárok terén. Tehát a probléma a KEFAG Zrt. által kezelt homokhátsági fenyőállományok számottevő részét érinti, és a veszélyeztetett területek nagysága az időjárás, a termőhely vízellátottsága, valamint az állományok kora és állapota szerint változik. A kollégák ezért folyamatosan felmérik és ellenőrzi az erdők egészségi állapotát.
A problémát nem lehet megállítani, de a következményeket lehet mérsékelni
– Lehet védekezni ellene, illetve lassítani a folyamatot?
– A klímaváltozást és a térség vízhiányát erdőgazdálkodási eszközökkel önmagában nem lehet megszüntetni, de a következményeket lehet mérsékelni. Ennek része a termőhelyhez jobban alkalmazkodó, szárazságtűrőbb őshonos fafajok szerepének erősítése, és az elegyes, változatosabb erdők kialakítása. Nem a fafajok mindenáron történő lecserélése tehát az alapvető cél, hanem olyan ellenállóbb erdőszerkezet létrehozása, amely szélsőségesebb éghajlati körülmények között is képes fennmaradni. A gyakorlati döntéseket tudományos kutatások segítik. A KEFAG Zrt. a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembereivel közösen vizsgálja, hogy a Homokhátság különböző termőhelyein mely fafajok, erdőszerkezetek és kezelési módok lehetnek hosszú távon életképesek. A kutatások a szárazságtűrésre, a természetes felújulásra, az ökológiai ellenálló képességre és a lehetséges erdőgazdálkodási válaszokra is kiterjednek.
A Homokhátság különösen veszélyeztetett
– Ez csak az alföldi fenyőket érinti, vagy országos probléma?
– Nem kizárólag az Alföldet érintő problémáról van szó. A melegedés, az aszályos időszakok hosszabbodása és a szélsőséges időjárás országosan terheli az erdőket. A következmények azonban térségenként és fafajonként eltérőek. A Homokhátság különösen veszélyeztetett, mert laza homoktalajai kevés vizet tartanak vissza, és a talajvízszint is jelentősen csökkent. Az itt korábban, kedvezőbb éghajlati és vízháztartási viszonyok között telepített fenyvesek ezért ma fokozott terhelésnek vannak kitéve.
– Más fákat vagy növényeket is veszélyeztet a hőség és az aszály?
– Igen. A tartós hőség és vízhiány nemcsak a fenyőket, hanem minden olyan fafajt és növényt veszélyeztet, amelynek vízigénye már nem egyeztethető össze a megváltozott termőhelyi adottságokkal. Csökkenhet a növekedésük, romolhat az egészségi állapotuk és a természetes felújulási képességük, valamint fogékonyabbá válhatnak a kártevőkre és a betegségekre. Emiatt a megoldás nem egyetlen „csodafaj” kiválasztása, hanem változatosabb, a helyi adottságokhoz illeszkedő erdők kialakítása.
A tűzveszély is fenn áll
– A kiszáradó növényzet a tűzveszélyt is növeli?
– Igen, erre készül fel a KEFAG Zrt. a STOP FIRES projekt keretein belül, az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program támogatásával. A társaság korszerű kézi tűzoltó eszközöket és négy, terepjáróra szerelhető, 500 literes víztartállyal és nagy teljesítményű szivattyúval felszerelt gyorsbeavatkozó egységet szerzett be. Ezekkel a nehezen megközelíthető erdőterületeken is hamarabb megkezdhető az oltás, az utóoltás és a tűzőrzés. A megelőzést a tűzpászták karbantartása, a vízvételi helyek biztosítása, az állományok ellenőrzése, valamint a katasztrófavédelemmel és az önkéntes tűzoltókkal végzett együttműködés egészíti ki.