Faragó Sándor erdőmérnök, vadbiológus. Régésznek készült, de kurzus híján a Soproni Erdészképzésben kötött ki. Ma a Soproni Egyetem rektora, a város pedig második otthonává vált. Tudományos érdeklődésének fókuszában a túzok áll, ez Európa legnagyobb madara, érzékeny állat, vizsgálata során sokat tudhatunk meg a környezet állapotáról, hiszen a túzok (és a fogoly is) indikátorként működik. Faragó Sándor vallja, hogy az emberré válás folyamata vadászat nélkül másképp alakult volna.
Köszöntök mindenkit, és várom a kérdéseket!
Magyarországon nő az erdőterület
Környezetvédelmet tanulok, milyen jövő elé nézhetek? [kanálgirl]
- Reménykedjünk abban, hogy biztató jövő elé. Ezt majdnem kötelezően mondom, hiszen a környezetvédelem működtetése az emberiség túlélésének stratégiai kérdése. Ha ezt nem értjük meg, akkor a helyzet katasztrofálissá válik. Reményeink szerint ezt, ha máshogyan nem is, kényszerűen felismerik a kormányzatok és a gazdasági szféra egyaránt. Erre, mármint a környezet állapotának negatív változására utaló jeleket az elmúlt időszakban egyre több helyütt szenvednek el, s bizonyos, hogy egyre nagyobb lesz a társadalmi nyomás ezek elkerülésére vagy megelőzésére. Ehhez pedig környezetvédelmi szakemberekre van szükség, ezért mondtam azt, hogy a jövő a munkavállalás szempontjából talán biztató lesz.
Mi kell ahhoz, hogy engem törvényes természetvédőnek jelentsenek ki? [3vadmacska3]
- Bár nem tudom, hogy mit jelent az, hogy törvényes természetvédő, de ha arra gondol, hogy hivatásos természetvédő szeretne lenni vagy annak szeretne látszani, akkor ahhoz valamilyen szakirányú diplomát kell szerezni (természetvédelmi mérnök, erdőmérnök, ökológus stb.), amelynek birtokában akár az állami természetvédelemben, akár természetvédelmi NGO-kban (nem kormányzati szervezetekben) tudja kifejteni tevékenységét.
Mi lesz a Földdel körülbelül 50 év múlva, ha így folytatjuk a környezetszennyezést? [Molett_csajszeee]
- Az előbbi gondolatomat folytatva ebben az 50 évben az idézett felismerést meg kell tennünk, és e szerint kell átalakítani az egész gazdálkodási koncepciónkat, továbbá addigra megfelelő és környezetkímélő alternatív energiaforrásokat, főként megújuló energiaforrásokat kell találnunk és a mindennapi alkalmazás szintjén bevezetnünk. Ha nem ez lesz, akkor valóban tragikus vége lesz a kék bolygónak.
Mi lesz a környezetünkkel, ha folyamatosan irtják a fákat, a növényzetet és friss, tiszta levegőnk a szmog miatt nincs? [kisedes22]
- Az, amit az előbb írtam. Ez a fairtás kérdés sajnálatosan a trópusokra jellemző, itthon Magyarországon Trianon után alig több mint egymillió hektár erdő volt, és ha olvasta az újságokat vagy nézte a tévét a múlt héten, hallhatta-láthatta, hogy most telepítették Magyarországon a kétmilliomodik hektár erdőt. Ez azt jelenti, hogy 80 év alatt csaknem duplájára nőtt hazánk erdőterülete. Tehát mi a jó levegőért (és persze a megújuló energiáért) teszünk is, nem csak beszélünk róla.
A hulladékkezelés globális problémává válik
Van egy környezettudós barátom, és hiába kérdezem, hogy mi lesz belőle, ha elvégzi az egyetemet, még ő sem tudja... [m.laurent]
- A környezettudományi szak kutatóképző szak, tehát már az egyetemi évek alatt el kell dönteni, hogy a környezettudomány melyik irányában szándékozik elmélyülni, és annak megfelelően kell olyan kutatóhelyekkel, egyetemekkel felvenni a kapcsolatot, ahol az adott témában munka folyik. Ez a szak feltételezi persze azt is, hogy a későbbiekben PhD-fokozat megszerzése is elengedhetetlen, hiszen a nélkül elképzelhetetlen a kutatói életpálya.
Igaz, hogy 2050-re annyi szemét lesz a világon, hogy az egész Földet be lehetne teríteni vele 3 méter magasan? [Rushieee]
- Ezt az adatot bizonyára ön valahol olvasta vagy hallotta. Én azért ezt nem tartom valószínűnek, mert a hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás az egyik legdinamikusabban fejlődő "iparág". Az azonban kétségtelen, hogy a fejlődő vagy a valóban szegény országokban ez pl. az európainál lényegesen nagyobb probléma lesz, bizonyára globális kérdésként kell majd kezelni. Mert a problémák itt is globálisak lesznek.
Úgy tudom, hogy ha valaki a földjére telepít különböző fafajtákat, akkor támogatásban részesül, igaz ez? [m.laurent]
- Természetesen igaz, bár a megvalósítása ennél kissé komplikáltabb. Először is meg kell vizsgálni, hogy arra a területre egyáltalán lehet-e fát, erdőt telepíteni, ún. termőhelyfeltárást kell elvégeztetni. Ezek után művelésiág-változtatási kérelmet kell beadni, amit a földhivatalok ebben az esetben rendszerint meg is adnak. Ha ez a dokumentum is megvan, akkor az Állami Erdészeti Szolgálathoz kell fordulni az engedély és a tulajdoni lap birtokában, ahol elvégzik ennek az átalakításnak az adminisztrációját, és megtörténhet a tervezés, majd pedig a telepítés kivitelezése. Azt azonban tudni kell, hogy aki egyszer ezt vállalta, az azt is vállalja, hogy a területet üzemszerűen műveli, és az erdőfelügyelet erdőtörvényben megfogalmazott határozatait betartja. Azt is tudni kell, hogy egy erdőművelési ágú területet nem lehet egyszerűen kivonni az erdőnyilvántartásból, mert az erdőtörvény azt is előírja, hogy az ország erdőterülete nem csökkenhet, csak növekedhet, azaz ha meg kívánjuk szüntetni, akkor másutt ugyanekkorát telepíteni kell.
Ön mint tudós tudna valami biztatót mondani az ózonlyukról és az üvegházhatásról? [kisedes22]
- Erről a hatásról nem igazán lehet biztatót mondani. Biztatót gondolni abban az értelemben tudok, hogy leszünk kellően bölcsek ahhoz, hogy azon emissziós hatásokat a lehető legsürgősebben erőteljesen csökkentjük, amelyek ennek képződését fokozzák.
Magyarország és a magyar erdők területének aránya optimális? [vankérdésem]
- Természetesen az optimális fogalom nézőpont kérdése. Ha úgy gondoljuk, hogy az a jó, hogy minél több erdőnk legyen, akkor még telepíthetünk erdőt. Az erdész szakma elképzelései szerint (amiről kormányhatározat is van) az elkövetkezendő 50 évben mintegy 600-700 ezer hektár erdőt szándékozunk telepíteni Magyarországon, elsősorban az egykori erdőterületek helyére, továbbá az ún. ökonómiai küszöb alatti szántóterületekre. Ebben az esetben az erdősültségünk talán optimális lesz, nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy mezőgazdaságra is szükség van, és ott vannak a nagyon fontos védett gyepterületeink is, amelyeket meg kell őrizni. És persze ott vannak a lakóterületek és az infrastruktúra által elfoglalt területek (az ország területének 20%-a).
Érdekes, hogy egyes országokban nincs gond a szemeteléssel, sok ország tiszta... Velünk miért más a helyzet? [kisedes22]
- Azért, mert ez kultúra kérdése, és országon belül is eltérő a helyzet. Továbbá a jobb sorsú országokban, azaz ahol fejlettebb a gazdaság, többet is tudnak tenni a megelőzésért, pl. a szelektív hulladékgyűjtésért, a hulladék feldolgozásáért vagy a hulladékot csökkentő csomagolástechnika bevezetéséért
"Hallépcsők" a gátak izolációs hatása ellen
A vadgazdaságban miért nem fizetnek rendesen vadkárt? [borbogár63]
- Nem tudom, honnan származik az értesülése, hiszen már csak jogi lehetősége sincs annak, hogy ha valaki kárt okoz, az ezt a kárt ne térítse meg. A vadgazdálkodók évente mintegy másfél milliárd forint mezőgazdasági kárt fizetnek ki, azt hiszem, hogy ez eléggé jelentős összeg, és ez folyamatosan nő, na nem a károkozás növekedése miatt, hanem a termény értékének az emelkedése okán.
És a vízi élővilággal mi lesz, ha a halak vándorlási útvonalát vízerőművekkel elzárjuk? [Molett_csajszeee]
- Természetesen ez egy nagyon összetett kérdés. Én magam főként vízi madarakkal foglalkozom, így ismerem a vizes élőhelyek valamennyi problémáját. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy energiára szükség van, és ugye az előbb már láttuk, hogy gond van a fosszilis energiával, gond van természetesen a hasadó anyagokból származó energiával, és persze gond van a vízlépcsőkkel is. Bármelyik ujjunkat harapjuk, fájni fog. Ugyanakkor villanyra meg szükség lesz, legfeljebb a kérdés az, hogy mely esetben tudunk kompenzációs megoldásokat alkalmazni, azaz hol lesz a legkisebb veszteség a természetben. A vízi erőművek esetében már kitalálták az ún. hallépcsőket, amelyek lehetővé teszik a halak mozgását, azaz ezek olyan "mellékcsatornák", amelyekkel a gátak izolációs hatását bizonyos mértékig csökkenteni lehet.
Mi lesz a soproni fenyves erdővel? Öregszik, ki fog pusztulni? [mymike]
- Talán nem köztudott, hogy a soproni hegyvidéken a 19. század végéig szinte alig volt fenyőerdő, csak a legmagasabb hegyeknél lehetett kimutatni. Egy Muck András nevű, Németországból ideszármazott városi erdőmester kezdte el az ún. "fenyőzést", azaz elsősorban a lucfenyő és a jegenyefenyő telepítését. Tudni kell azt, hogy a soproni hegyvidék termőhelyei legfeljebb a tölgyesek, illetve a bükkösök számára optimálisak. Abban az esetben, ha valamilyen szélsőséges hatás éri a fenyőerdőket ezen a területen - ennek tanúi voltunk a 90-es években -, akkor megindul a fenyőerdő kiszáradása, és megnövekszik a szúkár. Mivel a klímaváltozás egyértelműen a melegedés irányába mutat, ezért ezeknek a kiszáradt erdőknek az újratelepítésekor már nem a fenyő fafajokat, hanem a tölgyet és a bükköt részesítik előnyben. Ilyen értelemben, ha nem pusztul is ki, de jelentősen visszaszorul a fenyő a soproni hegyvidéken. És nem fogjuk tudni énekelni, hogy a "Soproni fenyves erdő aljában..."
Mit jelent az erdőkerülő kifejezés? [m.laurent]
- Az erdőkerülő szóval mint foglalkozással egy régi, az erdő őrzését végző embert illettek, akit aztán a későbbiekben erdőőrnek, majd erdésznek vagy kerületvezető erdésznek hívtak/hívnak. Feladata a rá bízott erdőterület védelme, gondozása, őrzése.
Ha igaz az a levél, ami az interneten terjed egy ideje, hogy 2010-re atom-gáz-olaj tároló épül Magyarországon, akkor milyen vége lesz a körülöttünk élő világnak? [moderator 777]
- Én csak gáztárolóról tudok, ami pillanatnyilag is van az alföldi területeken, ezt talán úgy lehet elképzelni, hogy a kitermelt gázkészletek helyén üregek keletkeznek, és ezeket az üregeket magas nyomáson ismételten feltöltik a gázvezetékeken érkezett gázzal. Tehát nem ormótlan föld feletti gáztartályokban, hanem a föld mélyén korábban ugyancsak gáz tárolására szolgáló "tartályokban" helyezik el a földgázt. Ezt én nem tartom veszélyesnek, gazdaságilag pedig (hiszen a tárolásért a gáz tulajdonosa fizetni fog) előnyösnek is mondható.
A Balaton és környéke állapota nem romlik tovább
A Balaton partján lévő ingatlanokról elkezdték feltölteni a tavat: ezt sikerült meggátolni? [micro IQ]
- Igen, a hatóságok büntették ezt az eljárást, illetve a vízparti építményekre kényszerbontást rendeltek el. A Balaton partján járva nem látom az utóbbi időszakban, hogy drasztikus romlásnak lennénk tanúi. Talán ez a folyamat véglegesen megállt.
Az apróvadas területen lehet kivétel, de mi lesz a nagyvadasok kevés fácánjával? [Nagyméret]
- Azt tudomásul kell venni, hogy az apróvad állományért és annak vadászatáért sokat kell áldozni, sokat kell tenni. Megfelelő élőhelyeket kell biztosítani a számukra, továbbá lehetőség szerint e területektől távol kell tartani a rókát és a vaddisznót. Ezek ugyanis a legnagyobb pusztítói a szaporulatnak. A nagyvadas területen egy gazdálkodó számára az a legnagyobb dilemma, hogy a vaddisznót nem lehet háttérbe szorítani az apróvad javára, már csak gazdasági megfontolásokból sem.
A szelídgesztenyét mi porozza, mert az udvarunkon van egy hatalmas fa, szép nagyon, de 20 db-nál többet nem terem? [épés40espasi]
- A szelídgesztenye beporzása szél által történik, jó, hogyha nem csak egy fa van a környéken, hanem több is, így a beporzás biztonságosabb és eredményesebb lesz.
Miért van az, hogy a halak többsége a mai folyókban, tavakban elpusztul? [apriliás fiu]
- Ezt a meglátását nem igazán tudom megerősíteni, ez többnyire lokális jelenség, vagy oxigénhiányra, vagy valamilyen mérgezésre vezethető vissza. Ugyanakkor, ha a szennyezéseket megszüntetjük vagy csökkentjük, vagy átalakítunk egy vizes élőhelyet, akkor oda visszatelepülhetnek a halak, sőt új halfajok is megjelenhetnek, amit éppen a napokban a Szigetköz kapcsán olvashattunk az MTA Duna-kutató Állomása kutatási eredményeiből.
Mit terveznek hazánk erdőivel a 21. században? Milyennek képzelik Magyarország erdőtérképét? [Drake 82]
- Az imént már említettem, hogy a következő évtizedekben 600-700 ezer hektár új erdő telepítése fog megtörténni, ez önmagában is nagy eredmény. Ugyanakkor a meglévő erdőknek a védelme a magyar erdőgazdálkodás legnagyobb feladata amellett, hogy természetesen a nemzet faszükségletét (tűzifa, ipari fa, bútor stb.) is ki kell elégítenie. Ma ezt fenntartható módon végzi az erdőgazdálkodás, hiszen az évente megtermő új fa növedékének mindössze 70-80%-át termelik ki, azaz fokozatosan nő az élő fakészlet is. Így lehet biztosítani az erdő egyéb funkcióit is, azaz a természet és környezetvédelmi funkciókat, továbbá a közjóléti rekreációs funkciókat is.
Köszönöm a figyelmet.