Szombathely oladi városrészén, a polgármester házától néhány méterre letermelték a város zöldövezetében az egyik elit lakónegyed melletti erdőt. A Kerekerdő Alapítvány helyszíni szemléje után nyilvánvalóvá vált, hogy arról a bizonyos erdőről van szó mely évek óta kedvelt helyszíne iskolások és óvodások számára szervezett természetismereti foglalkozásoknak.
Az Alapítvány az oladi óvoda remek adottságait kihasználva közel tíz éve indította el erdei ovi programját. Az erdő közvetlenül érintkezik a lakott területtel. Azok az értelmiségiek, akik itt építkeztek nagyrészt az erdő közelsége miatt jöttek ide. De ez a város egyik “kapuja” is az erdő felé. Az országos kék túra útvonala és egy másik túristaút is keresztezi egymást a területen. Sokan járnak erre. Ott jártunkkor is találkoztunk futókkal, bringásokkal. Van, aki kutyát sétáltat, de a közeli házak lakói is szívesen járnak ki az erdőbe.
A két és fél hektáros terület, erdőgazdálkodói léptékben mérve nem számít nagynak, ám itt a város közvetlen közelében, most óriásinak tűnik a gépekkel feltúrt véghasználati terület. Igazi holdbéli táj így az egykori erdőtakarótól lecsupaszított domboldal. A mementónak meghagyott néhány fiatal fácska sem mérsékli a kellemetlen látványt. Az erdő nagyrészt öreg akácfákból állt, mely nagyrészt tűzifaként volt értékesíthető, de a turistaút mellett néhány nagyon szép faóriás is ált itt.
Egy közeli kiskerttulajdonos szinte megkönnyezi az általa ezer évesnek mondott tölgyeket, miközben mesél arról, hogy régen az uraság erre szokott kikocsizni az erdejébe és hogy azelőtt hogyan rendbe tartották a környéket. Most meg sokan ide borogatják a szemetjüket. Van itt minden strandpapucstól a rozsdás fűrészig. A hölgynek sem tetszik a letarolt terület, de annak örül, hogy több fény jut be a kertbe, ahol eddig, csak moha nőtt, de azért fél, hogyha nagy eső lesz, lemosódik az erdő talaja és beteríti a kerteket. Több háztulajdonos attól tart, hogy ingatlanának értéke erősen csökken azáltal, hogy erdő helyett egy szemetes vágásterület határolja. A környéken már azt beszélik lakópark lesz a területből…
Az út melletti óriási tuskó egy több mint 150 éves tölgy maradványa, de akadt itt néhány szép hársfa, juhar és szelídgesztenye is. Az óvodás iskolás csoportoknak itt még, meg lehetett mutatni, hogy mekkorára tud megnőni egy tölgyfa, ha hagyják. Hát eddig hagyták.
A korábbi parkerdő rendeltetésű állami terület a kárpótlás során több tucat magánember tulajdonába került, akik az erőgazdálkodói teendőkkel megbíztak egy vállalkozót. Az Erdészeti Szolgálat a tíz évre szóló üzemtervben, az erdő kora alapján a tulajdonos kérésére véghasználat lehetőségét írta elő. Ez alapján a gazdálkodó éves tervet nyújtott be a terület letermelésére, amit az erdészeti hatóság meg is adott. A gazdálkodó az erdőt “lábon” eladta egy kft-nek. A cég tehát érvényes szerződéssel a birtokában szakszerűen letermelte az erdőt. Mint mondták még annyi teendőjük van, hogy az erdő felújítása érdekében megszaggassák az erdő talaját. Így az akác mindent behálózó gyökeréből hamarosan egy sarjerdő nő majd. Ezek szerint az engedélyek rendben vannak, és az erdőnek már csak hűlt helye. No és az előkerült rengeteg szemét. Nincs mit tenni.
vagy mégis?
Talán a környéken lakók, a túrázók, a futók, az erdővel ismerkedő óvodások mégiscsak egyfajta közérdeket képviselnek. Ők pedig abban érdekeltek, hogy ott, ahol járnak, sétálnak, vagy futnak, ERDŐ legyen. Méghozzá folyamatosan. A kérdés, hogy ezt az Alkotmányban is rögzített alapjogot, mármint az egészséges környezethez való jogot, hogyan lehet érvényre juttatni a gazdasági haszonban érdekelt gazdálkodóval, illetve tulajdonosokkal szemben. Az erdész szakma egyik alap tézise, hogy az erdőnek hármas funkciója van. A gazdasági mellett sajnos általában háttérbe szorul a közjóléti és védelmi funkció. Az erdőtörvény az erdészeti hatósági eljárásokban az un. társadalmi részvételre nem sok lehetőséget ad. Mégis az erdőtervezés során az egyeztető tárgyalásokon, az erdők közigazgatási határa szerint érintett önkormányzatoknak, módjuk van a településen élők érdekeinek képviseletére. Ugyanis a település jegyzője is meghívást kap ezekre a tárgyalásokra. Így volt ez a szombathely határába eső erdőkkel is. Ez a téma viszont, úgy látszik nem igazán fontos a városnak, mert ezen, a környék erdeinek sorsát, tíz évre meghatározó erdőtervi tárgyaláson senki sem volt jelen a szombathelyi polgármesteri hivatalból. Vagyis a gazdasági érdekkel szemben nem jelent meg más érdek, ill. szempont.
Viszont az mégiscsak furcsa, hogy egy parkerdő rendeltetésű erdőt tarra lehet vágni. Mert bármilyen furcsa még ez a vágásterület is “parkerdő”. Bár direkt módon nem tiltják a jogszabályok a parkerdőkben folytatható tevékenységet, azért mégis furcsa. Hol van itt akkor az erdész szakma...?
Miközben a domboldalon bőgtek a motorfűrészek és egymást érték a faszállító teherautók, a közelben lakó polgármestert elég sokan zargatták a környék lakói közül, hogy tegyen valamit. A város vezetőjének közbenjárására az Állami Erdészeti Szolgálat illetékesei is érzékenyen reagáltak. Áttekintették a város környéki erdők helyzetét, köztük azt a néhány hektárnyi területet is mely a város tulajdonában van. Ezen a terepbejáráson már a Kerekerdő Alapítvány erdőmérnökei is részt vehettek, mely jól jelzi, hogy a hatóság nyitott az együttműködésre.
A Kerekerdő Alapítvány sok más zöld szervezettel együtt régóta küzd azért, hogy az erdőtörvény módosításával, a nemzetközi szerződésekkel összhangban, nyíljon tágabb lehetőség, a társadalmi részvétel érvényesítésére. Pár éve az Alapítvány Föld Napja alkalmából rendezett demonstrációján, a város vezetőinek átadtak egy petíciót, melyben egyebek mellett arra is figyelmeztettek, hogy a város környéki erdőkben az erdőtervezési eljárásokban a város érvényesítse érdekeit. Több zöld szervezet összefogásának eredményeként a tavalyi szja 1 százalékos felajánlások közé már bekerült az “erdők közjóléti célú fejlesztése” cím is. Az első évben 216 millió forintot ajánlottak fel az adózók. Az összegyűlt pénz egyik célja lehet, ilyen város közeli erdők fenntartása. A Kerekerdő Alapítvány szívesen vállalná, hogy a város közjóléti érdekeit képviselje az erdészeti hatósági eljárásokban. Szeretnék elérni azt is, hogy a hasonló városközeli erdőkben, olyan termelések történjenek csak, melyek biztosítják az “erdő jelleg” megmaradását. A most letarolt terület kapcsán az Alapítvány a környéken élők és az érintett városlakók bevonásával, egy erdőtakarítási akciót tervez és szeretné elérni, hogy a tájidegen akác helyett legalább kisebb foltokban, a területre jellemző gyertyános tölgyesre jellemző fafajok is elültetésre kerüljenek. Tervezik, hogy a tölgy csemeték telepítésére közösségi faültetést szerveznek.
Gyöngyössy Péter