Idegen fafajok védett területekre telepítését támogatná az FVM (greenfo)

2007. április 12.
Idegenhonos fafajok, többek között akácosok Natura 2000 területekre történő telepítését is támogatná az FVM a most készülő rendeletével. Az akác lerontja élőhelyét, kiszorítja az őshonos növényzetet, így távozásra kényszerít számos erdőlakó állatot is. A WWF Magyarország és a Védegylet közös levélben kéri a jogszabálytervezet módosítását.
A Natura 2000 területek hálózatát egész Európában a természet értékeinek megőrzésére hozták létre. Egy részükön ma mezőgazdasági területeket találunk, melyek erdősítésére támogatás vehető igénybe. Ám meglehetősen furcsa, hogy védett területeken olyan erdők telepítésére adnának támogatást Uniós forrásokból, amelyek természetvédelmi szempontból károsak.
Magyarországon ma több akácerdő és ültetvény van, mint Európa összes többi országában együttvéve, holott ez a fafaj nem is őshonos nálunk, Észak-Amerikából származik. Főként az Alföldön találkozunk hatalmas, telepített állományaival, sokan kedvelik szívós fájáért, jó mézet adó virágjáért. Ugyanakkor természetes erdeinkkel, például a tölgyesekkel összehasonlítva a helyükre telepített akácerdőkben nagyon kevés élőlény tud megélni, az eredeti erdőlakók (pl. gyöngyvirág, szarvasbogár, kakukk, harkály) nagy része örökre távozik a területről. Az akác szinte kiirthatatlan, könnyen terjed át más élőhelyekre, kiszorítja az őshonos növényzetet és hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
A WWF Magyarország és a Védegylet közös fellépésével azt akarja elérni, hogy a természeti értékek megőrzésére szolgáló területeken – a Natura 2000 területek – valamint olyan hegy- és dombvidékeken, ahol őshonos fafajok telepítésével is teljesíthetők a rendeletben megfogalmazott célok, ne legyen támogatható akácerdők telepítése. Annál is inkább, hiszen bár Magyarország is aláírta 1992-ben a Rio-i Egyezményt, amelynek célja a tájidegen, invazív fajok visszaszorítása, ennek ellenére továbbra is állami támogatásban részesíti az egyik legagresszívabb, a nemzeti parkok számára jelentős rehabilitációs költségeket okozó faj telepítését.
„Az őshonos erdők helyreállítására kellene inkább törekedni, amelyek a gazdasági haszon mellett az erdő számtalan lakójának életteret, a természetjáró ember számára pedig kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak.” – nyilatkozta Gálhidy László, a WWF Magyarország szakértője.