Határozott kormányzati fellépést igényel a verespataki aranybánya ügyében Magyarország környezetvédelmi érdekeinek védelme az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint; Lenkovics Barnabás pénteken közölte álláspontját.
"A tervezett tevékenységgel összefüggésben esetlegesen bekövetkező szennyezés következményei a néhány évvel ezelőtti tiszai cianidszennyeződéshez hasonlóan Románián kívül Magyarországot is sújtanák" - olvasható a közleményben.
Az ombudsman ezért - elismerve a magyar kormányszervek eddigi intézkedéseit - szükségesnek tartja, hogy a kormány, illetve a környezetvédelemért felelős miniszter a nemzetközi közjogi normák alapján a továbbiakban is határozottan lépjen fel Románia, Kanada és az Egyesült Államok kormánya és szakminisztériuma irányában, valamint az Európai Unió és az ENSZ fórumain Magyarország és térsége környezetvédelmi érdekeinek védelmében.
Lenkovics Barnabás egyidejűleg tájékoztatást kért Ioan Muraru romániai ombudsmantól az ügy ottani fejleményeiről, valamint felajánlotta együttműködését a két országot fenyegető közös veszély elhárításában. Az országgyűlési biztos a sajtóból értesült arról, hogy a Maros romániai vízgyűjtőterületén, Verespatakon működő arany- és ezüstbányát egy vegyes vállalat bővíteni akarja. Az arany kinyerése a helyszínen, cianidos kilúgozással történne - áll a közleményben.
"A környezeti ártalmak sok esetben nem állnak meg az országhatároknál" - különösen igaz ez a határvizekre -, ezért a szennyezésben vétlen államokat is sújtják" - írta Lenkovics Barnabás, hozzátéve: valamennyiünk közös érdeke, hogy még egyszer ne történhessen meg a négy évvel ezelőtti tiszai cianid szennyezéshez hasonló környezeti katasztrófa.
Az ombudsman két egyezményt idéz, amelyek szerint a felek mindent megtesznek az ártalmas környezeti hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló dokumentumot 1991-ben Espooban, a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó egyezményt 1992-ben Helsinkiben írták alá.
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa a közelmúltban elfogadta a bányászati hulladékokról szóló új irányelvet, ami erősebb garanciákat nyújthat a környező országokban folytatott bányászat határokon átnyúló kedvezőtlen hatásaival szemben - mutatott rá Lenkovics Barnabás. Hozzátette, hogy a környezet védelméről szóló törvény az alapelvek között említi az együttműködést, amely magában foglalja a nemzetközi együttműködési kötelezettséget is.
Az országgyűlési biztos felidézte: az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szeptember 21-i ülésén a környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszámolt a Verespatakon működő és fejleszteni tervezett aranybánya hazánk környezeti állapotát veszélyeztető várható káros hatásairól és az ennek kivédésére tett kormányzati intézkedésekről.
"Az ismertetett magyar álláspont szerint a kormány aktívan fellép annak érdekében, hogy a Verespatakra tervezett beruházás egyáltalán ne valósuljon meg, amennyiben pedig a terv mégis megvalósulna, akkor garanciát akar kapni, hogy csak olyan technológiát engedélyeznek, ami kizárja a környezetszennyezést" - emlékeztetett Lenkovics Barnabás.
A bizottság tájékoztatójában négy pontban foglalta össze a verespataki fejlesztést érintő állásfoglalását, egyebek mellett javasolta, hogy a magyar kormány utasítsa el a bánya bővítését, fejlesztését, erről pedig értesítse a román kormányt - áll az ombudsman közleményében.