Az elmúlt hetek görögországi erdőtüzei nemcsak a lángok melegével járultak hozzá bolygónk hőmérsékletének emelkedéséhez – állítják a Reutersnek nyilatkozó környezetvédelmi szakértők, akik szerint a műholdas felvételeken látható, Afrikáig húzódó füstfelhők felvetik a kérdést: valóban a Föld tüdejének tekinthetők az erdők?
Általában az autókat, a gyárakat vagy erőműveket említik környezetvédők, amikor a széndioxid forrásait sorolják. Az elmúlt napokban azonban a bírálatokban gyakran szerepelt az erdőtüzek által sújtott Görögország is.
A fák – amelyek a „Föld tüdejét” alkotják – köztudottan elszívják a széndioxidot, amely korlátozza az atmoszféra hővesztését. „A globális szennyezésért az erdőirtás, illetve az erdők eróziója a második fő felelős a szén után” – nyilatkozta Stefan Singer, a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) munkatársa. Évente tizenhárommillió hektár erdő „tűnik el” világszerte, ami nagyjából Görögország területének felel meg.
Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az irtások a CO2-kibocsátás csaknem ötödéért felelősek. Ehhez képest jelentéktelen hatással vannak az Amazonas térségében, Kongóban, Indonéziában és a mediterrán övezetben gyakori erdőtüzek – állítják szakértők hozzátéve, hogy ebben az esetben „nettó CO2-kibocsátásról” kell beszélni.
A magyarázat egyszerűnek tűnik. A fák elszívják a levegőből a széndioxidot, ám a szakértők szerint egyfajta „szennygödörként” működnek: a káros anyag ideig-óráig itt tárolódik, azonban egy adott pillanatban ismét a levegőbe kerül – erdőtüzek nyomán, vagy a kályhák kéményéből. Az atmoszférában a CO2 kiváltja a sokat emlegetett üvegházhatást, amely meggátolja a hő kisugárzását az űrbe. Az ENSZ legfrissebb jelentésében az áll, hogy a Föld átlaghőmérséklete 1,8–4 Celsius fokkal nőhet az évszázad végéig a legoptimistább feltételezés szerint, ennek – illetve a sarki jég olvadásának – köszönhetően pedig a tengerek szintje 18–59 centiméterrel emelkedik.
Az eredmény a forróbb, szárazabb nyár, amely idén Görögországban és sok más helyen a világban lehetővé tette a sokkal gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek kialakulását. Dora Bakojanni, a görög kormány külügyminisztere kijelentette, hogy az idei nyár nagy-britanniai áradásai, valamint a görög erdőtüzek egyértelmű bizonyságát adták: a klímaváltozás nem a jövőé, máris valóság. „Innentől kezdve mindenki megértette, hogy az EU-nak sokkal határozottabban kell kezelnie a jelenséget” – mondta.
Tudósok szerint még korai felbecsülni, ilyen mértékű széndioxid-kibocsátás írható a görögországi erdőtüzek számlájára, ám tény, hogy ehhez hasonlót Európa évtizedek óta nem látott. Ha a területre újra erdőt telepítik, a fák esetleg elszívják a kibocsátott széndioxidot. Ellenkező esetben – állapította meg Earl Saxon, a genfi székhelyű Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) képviselője – múlt időben beszélhetünk arról, hogy a fák kiválthatják az üvegházhatást.
A görög külügyminiszter időközben igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amely szerint a leégett erdők helyén lakóparkokat hoznának létre. A levegőbe került széndioxid mindenestre semmiféle politikai következménnyel nem jár Görögország számára. És elsősorban nem azért, mert a Kiotói Egyezmény szerint Görögország még növelheti is kibocsátását az 1990-es szint 25 százalékával. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó megállapodás ugyanis nem vonatkozik a nem ember által kiváltott szennyezésre, így az erdőtüzekre sem.
Earl Saxon szerint az erdőtüzeknek létezik egy természetes ciklussága, ám a globális felmelegedés minden jel szerint felborította az egyensúlyt. Ha tehát a szárazabb nyarak az erdők gyakoribb kigyulladásához vezetnek, a következtetés magától adódik: a fáknak nincs idejük elszívni az „elődeik” elégésével járó széndioxidot, vagyis az erdők nettó kibocsátóvá válnak.