A magyar erdőkben fenntartható gazdálkodás folyik, az ország faanyag igényét úgy biztosítjuk, hogy az erdő materiális és immateriális értékeinek újratermelése nem kerül veszélybe.
Az illegális fakitermelők a társadalom szabályait áthágva lopják a faanyagot.
Az MGSZH Erdészeti Igazgatósága szerint az illegális fakitermelés mértéke 2006-ban megközelítette az 1.000 hektárt és a 300.000 köbmétert. A kitermelt fa értéke mintegy 3.000.000.000 Ft, az újraerdősítés költsége közel 1.000.000.000 Ft. E károk mellett közvetett károk is föllépnek (erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, az élővilág degradációja), melyek mértékét megbecsülni sem lehet. S az elültetett facsemetékből csak évtizedek múlva lesz teljes értékű erdő.
Az elkövetésnek két típusa "honosodott" meg. Egyrészt a hagyományos falopás, másrészt a szervezett módon végrehajtott illegális fakitermelés.
A falopás, mely 2006-ban az illegális fakitermelés mintegy ?-ét tette ki, a tulajdonos, illetve az erdőgazdálkodó hozzájárulása nélküli "fakitermelés". Egyrészt a "vállalkozási" jelleggel űzött, nagyobb volumenű faanyagot érintő, másrészt a saját célú, kisebb mennyiségű faanyagot jelentő falopás figyelhető meg.
A falopás főképpen szociális problémákra vezethető vissza. Korábban az elszegényedett munkanélküliek szerezték be tűzifájukat lopással, de felfedezve az ebben rejlő üzletet, az illegális fakereskedelem szereplői is bekapcsolódtak. A megrendelésre történő, kereskedelmi célú falopás milliós haszonnal kecsegteti a megbízókat.
Az illegális fakitermelés célja a törvények kijátszása, vagyis az erdő vágásérettségi kor előtti, engedély nélküli kitermelése, melynek során – a legális fakitermeléshez képest – extraprofitot realizálnak.
A fakitermelést sokszor hajléktalan, vagyontalan magánszemélyek tulajdonában álló földrészleteken követik el a "tulajdonos" megbízásából, a legegyszerűbben, tarvágással.
Az erdőkhöz e "tulajdonosok" szabályos adásvételi, illetve – gyakran csak színlelt – csereszerződéssel jutnak, szerződéseiket sokszor ugyanaz az ügyvédi kör jegyzi. A tulajdonba kerülő, nincstelen magánszemélyek mögött vagyonos személyek állnak, azonban ők ritkán érhetők tetten.
Az elmúlt egy évben mind a falopás, mind az illegális fakitermelés terén a rendőrségi és az ügyészségi gyakorlat kedvező irányba módosult. Nőtt a rendőrség eszköztára, mivel már az elkövetők eszközei (motorfűrész, balta) mellett, a szállítóeszközök (személy- és teherautó, fogat) lefoglalására is van lehetőség, másrészt a legfőbb ügyészég állásfoglalását követően az illegális fakitermelés környezetkárosításnak számít, ami bűncselekmény, és 2-6 év szabadságvesztéssel büntethető. Több elkövető már letartóztatásban várja a bíróság ítéletét.
Éppen emiatt 2007-ben az illegális fakitermelés mértéke visszaesett (habár a falopás intenzitása közel változatlan). Megjósolható, hogy a bíróság döntésének elrettentő ereje a potenciális elkövetők "fakitermelő kedvét" alapvetően meghatározza majd. (MTI-OS)