2008. március 17. - A közép-amerikai környezetet vizsgáló új műholdas technológia segítségével gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a maja civilizáció bukását a saját maguk okozta szárazság és éghajlatváltozás eredményezhette. A SERVIR elnevezésű műholdas programot az alabamai Marshall űrkutatási központ szakértői fejlesztették ki 2005-ben az erdőtüzek és természeti katasztrófák megelőzésére, valamint a földhasználat elősegítésére. A program azonban a maják rejtett, és valószínűleg katasztrofális hatású mezőgazdasági múltjára is fényt derített, amely tanulságul szolgálhat korunk civilizációi számára is. A szakértők szerint a SERVIR adatai figyelmeztetésül szolgálnak az éghajlatváltozás által leginkább sújtott Közép- és Dél-Amerika vezetői számára. Ha a kormányok komolyan veszik a figyelmeztetést, életeket menthetnek meg.
A korábbi műholdas vizsgálatok során készített kép
A maják bukására korábban több mint száz elmélet született, köztük hurrikánok, túlnépesedés, járványok, háborúk, parasztfelkelések. Tom Sever, a NASA régésze azonban egy újabb elmélettel állt elő. "Kutatásaink azt mutatják, hogy az éghajlatváltozásnak is nagy szerepe volt a civilizáció bukásában." Az egyik hagyományos magyarázat szerint a maják égetéses módszerrel jutottak termőterülethez. Sever és munkatársai azonban úgy vélik, ez az eljárás nem tudott volna eltartani egy 60 ezres populációt. Szerintük a maják kihasználták a Petén-fennsík 40 %-át kitevő, bajosnak nevezett mocsaras területek lehetőségeit is.
A maja települések legtöbbször a bajosok köré épültek, ezért azt feltételezték, hogy nem hasznosították őket. A műholdfelvételeken azonban ősi vízelvezető-csatornák és termőföldek nyomai láthatók. Az ügyes mezőgazdasági módszernek azonban nem csak előnyei voltak: az adatok azt mutatják, hogy az égetéses földművelés és a mocsarak átalakítása együttesen aszályhoz és a hőszabályozás felborulásához vezetett, ami a pusztulás okaként megadott többi tényezőt is felerősítette.
A SERVIR munkatársai most sorra járják a falvakat és a vezetőket, hogy megmutassák nekik az erdőirtásról készített műholdfelvételeket. Ennek hatására döntött a guatemalai kongresszus úgy, hogy létrehozza a Maja Bioszféra-rezervátumot, Közép-Amerika legnagyobb védett övezetét. Az erőfeszítések ellenére Latin-Amerikai országait keményen sújtják a globális éghajlat-változás következményei. Az esőzések már nem a szokott időben jönnek a Petén régióba. A helyiek szerint a gumifák kevesebb nedvet (chicle) adnak, a felhők csak későn jönnek, és gyakran nem is hoznak esőt.
A kutatók ezért a SERVIR segítségével vizsgálják a talajban és a növényekben bekövetkezett változásokat, és térképeket állítanak össze az egyes országok környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztériumai számára. Cherrington az éghajlat-változás Belizére gyakorolt hatásait vizsgálja: a csapadék nagy része a hegyekben fog leesni, a tengerparton nőni fog a hőmérséklet. A SERVIR adatai szerint több madár és emlős ki fog halni, és kétéltűekből marad a legtöbb. Ha a csapadék-előrejelzéseket el tudják juttatni a földművesekhez, akkor azok jobban meg tudják tervezni, milyen növényeket termesszenek.
