Megnéztük, mire elég a NATO-csúcsra szánt pénz: ki lehet fizetni belőle négy bazinagy lottónyereményt, ültetni 1,3 millió fát, építeni 130 km kerékpárutat. És még?
Igazán, semmi közünk a NATO-csúcs elleni tüntetéseket szervező anarchistákhoz, és az alábbi összeállítással semmi különöset nem akarunk. Nem mondjuk, hogy ne költsék az adófizetők pénzét arra, amire akarják. Csak szeretünk számolni, ennyi.
Hétszázezer egyetemista számára 109 ezer bentlakás hely van. A kolozsvári Györgyfalvi negyedben tavaly átadott BBTE-luxuskollégium 90 férőhelyes, összesen 270 diáknak nyújt szállást. Felépítése (akkor még) 10 millió lejbe került, de ha figyelembe vesszük az áremelkedéseket, úgyis legalább hat-hét hasonló épületet lehetne felhúzni 26 millió euróból, megoldva 1800-2000 diák elszállásolását.
A Kolozs Megyei Tanács költségvetése 2008-ra több mint 400 millió lej, vagyis mintegy 107 millió euró – ennek egynegyedét el lehet költeni négy nap alatt a NATO-csúcson. Becsléseink szerint ebből a pénzből 50 Félsziget- és 26 TIFF-fesztivált lehetne szervezni, felszerelni 4300 infólabort, felépíteni 57 sportcsarnokot. És még? Gördíts lejjebb.
167 ezer átlagnyugdíj, 192 ezer minimálbér
Egy átlagnyugdíj értéke 581,3 lej, vagyis 155 euró – 26 millió euró durván 167 ezer átlagnyugdíj értékét teszi ki. Az idei nettó átlagfizetés 1181 lej, vagyis 314 euró körül alakul – a NATO-csúcsra szánt összeg 82.800 átlagbérrel egyenlő. Ebből az összegből 192500 szakképzetlen munkaerő 135 eurós minimálbérét lehet finanszírozni – egy hónapig.
7200 hektár terület erdősítése
Románia 6,2 millió hektárnyi területét, vagyis az ország mintegy 26 százalékát borítja erdő. Ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek masszív és ellenőrizetlen erdőirtását kompenzálhassa az ország (s nem mellékesen elérje az Európai Unióban átlagosnak mondható 35%-os arányt) az elkövetkező 25 évben kétmillió hektár erdőt kell telepíteni.
A legésszerűbb és legkifizetődőbb a mezőgazdasági termelésre már amúgysem alkalmas, “kifáradt”, terméketlenné vált vagy elsivatagosodó területek újrafásítása, -erdősítése – erre egyébként a kormány támogatást is ad a telektulajdonosoknak, évi 220 euró körüli összeget.
2007-2013 között a tagállamok számára 257 millió eurót irányoztak elő az Európai Unióban, ebből az összegből 70 ezer hektár erdősítése oldható meg. Egy hektár (10 ezer négyzetméter) erdősítése tehát mintegy 3600 euróba kerül. Romániában 2008-ban erdősítésre összesen körülbelül 39 millió eurót szánnak. Egy hektár erdő a melegebb napokon 180-200 kg oxigént termel, és 220-280 kg szén-dioxidot fogyaszt el.
1,3 millió csemete elültetése
Ha száz négyzetméterenként átlagosan 16 fával számolunk, egy hektár erdőben 1600 fa van – persze ha csemetéket ültetünk, számolni kell azzal, hogy nem mindenik marad életben. Egy fa elültetése tehát “alapáron” – a veszteséget is beleszámolva – kb. 4-5 euró.
A 26 millió euróból több mint ötmillió életképes facsemetét ültethetünk tehát. Az kiskereskedelmi ár persze magasabb: egy facsemete fajtájától függően 50-80 lejbe kerül. 20 euróval számolva 1,3 millió fát ültethetünk.
130 km kerékpárút
2009-től minden városnak úgy kell módosítania a városrendezési tervét, hogy abban bicikliutak építése, kialakítása is szerepeljen. Bár még bicikliút-hálózatról sehol nem lehet beszélni, a legtöbb nagyvárosban már történt előrelépés. Erre az évre például Nagyszeben 27000 eurót költ bicikliút-építésre: ez az összeg a Valea Aurie negyed és az állatkert közti szakaszra elegendő.
Brassóban épül az ország leghosszabb bicikliútja: 13 kilométer hosszú lesz, és az ezzel egy időben elvégezendő járdafelújítással együtt 2,5 millió euróba kerül. 26 millió euróból tehát durván tízszer 13 kilométernyi bicikliutat lehetne építeni.
Környezetkímélő hulladéktároló, PET-újrahasznosítás
Ennyi pénzből létre lehetne hozni egy nyolcvan-százezer embert ellátó, európai normáknak megfelelő, környezetkímélő hulladéklerakót. (Ezt a becslést az alapján tettük, hogy a Piatra Neamţ-i fogó hulladékgazdálkodási projektet összesen mintegy 35 millió eurós költségvetésből bonyolítják; a pénz az ISPA-programból, a dán kormány támogatásából, kormány- és városi tanácsi forrásokból származik.)
A hulladékgazdálkodással még enyhén szólva hadilábon álló országnak 2017-ig 65 környezetkímélő hulladéktárolóra lenne szüksége. Erdélyben jelenleg csupán három ilyen van, a többi 93 nem felel meg az európai standardoknak – ezeket fokozatosan fel fogják számolni a nevezett időpontig.
Csak Bukarestben évente 800 ezer tonna (!) szemetet “termelnek” – a növekedő szemétmennyiség egyre több tároló létesítését és a hulladékgazdálkodás sürgős és gyökeres megreformálását kívánja.
A szelektív gyűjtés nem elég, az újrahasznosítás megszervezéséhez befektetésekre van szükség. Körülbelül 500 ezer euróba kerül egy olyan berendezés, mely óránként 350 kg PET-palackot készít elő újrahasznosításra és feldolgozásra (a mosást és a beőrlést beleértve). A megyeszékhelyek és nagyobb városok mindegyikébe fel lehetne állítani egy ilyet 26 millió euróból.
Egy kisebb romániai megye víz- és szennyvízhálózatának felújításának és bővítésének költségeit 70-90 millió euróra becsülik – 26 millióból ennek egyharmadát lehetne finanszírozni.
170 városi zöldövezet/park létesítése
A Környezetvédelmi Alapból egy tavalyi kormányhatározat alapján 102 település összesen 58 millió 713 ezer 055 lejt kap zöldövezetek létrehozására – ez településenként átlagosan 150 ezer euró. 26 millió euróból tehát nagyjából 170 településen lehetne bővíteni a meglévő zöldövezeteket. Ebben az évben az alapból összesen 8 millió euróra pályázhatnak a parkokat bővíteni, létesíteni szándékozó települések önkormányzatai.
Míg Svédországban átlagosan 83 négyzetméter zöldövezet jut egy lakosra, Romániában ez mindössze 10 négyzetméter, tehát van amit behozni.
1700 romaprogram
2007-ben a Romákért Felelős Országos Hatóság (ANR) 2,3 millió lejből, azaz mintegy 610 ezer euróból finanszírozta a pályázó romaszervezetek projektjeit. Ezen szervezetek számát mintegy 200-ra becsülik, de közülük körülbelül negyvennek van számba vehető aktivitása – ha ez utóbbi számot vesszük alapul, és abból indulunk ki, egyetlen szervezetnek csak egyetlen támogatott programja volt, az 15 ezer euró programonként.
26 millió euróból több mint 1700 hasonló programot lehetne futtatni egy évig – az más kérdés, egy-egy projekt hosszú távú hatékonysága mennyire igazolt utólag. Ezért meg szerettük volna nézni, mennyi egy elismert, régóta működő cigány jogvédő szervezet költségvetése, ám egyelőre a Romani Crissnél sem divat az üvegzseb.
Ugyancsak az ANR 2008-ra 1,45 millió eurót irányoz elő 700 “health mediator”, azaz a romák egészségügyi nevelésére, informálásra szakosodott szakember kiképzésének és tevékenykedésének finanszírozására, ez a 26 millió eurónak a tizenheted része.
Húsz szociális központ ötéves költségvetése
Egy 40-45 személynek, pl. családon belüli erőszak áldozatainak ellátását biztosító szociális központ éves költségvetése 20-21 ezer euró. 26 millió euróból húsz hasonló központ költségvetését lehetne biztosítani négy-öt évre. Egy nemrég megnyílt székelyudvarhelyi ifjúsági információs központhoz hasonló intézmény éves költségvetése 44 ezer euró – 26 millió euróból 260 intézménynek lehetne fedezni a programjait és a működését két éven keresztül.
12 ANL-tömbház felépítése, 480 család lakása
Két 20-20 lakrészes, fiatal házasoknak szánt tömbház felépítése idén mintegy 2,13 millió euróba kerül (összehasonlításképpen egy 54 lakrészes, egy- és kétszobás lakásokra osztott tömbház felépítési költsége mintegy 2 millió euró volt 2006-ban).
Ha rászámolunk még egy jókora építőanyag-drágulást, a 26 millió euró akkor is minimum tíz hasonló tömbházra elég, de mivel az adat 2008-as, ezt valószínűleg beleszámították, így nyugodtan vehetünk tizenkettőt. Ha kolozsvári ingatlanpiaci árakat veszünk, ebből az összegből 520 garzon vásárolható, 325 két-, illetve 210 háromszobás lakás.
Egy hároméves lefutású, a kulturális örökség restaurálására, védelmére és népszerűsítésére indított megyei projekt egymillió eurós költségvetéssel bír. 26 millió euróból ezt meg lehetne valósítani 26 megyében.
Ez összesen 81 ezer 250 tonna krumpli ára. Kábé ugyanennyi darab rumos vagy tehéntúrós csokit lehetne venni belőle. S mi történne, ha ez a pénz a Transindex szerkesztősége birtokába kerülne? Boldogan élnénk, amíg meg nem halnánk.