Bihari Mihályt és Kukorelli István kilencéves mandátuma júniusban lejár. Jogos a bírói védelem az önkormányzatoknak. Alkotmányellenes rendelkezés a vadászati törvényben. Közbeszerzési viták.
Ezúttal tizenhárom népszavazási ügyet tárgyalnak, közöttük két KDNP-Fidesz indítványt is. Az elnök szűkítene. Az Alkotmánybíróság április 21-22-i teljes ülésének napirendje.A Fidesz azt javasolja, hogy válasszák újra Bihari Mihályt és Kukorelli Istvánt - közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az alkotmánybírákat jelölő bizottság hétközi ülése után. Tájékoztatása szerint az a frakciók jelezték, hogy megfontolják a legnagyobb ellenzéki párt indítványát. Közölte: a testület elé egyéb személyi javaslat nem került.
Az SZDSZ már bejelentette: tartja magát ahhoz az elvi állásponthoz, hogy nem támogatják a mandátumhosszabbítást. A szocialistáknak is „bögyében van” a népszavazások miatt az Alkotmánybíróság elnöke, de nehezíti a döntést, hogy még számosan „emlékeznek” arra, hogy egykoron Bihari Mihály is a parlamenti frakciójuk tagja volt. Az MDF és a KDNP még nem foglalt állást. Répássy Róbert frakcióigazgató viszont már kinyilvánította: „a Fidesz nem a mandátumhosszabbítást javasolja, hanem azt, hogy válasszák újra a két alkotmánybírót.”
Kukorelli Istvánt és Bihari Mihályt az 1999 júniusában választotta Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává, kilencéves mandátumuk idén júniusban jár le. A törvény szerint az Alkotmánybíróság tagjai egyszer újraválaszthatók.
Bírói jogvédelem jár az önkormányzatoknak
A taláros testület legutóbbi ülésén teljes egészében megsemmisítette azokat a kormányrendeleteket, melyek a helyi önkormányzatok által 2004. évben és a 2002-2005. években jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről rendelkeztek. Több mint ötven önkormányzat indítványa alapján eljárva azt állapította meg, hogy alkotmányellenes módon vonták el az érintett települési önkormányzatok bírói jogvédelemhez való jogát, mely őket az Alkotmány 43. § (2) bekezdése szerint megilleti. Az érintett önkormányzatok ugyanis a korábbi években víziközmű társulatokkal közösen szennyvíz-hálózatfejlesztési beruházásokat végeztek. E beruházások teljesítéséhez egy előre kialakított úgynevezett ÖKOTÁM beruházás-szervezési rendszert valósítottak meg, melynek részét képezte a magánszemélyek által igényelt közműfejlesztési támogatások igénybevétele. Az Állami Számvevőszék a beruházások ellenőrzése során számos szabálytalanságot állapított meg, mindamellett jelezte, hogy a támogatásokkal összefüggő szabályozás sem mindenben kielégítő. Az Országgyűlés a zárszámadási törvényekben elfogadta az Állami Számvevőszék jelentéseit és a jelentésekben szereplő, szabálytalanul igényelt támogatások normatív úton történő visszafizetéséről rendelkezett. Mivel az egyedi fizetési kötelezettségek jogszabályokban jelentek meg, az önkormányzatok nem élhettek a bírósághoz fordulás jogával, hiszen a rendes bíróságok a jogszabályok alkotmányellenessége vagy megalapozottsága felől nem dönthetnek.
Az Alkotmánybíróság az önkormányzatokat megillető bírói jogvédelem biztosítása érdekében semmisítette meg a kérdéses törvényi és rendeleti szintű rendelkezéseket. A megsemmisítéssel sem a beruházás-finanszírozási rendszer jogszerű vagy jogszerűtlen voltáról nem foglalt állást, sem az Állami Számvevőszék jelentéseinek megalapozottságát nem vonta kétségbe. A testület a visszafizetés céljából alkalmazott jogi eszközt és megoldást találta alkotmányellenesnek.
A határozathoz dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András és dr. Lévay Miklós különvéleményt csatolt.
Alkotmányellenes rendelkezés a vadászati törvényben
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdésének a) pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete képviselőjének indítványa szerint a törvény 100. § (1) bekezdés a) pontja „részletes szabályok” megállapításáról rendelkezik, de nem határozza meg konkrétan, hogy mire vonatkozóan kell rendeletet alkotni. A felhatalmazás általános jellegű, nem jelöli ki pontosan a miniszter jogalkotási jogának terjedelmét, nem állapítható meg, hogy a miniszter a törvény mely konkrét rendelkezéseinek, szabályozási tárgyainak végrehajtására alkothat jogot. Kizárólag a miniszter mérlegelésén múlik, hogy mely – a törvény konkrétan megjelölt felhatalmazási rendelkezésein kívüli – tárgykörök tekintetében szabályoz. Ez a felhatalmazási rendelkezés az alkotmánybírák szerint jogbizonytalanságot eredményez a közhatalmi jogosítvány kereteit illetően.
A taláros testület az indokolásában rámutatott: a jogalkotási felhatalmazásnak ez a mindenfajta korlátozást nélkülöző szabályozási módja ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével.
Bihari szűkítene
Több ponton is megújítaná a népszavazás intézményét az Alkotmánybíróság elnöke. Bihari Mihály szerint szűkíteni kellene a referendumra bocsátható kérdések, valamint a kezdeményezők körét. Az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte: a kötelező érvényű népszavazás helyett inkább a véleménynyilvánító lenne célszerű, vagy pedig a kötelező erejű népszavazásnál a jelenlegi 200 ezerről fel kellene emelni a szükséges aláírások számát, hogy még erősebb legyen a referendum megtartásának társadalmi támogatottsága. Továbbá: nem azt kellene szabályozni és felsorolni, hogy miben nem lehet népszavazást tartani, inkább azt, hogy milyen kérdésekben legyen kötelező a referendum. Példaként említette a nemzetközi szervezethez vagy katonai szervezethez való csatlakozásról vagy kilépésről szóló referendumot. Kiemelte: a kormánynak lehetővé kellene tenni, hogy egy Országgyűlés által már elfogadott, de sok vitát kiváltó törvényről megerősítő népszavazást kezdeményezzen.
Az Alkotmánybíróság elnöke íratlan szabálynak nevezte, hogy a kiemelt alkotmányos szervek ne folytassanak politikai vitát egymással, mert abból csak lejáratódás következik. (A március 9-ei népszavazás után ugyanis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamin több kormánytag élesen bírálta az Alkotmánybíróságot.) A testület elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság még nem kritizálta a kormányt, annak semmilyen szakpolitikáját, csupán alkotmányellenesség okán vizsgálja a döntéseit. „Iratlan szabály, hogy a legfelső kormányzati és állami szervezetek a korrekt együttműködés és a másik hatáskörének tiszteletben tartásával viszonyuljanak egymáshoz.”
Közbeszerzési viták
Az alkotmánybírósági döntésig felfüggesztette az egri kórház vagyonkezelésének átadása kapcsán indított eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság – jelentette be a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzője. Miközben ugyanis a közbeszerzési törvény kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a közbeszerzést, az Országgyűlés 2007-ben oly módon módosította a 2006-os egészségügyi törvényt, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői jog átadása esetében a törvény nem követel meg közbeszerzést. Ennek a módosításnak az alkotmányossági vizsgálata azonban jelenleg is zajlik – közölte Benkár József.
Az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal – éppen a közbeszerzési törvény alapján – azért kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál a Heves Megyei Önkormányzat ellen, mert a megyegyűlés a közbeszerzési eljárás mellőzésével írt ki pályázatot a Markhot Ferenc Kórház működtetésére – állítja a főjegyző. Mint elmondta: a döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossági vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen. Vagyis csak az alkotmányossági kérdés eldöntését követően kerülhet csak a jogvitát elbíráló Közbeszerzési Döntőbizottság abba a helyzetbe, hogy állást foglalhasson arról, hogy a megyegyűlés jogszerűen mellőzte-e a pályáztatás során a közbeszerzési törvény rendelkezéseit, avagy sem.
A Heves Megyei Önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat. A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat is. A Fidesz mindvégig állította és állítja: a HospInvestre szabták a pályázatot.
Az Alkotmánybíróság április 21-22-i teljes ülésének napirendje
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely szerint az Országgyűlés nem szabályozta az országos népszavazás kezdeményezésére és az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív tartalmát és formáját.
Megvizsgálják a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (2) bekezdése a) és b) pontja, valamint (3) bekezdése alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.
Napirenden szerepel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 96/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Szó lesz arról a határozattervezetről, amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdésének az alkotmányosságával foglalkozik.
Egy indítványozó a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 36. § (3) bekezdésének vizsgálatát kérte.
Megtárgyalják a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14. § (3) bekezdésének második mondata, valamint a végrehajtásról rendelkez8 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 2. § (4) bekezdése alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.
Szó lesz az Üröm Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi adókról szóló egységes szerkezetben megalkotott 9/2006. (IV. 28.) Kt. számú rendelete módosítására irányuló 19/2006. (XII. 13.) Kt. rendelet 5. § 2) pontja alkotmányosságát megkérdőjelező indítványról. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.
Napirendre tűzik az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 309. § (3) bekezdése és a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 37/1999. (XII. 23.) rendelete módosításáról szóló 59/2002. (XII. 27.) rendelet 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.
Megkérdőjelezték az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 31. § (2) és (4) bekezdésének, illetve 33. § (1) bekezdésének alkotmányosságát is.
Ismét szó lesz a stabil vérkészítményektől HCV vírussal megfertőződött veleszületett vérzékenységben szenvedő állampolgárok egységes állami kártalanításáról szóló 1093/2000. (XI. 24.) sz. Korm. határozat alkotmányosságáról.
Határozattervezet készült a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 35. § (3) bekezdése alkotmányosságával összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság folytatja a népszavazási kezdeményezések ellen benyújtott kifogások tárgyalását. Ezúttal tizenhárom népszavazási ügyet tűz a napirendjére.
Negyedszer tárgyalnak az Országos Választási Bizottság 440/2007. (X. 24.) OVB határozata ellen benyújtott kifogásról. Az OVB hitelesítette a Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?”
Másodszor veszik napirendre az Országos Választási Bizottság 434/2007. (X. 24.)OVB határozata ellen benyújtott kifogást is. Az OVB megtagadta a Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a soron következő választástól az országgyűlési képviselők száma jelentős mértékben, a jelenlegi háromszáznyolcvanhatról kettőszázra csökkenjen?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 300/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen is. Az OVB megtagadta a dr. H. J. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság ne ismerje el az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2007. júniusi találkozóján hozott megállapodás szerinti EU alapszerződés Magyar Köztársaságra vonatkozó, kötelező érvényű hatályát?”
Másodszor tárgyalják az Országos Választási Bizottság 118/2007. (IV. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást is. Az OVB megtagadta dr. K. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Legyen-e Magyarországon több-biztosítós rendszer az egybiztosítós, szolidaritás alapú állami társadalombiztosítási egészségbiztosítás helyett?”
Kifogásban támadták az Országos Választási Bizottság 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Stekler Ottó által a Magyar Szociális Zöld Párt képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ha valaki egyidejűleg országgyűlési képviselő és főállású polgármester vagy alpolgármester, akkor az ezen tisztségeinek betöltése után járó jövedelemnek és költségtérítésnek csak az 50%-a illethesse meg a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől, mert fizikailag is teljesen lehetetlen a feladatait két helyen egy időben ellátni?”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 472/2007. (XI. 12.) OVB határozatát is. Az OVB hitelesítette a Stekler Ottó által a Magyar Szociális Zöld Párt képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét is. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”
Kifogásban támadták az Országos Választási Bizottság 378/2007. (IX. 27.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Sz. G. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2009. január 1-től bíróság oszlassa fel azt a pártot, amely a törvényben megengedett összegnél többet költ kampánycélokra az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választások, valamint rendkívüli népszavazások során?”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 389/2007. (X. 10.) OVB határozatát is. Az OVB megtagadta a Sz. G. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplőkérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy bíróság oszlassa fel azt a politikai pártot, amely a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől bármely kampánytevékenység finanszírozására a magánszektorból származó pénzeket használ fel?”
Kifogásban támadták meg az Országos Választási Bizottság 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Sz. G. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési választásokon mandátumhoz jusson a pártlista, ha az azt állító párt területi listái elérik a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok 1 százalékát?”
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 306/2007. (VIII 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése, jogszabály (a Büntető Törvénykönyv) módosításával tegye szankcionálhatóvá a hálapénz adását és elfogadását az egészségügyben, a szociális szférában?”
Szóba kerül az Országos Választási Bizottság 288/2007. (VIII 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Szerencsejáték Zrt. – hatályos privatizációs törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (100%-os) mértékét a jövőben se változtassa meg?”
Másodszor vitatják meg az Országos Választási Bizottság 289/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Villamos MB-vek Zrt. – hatályos törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (99%-os) mértékét a jövőben se változtassa meg?”
Megbeszélik az Országos Választási Bizottság 290/2007. (VIII 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Tokaj Kereskedőház Zrt. – hatályos törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (99%-os) mértékét a jövőben se változtassa meg? Bartha Szabó József