Az elemzésben a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) keretében megvalósítandó kiemelt projektek /(Priority Projects)/ nyomvonalainak, és a szintén uniós szabályozással, nagyrészt közösségi forrásokból felállított Natura 2000 hálózat területeinek átfedéseit vizsgálták. Az értékelés során kiderült, hogy ezres nagyságrendű azon területek száma, amelyeket a közlekedési útvonalak fejlesztései érintenek, és aktuálisan vagy potenciálisan veszélyeztetnek.
"Ha a projektek változtatás nélkül valósulnak meg, számos kritikus helyzetben lévő madárfaj, és természetes élőhelyek százai kerülhetnek veszélybe, így végső soron ellentmondásba kerülhet egymással az EU közlekedésfejlesztési és természetvédelmi stratégiája" - figyelmeztet Dr Clairie Papazoglou, a BirdLife európai irodájának igazgatónője.
A 30 kiemelt TEN-T projekt közül csupán 4 érinti hazánk területét; két nemzetközi vasútvonal, egy autópálya, valamint a Duna hajózóútvonallá való fejlesztése, de így is 25 közösségi jelentőségű madárvédelmi terület (SPA) és 66 természetmegőrzési terület (SCI) potenciálisan vagy aktuálisan érintett, illetve fenyegetett.
Az európai hálózat kiemelt projektjei persze minden tagállamban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az egyéb TEN-T, és további nemzeti infrastrukturális fejlesztések aránya jóval magasabb - így a konfliktushelyzetek valós száma is sokszorosa a fentieknek. A hatások ráadásul hosszabb távon, a projektek megvalósítása utáni időszakban jelentkeznek, így a veszélyeztetés tényleges mértékét évek múltán lehet majd megítélni.
"A tervezés egészen korai szakaszában, magas döntési szinteken szükséges a fejlesztések természetvédelmi törekvésekkel és érvényes szabályozással való összehangolása, mert ilyen volumenű beruházások esetén a kivitelezéshez közeledve a változtatás minden szempontból költségesebb és fájdalmasabb, sokszor teljesen lehetetlen" - fogalmaz Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója. "A hazai infrastruktúra-fejlesztés hosszú távú terveit alapul véve alig marad Magyarországon összefüggő, nyomvonalas létesítménnyel ketté nem vágott természeti terület, ezért kérdés, milyen módon garantálható az ökológiai hálózatok koherenciája."
A civil szervezetek fontos szerepet játszhatnak ilyen tárgyalási folyamatok segítésében, javaslatok megfogalmazásában. Ennek érdekében a CEEweb és az MME május 26-án "Közlekedéspolitika és Natura 2000" címmel szakmai fórumot szervez, amely az illetékes minisztériumokat, hatóságokat, beruházó cégeket és a civil szervezeteket ülteti egy asztalhoz, hogy együtt keressék a megoldásokat a jelenlegi és várható konfliktusokra. "Úgy látom, hogy az összefüggő közlekedési hálózat kialakítására való törekvés veszélybe sodorhatja az összefüggő természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 megőrzését. Azt várom a szakértőktől és a döntéshozóktól, hogy mindkét szempontrendszert figyelembe véve hozzanak felelős döntéseket." - mondja Hajdu Klára, a CEEweb ügyvezető igazgatója.
Az eredeti címén "TEN-T and Natura 2000 - The way forward" elemzést a BirdLife International, az RSPB (Angol Királyi Madárvédelmi Társaság), a CEE-Bankwatch, a T&E European Federation for Transport and Environment és az EEB (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) készítette az EU 25 tagországok BirdLife-partnerei által biztosított adatok felhasználásával.
Kislexikon
TEN-T Az Európai Unió tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) az EU 25 területén 30 kiemelt projektet foglal magában. A teljes hálózat 2020-ig történő megvalósításával összesen 89.500 km autóút, 94.000 km vasút, 11.250 km folyami útvonal, valamint 210 folyami, 294 tengeri és 366 légi kikötő szolgálja majd a zökkenőmentes európai közlekedést és kereskedelmet.
Natura 2000 A Natura 2000 a közösségi jelentőségű védett területek hálózata, amely Európa fennmaradt természeti értékeit hivatott megőrizni. A Natura 2000 területek védelméért az adott tagállam felel, a területek fenntartására, a rajtuk való természetkímélő gazdálkodásra uniós források is igénybe vehetők.
Magyar TEN-T kiemelt projektek Magyarországot 4 TEN-T kiemelt projekt érinti:
- PP (Priority Project 6) -- 1617 km hosszú vasúti tengely Franciaországtól Olaszországon és Szlovénián keresztül Magyarország hossztengelyén át Ukrajnáig. Útvonala: Lyon - Trieszt - Divaca/Koper Divaca - Ljubljana - Budapest - Ukrajna határa. A magyar szakaszból a szlovén határ és Boba, valamint a Székesfehérvár-Budapest szakasz elkészült, illetve elkészítés alatt áll, a több szakasz (Boba-Székesfehérvár illetve Budapest -- ukrán határ) a 2013-ig szóló fejlesztési tervben nem szerepel. A hazai szakasz 9 madárvédelmi és 29 természetmegőrzési területet érint, köztük az Őrség és az Északi-Bakony madárvédelmi területeket.
- PP 7 - 3302 km hosszúságú autópálya Budapest -- Bukarest -- Fekete-tenger, valamint Budapest -- Szófia -- Athén útvonalon. A hazai szakasz az M5-ös autópálya, illetve a Szegedet északról kerülő, Makó - Nagylak útvonalon haladó M43-as, amely a mostani tervek szerint 2010-ben kerül átadásra. A hazai szakasz 3 madárvédelmi és 8 természetmegőrzési területet érint.
- PP 18 - 3509 km hosszú hajózási útvonal a Rajna/Meuse - Majna - Duna mentén, Hollandiától (illetve Belgiumtól) a Fekete-tengerig. A hazai szakasz a teljes magyarországi Duna hajózhatóvá tételét jelenti. A hazai szakasz 5 madárvédelmi és 17 természetmegőrzési területet érint, köztük a Szigetközt, és a teljes Duna-völgyet.
- PP 22 - 3637 km hosszúságú vasúti tengely Athén - Szófia - Budapest - Bécs - Prága útvonalon, továbbá Fekete-tenger - Bukarest - Budapest útvonalon. A magyarországi szakasz (Budapest - Cegléd - Szolnok - Lökösháza) rehabilitációja folyamatban van.