Vacsorának való: A község látványossága a gazdag növény- és állatvilágot rejtő Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. A terület egy része szerepel a nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyek listáján, és bekerült a WWF hód visszatelepítési programjába is.
Kesznyéten területe már több ezer éve is lakott volt, amelyet késő bronzkori és kora vaskori régészeti leletek is bizonyítanak. Oklevelek először 1252-ben említik az egy időben a diósgyőri várhoz tartozó falut, amely 1528-ra jelentős településsé nőtt: igaz, név nélkül, de már az első magyar térképen is szerepel.
Ebben a kis borsodi községben már nem érdekli az embereket, hogy milyen réginek és híresnek mondható a településük. Minden magyar lakos a napi megélhetéséért küzd és dolgozik. Kesznyéten lakosainak száma kb. 1800 fő.
A 2001-es népszámlálás eredményeiből természetesen nem lehet rájönni az igazságra, hogy a cigányok száma mennyi a településen.
Jelenleg, a lakosság elmondása szerint, a cigányok vannak többségben. Ez már onnan is gyanítható, hogy a cigánybűnözés rettenetes méreteket öltött. Egyre gyakoribbak a fényes nappal elkövetett betörések és lopások. Éjszaka már mindenki tudja, hogy valakihez be fognak törni. A kérdés csak az, hogy kihez?
Egy többségben élő magyar közösségben ilyen esetek nem fordulhatnak elő.
Kesznyétenben nyugodtan kijelenthetjük, NINCS olyan magyar család, akitől már ne loptak volna el valamit.
Az emberek félelemben élnek, és azokat, akikben van egy kis bátorság a tolvajokat tettenérés közben feltartani, megfélemlítéssel és halálos fenyegetésekkel elrettentik.
A rendőrséget már nagyon kevesen értesítik, mert nincs értelme. Általában nem foglalkoznak az üggyel, különböző indokokra hivatkozva, vagy ha hajlandóak valamit tenni, azt csak napok vagy hetek múlva. Egy betörőt nem lehet megkérni, hogy várja meg a rendőrt!
Sokkal gyorsabban és a törvény minden szigorával kellene fellépni a hatóságoknak. Természetesen tudjuk, hogy Ők mindent megtennének, de felsőbb utasításra nem tehetik. Állandóan egy falba ütköznek, és ezért már nem is erőlködnek. Ők is látják, hogy a cigány lakosság egy olyan burokban él, amin még Ők sem tudnak áthatolni. A hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy ösztönözze a cigány lakosságot a magyarokon való élősködésre. Lásd megélhetési bűnözés bevezetése, és ez által a törvény fölé emelésük.
A segélyeket rendszeresen a kocsmákban költik el, vagy az uzsorakamat visszafizetésére megy.
Érdekes jelenség, hogy mostanában megjelentek a cigány származású vállalkozók. Ők rossz minőségű házakat építenek és más településről ide hoznak idegen cigány családokat.
Természetesen ezek a házak műszakilag nem felelnek meg az előírásoknak, de valahogy mégis megkapják a lakhatási engedélyt rá. A cigány vállalkozók a szocpol. és más, cigányoknak nyújtott segélyek miatt csinálnak ilyen beruházásokat.
Sajnos ezzel a betelepítéssel, csak még jobban felgyorsítják a község teljes elcigányosítását.
Az önkormányzat minimális bevételét a segélyek kiosztására fordítja, és így csak nagyon nehezen lehet magát a községet fejleszteni és rendben tartani. A munkanélküliek száma nagy. Az állandó semmittevés csak még jobban a bűnözésre ösztönzi a cigány lakosságot. Rendszeres a Sajóban való engedély nélküli orvhalászat és orvhorgászat. Ívás idején és az árhullám levonulás után vasvillával pusztítják a folyó halállományát.
A Fidesz-kormány idején volt olyan, hogy ingyen kaptak hálót és engedélyt, hogy törvényes legyen, amit művelnek. Természetesen a magyar lakosság ebben az akcióban nem vehetett részt.
A kiskertekből és a környező földekről való lopás sajnos már természetes látvány. Az erdőirtást itt is nagyüzemileg művelik. Ha nem tudnak ellopni semmit, akkor egyszerűen csak, kárt okoznak, vagy megbotránkoztatják a magyar lakosságot. Gyakori az út szélén, templom előtt, templomkertben a fekália látványa. A szemetet szétdobálják. Azok, akik a szomszédos Tiszaújvárosba járnak kukázni, a hazafelé vezető úton válogatják szét a számukra fontos dolgokat. Azt, ami mégsem kell, az út mentén szórják szét.
Az iskolában is nagyon rossz a helyzet. A magyar szülők a tiszaújvárosi iskolába járatják a gyermekeiket, mert nincsenek biztonságban a helyi iskolában. A tanárok nem mernek elégtelen osztályzatot adni a cigánygyerekeknek, mert a szülők megfenyegetik vagy megverik őket.
Összegezve a kesznyéteni helyzetet, úgy látom, hogy öt-tíz éven belül a cigányok létszáma eléri azt a szintet, ahonnan már nem lehet visszafordítani a község teljes pusztulását.
Az ingatlanok elértéktelenedtek. Azok, akik el szeretnének menekülni, nem tudják eladni a házukat, mert kevés pénzt kapnak érte.
Ha mégis akad vevő, az természetesen cigány származású. Épeszű magyar nem költözik oda. A falura az állandó rettegés és félelem a jellemző! Akik elmennek dolgozni, a munkahelyükön azért imádkoznak, hogy mire hazaérnek, meglegyen minden fontosabb ingóságuk.
Az észak-magyarországi cigánybűnözés elharapózása mihamarabbi megoldást követel!
Lassan kiszorulunk saját falvainkból és a teljes pusztulás lesz úrrá ezeken a településeken. Tűrhetetlen, hogy egy ilyen településen csak akkor van rend, ha a rendőrség nagy erőkkel kivonul!
Adjon az Isten szebb jövőt!