2004. december 29.
Magyarországon csak fokozatosan lesznek érezhetők a változások
Hosszú távon a magyar agrártermelők számára is előnyöket ígér a közös agrárpolitika (kap) januárban induló reformja. A reform legfontosabb eleme a közvetlen kifizetések termeléshez nem kötött, egységes támogatássá alakítása egyelőre nem érinti hazánkat, ám számos tényező - például egyes termények intervenciós árának csökkentése - a magyar gazdák számára is azonnal érezhető lesz.
Januártól tíz régi tagállam vezeti be a termeléstől független szubvenciók rendszerét - emlékeztet az Európai Bizottság. Első lépésként a legfontosabb rendtartások, a gabona-, a marha- és juhhús-, valamint részleges késéssel a tejtermelés tér át az uniós terminológiában egységes kifizetési rendszerként (SPS) emlegetett megoldásra. Ennek lényege, hogy a gazdák nagyjából az eddigi támogatási szintre számíthatnak, ám a kifizetéseket már nem kötik termelési kötelezettséghez. E helyett különböző környezetvédelmi, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és vidékfejlesztési követelmények teljesítését fogják számon kérni rajtuk.
A 2004 áprilisában született megállapodás értelmében 2006-tól a dohány-, az olívaolaj- és a gyapottermelésben is érvényesülni fog az SPS, míg a cukorpiacon továbbra is vita van a reform tartalmáról és menetrendjéről. A változásokból egyelőre kimaradó öt régi tagállam (Finn-, Francia-, Görögország, Hollandia és Spanyolország) 2006 folyamán vezeti be az új támogatási rendet, majd a rákövetkező évben az új tagok előőrseként Málta és Szlovénia következik.
Magyarország és - a klasszikus közvetlen kifizetéseket érvényesítő Málta és Szlovénia kivételével - a többi újonnan csatlakozott ország kezdettől az SPS-hez hasonlóan a termelési mennyiségtől független terület alapú támogatást (SAPS) alkalmazza. Legkésőbb 2009-ig ezek az országok is átveszik az SPS rendszerét, ugyanakkor a támogatás mértéke csak 2014-re fogja elérni a tizenötökben szokásos mértéket. Az első évben csupán annak 25 százalékát kapják meg Brüsszeltől a magyar agrártermelők, amit a hazai költségvetés további 30 százalékkal egészíthet ki.
Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint a fokozatosan életbe lépő új szabályok piacorientáltabb gazdálkodásra ösztönöznek, és ezzel fenntarthatóbbá teszik az európai agrárszektor működését.
Magyarországon az ágazati szereplőknek és a döntéshozóknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a reform megvalósulásának külföldi tapasztalatait, hiszen néhány éven belül Budapestnek is ki kell dolgoznia a reform nemzeti implementációjának tervét. Az uniós szabályozás ugyanis számos ponton a kormányokra bízza a támogatási rendszer kialakítását: lehetőség van például arra, hogy kisebb részben továbbra is a termeléshez kössék a kifizetéseket. Meg kell vizsgálni, mely ágazatokban és milyen mértékben érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel - hangsúlyozza Halmai.
TAKÁCS GÁBOR