Festői környezet, belföldi bérvadászok – Interjú Kiss Lászlóval, az Ipoly Erdő Rt. vezérigazgatójával
Ma, amikor nem ritka a 3000 hektáros vagy alig nagyobb vadászterület, bizony, elképzelhetetlen, hogy az ember virradattól alkonyaiig egy irányba tapossa az avart, de a fák csaknem fogynak el a feje fölül, lakott hely, szántóföld, de talán még legelő sem kerül az útjába. Akármilyen hihetetlen, de Budapest szomszédságában is van ilyen, méghozzá a szívében hatalmas, állami kezelésben lévő vadászterülettel: a Nógrád és Pest megye határán hullámzó Börzsöny-hegység Magyarország legnagyobb, összefüggő, lakatlan területe, ennek köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik természeti
értékekben leggazdagabb része is.
A hegység területén a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt gazdálkodik. Az állami tulajdonú cég vezérigazgatójával, Kiss Lászlóval a diósjenői erdészetnél találkoztunk, s váltottunk néhány szót a börzsönyi vadgazdálkodásról.
- Az államosítás előtt Sváb Sándornéé volt a diósjenői erdőbirtok, a tulajdonosnak szép vadászkastélya is volt a közelben. (Ma rehabilitációs intézet. A szerző.) Erdészei kitűnően gazdálkodtak a rájuk bízott területen - mondja a vezérigazgató.- A Börzsönyön régen csak néhány nagybirtokos osztozott, az esztergomi érsekség, a váci püspökség, az Esterházy-csa-lád, illetve Nagymaros környékén a kincstár. Mindegyik tulajdonos gondos, jó gazda volt, de az is tény, hogy minél nagyobb egy terület, annál jobbak a feltételek mind az erdő-, mind a vadgazdálkodás terén.
A Börzsönyben cégünk nemcsak erdőművelést folytat, hanem nagy, 18 ezer hektáros önálló vadászterülettel is rendelkezik, amin évente körülbelül 1500 nagyvad kerül terítékre. A nagyvadfajok közül a gímszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó fordul elő, az utóbbi években pedig már a hiúz is megtelepedett.
- Mi jellemzi a hazai és a külföldi bérvadászok arányát?
- Érdekes módon nálunk a belföldi bérvadászok létszáma magasabb. A Börzsöny soha nem volt protokollterület, így a külföldiek igényeit kielégítő fejlesztések is elmaradtak ezen a vidéken. A gímszarvas-trófeák minősége az élőhelyi adottságok miatt elmarad más hazai területek mögött. A Dél-Dunántúlon tíz kilós agancsot felrakó bika a Börzsönyben legfeljebb hatkilós trófeát növesztene.
- Mi jellemzi a többi vadfaj minőségét?
- Nagyon erős, érmes vaddisznóagyarak és kapitális mufloncsigák kerülnek a Börzsönyből. A területen a disznó a fő vad, hajtásokat évente 50-60 napon is rendezünk, mert ez hozza a legnagyobb bevételt. Persze a szaporulat a kiváló élőhelyi adottságoknak köszönhetően igen jelentős, ezért a kilövés mellett a malacokat rendszeresen élve is befogjuk, aztán vagy eladjuk, vagy a saját vaddisznós-kertjeinkben neveljük tovább őket.
- Az ország sok vadászterületén okoznak gondot a rabsicok.
- Előfordul a vadorzás a Börzsönyben is, de szerencsére nem nagymértékben. A terület nagy részén a határőrség is jelen van, ami elriasztja a tilosban járókat. A határőrséggel is és a rendőrseggel is kiváló a cégünk együttműködése.
A tájba simuló, békebeli diósjenői erdészház önmagában is a vadász- és erdészmúlt emlékének őrzője, a kertjében pedig egy kiszáradt tölgyrönkön apró réztáblácskák emlékeztetnek azokra a szakemberekre, akik egykor a Börzsöny erdeiben tevékenykedtek. A természetjárók számára talán a Foltán név a legismertebb, a Foltán-kereszt után. A túrautak kereszteződésében álló feszületet Foltán János erdőőr emlékére állították, akit engedély nélkül legeltető pásztorok öltek meg azon a helyen.
Faragó Zoltán