Hová lesz a vetés? A víz elviszi, a madarak kicsipkedik
A természetvédelmi területek okoznak gondokat az acsalagi gazdáknak: a védett madarak pusztítják, a víz meg árasztja a vetéseiket. A kaszálóknak csak negyven százaléka hasznosítható. A nemzeti park hajlandó kártéríteni, ha jogos a panasz.
Hol a víz viszi el, hol a vízimadarak pusztítják az acsalagi gazdák termését. Kártérítést nem kaptak, noha állítják: búza- és árpaterületeik, de rétjeik is súlyos károkat szenvednek. A takarmányra viszont igencsak nagy szükségük lenne, mivel állatokat tartanak.
„Jött a víz és vége lett"
Kovács József tizenöt hektáron gazdálkodik nyugdíjasként, a nemzeti parkhoz tartozó Nyirkai-hany menti kilenc hektárjából tavasszal négyet nem tudott munkálni.
- Körülbelül száz méterre van az elárasztott területektől az a föld, kukoricát tettünk bele és jól is nézett ki a termés, de aztán jött a víz és vége lett - mesélte Kovács József. - A töltésen túl már magasan áll, ami rendben is volna, de ez a tőzeges talaj át is szűri, így már a réten a szénát sem tudtuk lekaszálni rendesen, hiszen rá sem mehettünk. Néhány évvel ezelőtt, amíg nem volt elárasztva a Hany, ilyen gond nem volt, de most áll a földeken, nem tudjuk folyamatosan művelni.
Az állatok előbbre valók?
A víz mellett az acsalagiaknak a madarak miatt is fájhat a fejük, mert azok csapatostól lepik el a vetést és teszik is tönkre.
— Mióta elindult a rekonstrukció a Nyirkai-hanyban, elszaporodtak a vadludak, most is meg lehet nézni a határt, a friss keléseket a szárnyasok bitorolják, hatalmas károkat okozva - vette át a szót Kovács Tamás, akinek birtoka szintén szomszédos a természetvédelemmel.
— Tőben kicsípik a növényt, amiből aztán már nem lesz semmi. A természetvédőknek is panaszkodtunk, de azt mondják, kártalanításra nincs keretük, pedig hát mi „takarmányozzuk" az ő jószágaikat. Háromszáz méterre lakunk az érintett területektől, itt nőttek fel a szüléink is, de lassan már a határba sem mehetünk ki, mert a „terepjárósok" elzavarnak bennünket, hogy nincs ott semmi keresnivalónk. Megértjük és elfogadjuk, hogy természetvédelemre szükség van, de más hozzáállást várnánk el. Mert az tényleg nem állapot, hogy a szürke marhák, bivalyok és hódok előbbre valók, mint a gazdák, holott nekünk ez a kenyerünk. Régen csak akkor volt víz a réteken, ha árasztottak, most meg folyamatosan. A kaszálóinknak negyven százaléka odalett, de azzal sem lehet dicsekedni, amit betakarítottunk, hiszen becsületes szarvasmarha nemhogy nem eszi meg, bele sem fekszik abba a szénába.
Készek a kártalanításra
Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója szerint fizetnek ők kártérítést a gazdáknak, ha alapos vizsgálat után kiderül, hogy jogos a bejelentés.
- Összetett kérdésről van szó, ismerni kellene pontosan a termelők által említett területeket és csak egy alapos vizsgálat után kerülhet sor a kártérítésre, amire már volt példa.
A körülményeket először tisztázni kell
- Tisztázni kell a körülményeket, hiszen hasonló problémáról van szó, mint a vadkár, de a madárkár esetében ez nem mindig bizonyítható. A madarak nem képezik a nemzeti park tulajdonát, legalábbis használati joga nincs rajta, mint például a vadászoknak. Ha valóban jogos a gazdák felvetése, akkor én mindent megteszek azért, hogy megfelelő kárpótlást kapjanak — tájékoztatott dr. Kárpáti László.
Cs. Kovács Attila