Mostanában nehéz öntöttvas kályhákról álmodik Mesztegnyő polgármestere. Mivel a költségvetésük tíz százalékát költötték intézményvilágításra és gázfűtésre, nyáron a villanykörtéket cserélték kisebb fogyasztásúakra, ősztől pedig fokozatosan felhagynak a gázfűtéssel, cserépkályhát rakatnak, s használt vaskályhákért kajtatják a környéket.
A rászorultakon már hét éve tűzifával segít az önkormányzat, jövő hónaptól a települési közintézményekben is fával fűtenek majd.
Mesztegnyő az erdők, virágok, vizek szépséges tája - olvasom autómmal megérkezvén a falunévtábla melletti tájékoztatón. A Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól huszonhárom kilométerre fekvő település pazar természeti környezetben található. A környéki erdős uradalom a Hunyadyak idején, a XVIII. század közepétől fejlődött igazán, erdőgazdálkodást folytattak, mintagazdaságot hoztak létre, s az országban elsőként építettek gazdasági kisvasutat is.
Az államosítást követően e keskeny nyomtávú vonalat az erdészet használta ló vontatású vasútként, s 1960-ra már dízelmozdonnyal több, mint kilenc kilométer hosszan szállították a kitermelt fát, amely tűzifaként olasz és francia piacra jutott ki. De a környező puszták lakossága is a kisvonattal utazott. A fakitermelés visszaesése, valamint a tanyák elnéptelenedése miatt csökkent a kisvasút jelentősége, mára csak turisztikai célokra korlátozódik a személyszállítás. Most, hogy újra fával fűt majd a falu, lehet, hogy a teherszállításnak is reneszánsza lesz.
- Tizenhárom éve allelujával állt át ez a falu a gázfűtésre - mondja némi öniróniával Nemes László mesztegnyői polgármester. - Érthető volt az öröm, hiszen addig a faluban élők nyáron fát szedtek, ősszel fűrészeltek, majd tovább darabolták, aprították a fát, s hordták be a kályhákhoz. A gáz bevezetésével viszont egy gombnyomással megoldódott minden. Az emberek lezártak egy korszakot, s szinte mindenki kilökött minden fa- és szénfűtési berendezést, kevés kivétellel szétbontották a cserépkályhákat is - emlékeztet a meggondolatlanságra az elöljáró. - Persze akkor ki gondolt arra, hogy megint megváltozik a helyzet, s olcsóbb lesz fával, mint gázzal fűteni...
Hét intézményt működtet az önkormányzat Mesztegnyon. A polgármesteri hivatal épületében körjegyzőség is működik, a szomszédos, háromszáznyolcvan lelkes Gadány a hatvanlakosú Hosszúvíz önkormányzata is itt található. Van óvodájuk, általános iskolájuk, gyermekjóléti szolgálatuk, szociális családsegítő, egészségügyi létesítményük, művelődési és faluházuk is. A fent említettek évi energiaszükséglete tizennyolcmillió forint, amely Mesztegnyő évi költségvetésének tíz százaléka.
- Nyáron minden intézményben végrehajtották a Szemünk fénye programot. Pályáztunk, egymilliót kaptunk az államtól, s tizenegymillió forint hitelt vettünk fel az energiatakarékos világítási rendszer kiépítéséhez. Elméletben és jól kiszámítottan a megtakarításból fogunk törleszteni tíz éven át - summázza a polgármester. A korábbi 100, 60, 40 wattos égők helyett 15 wattos fogyasztású neonokat szereltettek fel. Óvatos becslés szerint felére esik majd vissza a fogyasztás.
A mesztegnyőiek következő kézenfekvő tapasztalata az volt, ha felnéztek az intézményeikre, látták, a kéményeket nem bontotta le senki. Első lépésben a kollégákat „összeültették", s már nem fűtenek gázzal minden helyiséget. A tervek szerint először azok az intézmények állnak át fatüzelésű üzemmódra, ahol keveset vagy az időközönként megtartott rendezvények miatt kell csupán befűteni. A faluházban cserépkályhát építenek, az idősek klubjába pedig már megvették a hagyományos kályhát, és a sort a művelődési házzal folytatják. A napokban három csehszlovák gyártású használt vaskályhát szerzett a polgármester, de hétpecsétes titokként kezeli, hogy honnét. Reményei szerint sikerül még használt berendezéseket vásárolniuk, hiszen egy új vaskályha jóval többe kerül, mint egy gázkonvektor vagy egy széntüzelésű berendezés. Az ezerötszáz lakosú Mesztegnyon német állampolgárok is laknak, akik elmondták, hogy otthon nagy divatja van a vaskályhának és sparheltnek, s ezek náluk is drágábbak, mint a „hagyományos" fűtőtestek.
A polgármester szerint a cserépkályharakás, vaskályhavásárlás, samottozás, karbantartás költsége egy év alatt megtérül majd. Véleménye szerint nem arról van szó, hogy Mesztegnyő bizonyos tekintetben „középkori" állapotba kerül, hanem arról, hogy túl kell élni ezt a nehéz gazdasági időszakot. Mesztegnyőn senki sem akar panaszkodni, hiszen van óvodájuk, iskolájuk, orvosi rendelőjük, művelődési házuk, a faluban étterem, cukrászda és fodrász várja a vendégeket. De mégis forráshiányosak, s hiányukat az alapfokú oktatáshoz hozzátett önerő kénytelen kiegészíteni.
A közoktatásra jutó állami normatíva egyre kevesebb, a költségvetési pénzünk ezért fogy el. Nem látjuk, hogy maga az oktatás fontos stratégiai, nemzeti kérdés lenne, a magyar falvak nem kapják meg azt a forrást, amely a valódi önállósághoz kellene - szögezi le, hozzátéve: a forráshiány miatt taktikáznak a fafűtésre való átállással is.
Én mégis féltem a szép erdőt - vetem közbe, arra célozva, hogy nyáron Mesztegnyő arról híresült el hogy a fémtolvajok a közlekedő kisvonat elől lopták el a síneket. - Mi lesz, ha az egyre mélyebb szegénységben élők baltával és fűrésszel ballagnak majd az erdőbe?
– Főképpen állami erdőgazdaság vesz körül minket, de jelentős rész került magántulajdonba, erdőbirtokosságokba. Az önkormányzatnak igazából úgy van erdeje, hogy nagyon sok a külterületi utunk s az úgynevezett elerdősült területünk. A közmunkásainkkal már hét éve tűzifát szedünk a területeinkről, amit az embereknek adunk szociális támogatásként.
Rendszeresen döntünk a segélyezettek köréről a képviselő-testületi üléseken. Behozzuk a fát az erdőről, összefűrészeljük egyméteres darabokra, s egy kistraktorral kivisszük a portákra. Van, ahol a helyszínen tovább daraboljuk a fát, sőt be is rakjuk a tárolókba - fogalmaz a polgármester. - Itt is előfordul falopás, de nem Borsod megyére jellemző méretekben. Főként a farakásokat dézsmálják. Egyébként nyáron az itt élő emberek megkapják az erdőtisztítási jogot, ezért akár ingyen is fához lehet jutni. Annyi igaz,
hogy meg kell ezért küzdeni a szúnyoginvázióval - teszi hozzá.
Mióta napvilágot látott, hogy Mesztegnyő a fatüzelést preferálja, érdekes telefonok futnak be a hivatalba. Van, aki a fahasogató gép iránt érdeklődik, de már Szeged és Szombathely mellől, s a Somogy megyei Tabról is telefonáltak az iránt érdeklődve, hogy az átállás mekkora megtakarítást eredményez a falunak. Egy feltaláló szerint készülékével, amely a huzatot szabályozza, és jobban hasznosítja az égésterméket, újabb megtakarítás érhető el. Referenciában szívesen beépítene egy ilyet Mesztegnyőn.
- Olyan öreg, hogy reggelente csókolommal köszönünk neki - mutat egy férfi az önkormányzati „fatelepen" a csehszlovák gyártású Zetor-3011-es traktorra. Hozzáteszi, annyira régi járgány, hogy A veréb is madár című filmben a cirkuszosok is ilyennel közlekedtek. Csattog a faaprító gép késrendszere, egyre több hasábfa kerül az utánfutó platójára. Itt javítgatják a frissen beszerzett vaskályhákat is. - Csak lenne tízszer ennyi belőle - suttogja Laci munkás a polgármesternek.
Lehet, aznap este mindketten nehéz öntöttvas kályhákról álmodtak. Varga Attila
Divat a sparhelt és a jancsika is
Bár korábban a fatüzelésű kályhák a nyaralók, hétvégi házak, műhelyek kedvelt fűtőkészülékei voltak, energiatakarékosságuk és hagyományőrző hangulatuk miatt ma már egyre többen állnak át otthonukban is ilyen fatüzelésű berendezésekre - tudtuk " meg egy budapesti szaküzlet vezetőjétől. Míg az ilyen készülékek ára 40-80 ezer forint, a nagymamáink idejében konyhákban használt fa- és széntüzelésű tűzhelyek, sparheltek ára 70-100 ezer forint között mozog. Egy multinacionális áruházlánc kínálatába az idén ősztől bekerült a teamelegítésre használt kis vaskályha, a jancsika is 19 900 forintos akciós áron. Az üzemképes száz évnél idősebb sparheltek ára a régiségkereskedők internetes honlapjai szerint 150-350 ezer forint körül mozog.