Kukoricaföldből arborétum (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. november 08. - Tíz évvel ezelőtt még kukoricaföld volt, ma pedig a világ különböző tájairól származó, szépen cseperedő fafajok bemutatóhelye a misefai arborétum területe. Az erdők olyannyira birtokba vették a kastélyszálló mögötti lankákat, hogy már gombászni is lehet az árnyékukban.

Misefa önkormányzata különleges beruházásba kezdett a millennium, az államalapítás ezeréves évfordulója tiszteletére: akkoriban ültették el az első facsemetéket a kastélyszálló mögötti négyhektáros területre. Közel egy évtized elteltével rá sem lehet ismerni az egykori szántóra, ahol három kontinens jellegzetes fafajtái indultak növekedésnek. Egy-egy növénytársulás még hézagos, fái lassan törnek az ég felé, de látni már magas fákkal és dús cserjékkel borított, igazi erdőre emlékeztető területet is a fiatal arborétumban. Hamarosan sort kell keríteni az első ritkításokra, kalauzolt a növények között Lancsák Lajos, az arborétum tervezője, aki rendszeresen visszajár a faluba, hogy figyelemmel kísérje a növények fejlődését, bár Nagykanizsa főkertészeként is akad elég dolga.

- Az önkormányzat és a kastélyszálló tulajdonosa, a Viding Kft. együttműködésével jött létre az arborétum - emlékezett vissza a kezdetekre. - Az alapötlet az volt, hogy erdőszerű környezetben mutassuk be a fákat, a kontinentális Európa, a közép-európai hegy- és dombvidék, Dél-Európa, Közép- és Kelet-Ázsia, valamint Észak-Amerika jellegzetes növényeit. A millennium tiszteletére olyan sorrendben ültettük el a fák egy részét, ahogy a honfoglaló magyarok találkozhattak velük a Kárpát-medencébe vezető útjukon.

- Az arborétum területét ötven évre az önkormányzat használatába adtuk - avatott be az együttműködés részleteibe a kastélyszálló és a négyhektáros terület egyik tulajdonosa, Debreczeni Lászlóné. - Szerettük volna, ha a szállót szebb természeti környezet veszi körül, ezért kezdeményeztük az arborétum létrehozására vonatkozó pályázat benyújtását a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumba, és ajánlottunk fel hozzá területet.


Aki belép a környéken élő sok vad miatt körbekerített növénykert kapuján, varázslatos őszi táj tárul elé, és százhúsz féle fát és cserjét számolhat össze a botanikai kalandozás során. Lancsák Lajos séta közben egyebek mellett az alföldi, rezgőnyárral borított tájat mutatta, s elmagyarázta, hogy a fák közé az adott vegetációra jellemző cserjéket ültettek. Ide például közönséges borókát, amelyről nyomban megállapította: sokkal szebben nő, mint az ugyancsak ezen a táblán bemutatott nemesebb változata. Ahogy ballagtunk felfelé, a dombtetőre, a kilátó irányába, a sárga, vörös és barna levelek elmaradoztak - az örökzöld fenyők birodalmába érkeztünk. Itt, az arborétum legmagasabb pontján a kevésbé fagytűrő fajták sorakoznak.

- Dél-európai növények kerültek ide, mert itt fent melegebb van, a fagyos levegő lehúzódik a völgybe - indokolta a főkertész, s megjegyezte: az ázsiai, dél-európai és amerikai fajtákat is tartalmazó gazdag fenyőgyűjteményből még a cirbolyafenyő hiányzik, prózai okból: a hazai kertészetekben egyetlen példányt sem talált ebből a magashegyvidéki fajtából.

- Metasequoia glyptostroboides, kínai mamutfenyő - mutatott egy másik különlegességre, amely a nevével ellentétben apró termetű volt, és száraz ágak meredeztek ki belőle. Lancsák Lajos nagy bánatára már kétszer telepítettek ebből az amúgy impozáns lombhullatóból, de csak egy példány maradt életben. Ez volt a legnagyobb kudarc eddig az arborétum történetében, bíznak benne azonban, hogy a mikroklíma változásával otthonra lel Misefán a kínai mamutfenyő is. A fenyők többsége egyébként nagyon szép, harsogó zöld, jó ütemben növekvő. Némi fűrészporral segítettek rá erre, árulta el a főkertész. A fenyők ugyanis a magas mésztartalmú helyett inkább a savanyú talajt kedvelik, s mióta néhány lapát fűrészport szórtak a tövükbe, sokkal üdébben pompáznak.

A séta során kedvet kaptunk hozzá, hogy a kilátóról is pillantást vessünk a fákra, de tábla hirdette, hogy életveszélyes felkapaszkodni rá.

- Az egyik lépcsősort már kicseréltük, és tervezzük a kilátó szerkezetének megerősítését - mondta Henczi Béla, Misefa polgármestere, hozzátéve, hogy az arborétum fenntartása a település feladata. - A telepítéskor vállalta az önkormányzat, hogy gondoskodik a területről. Elvégeztetjük a pótlásokat és a metszési munkákat Lancsák Lajos útmutatása alapján, illetve rendszeresen lenyíratjuk a füvet. Az arborétum nem tekinthető teljesen befejezettnek, de már nincs sok munka hátra. Táblákat kell készítenünk, hogy valamennyi növényfajról információt adjunk, ne csak növénycsoportonként szolgáljunk tudnivalókkal.

Az önkormányzat az arborétum melletti szabadidőközpont fejlesztését is tervezi, mert úgy látja, hogy a kettő együtt lendítheti fel a vendégforgalmat a térségben. A növénykertet és a szabadidőközpontot sétaúttal kötötték össze, és tervezik a horgásztó vízutánpótlásának megoldását, mert a Foglár patak évek óta száraz, nem táplálja.

- Ez a kányabangita, a labdarózsa vad változata, nagyon szép piros bogyókat terem - folytatta az idegenvezetést Lancsák Lajos, majd felhívta a figyelmüket a gyógynövényként ismert Gingko bilobára (a leveleit idén már ne keressük, mert lehullatták), valamint a kutyabengére, melynek a kérgét hashajtóként használják a népi gyógyászatban. Az arborétum persze nem az a hely, amelyet gyógynövénygyűjtési céllal szokás felkeresni, a látványért és a jó levegőért azonban mindenképpen érdemes. Szabó Judit


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.