Több tízezer kutyát tartanak a megyében, a többségüket városokban. A szákemberek csak becsülni tudják a kóbor ebek számát, melyeket vagy elaltat az állatorvos, vagy valamelyik menhelyre kerülnek.
Ahogy elfogynak a tanyák közelében a munkák, úgy növekszik Szekszárd környékén a kóbor kutyák száma. Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnöke szerint vannak olyanok, akik tavasztól őszig tartanak kutyát, amikor naponta járnak ki a tanyájukra, majd amikor már nincs miért kimenni, kihajítják az utcára az állatot. A kóbor ebek a völgyekből a városba jönnek, ahol élelmet remélnek. A befogott állatok többségét valamelyik menhely befogadja. Az elmúlt napokban csak a megyeszékhelyen 17 kiskutyát találtak. Egy szemetes konténerben egy dobozban 2-3 napos kutyákra akadtak. A gond az, hogy a menhelyeken nincsenek anyakutyák, akik fel tudnák nevelni a kölyköket, így többségüket el kell altatni. A kisebb településeken nincs ilyen gond, személyesen ismerik egymást az emberek, tudják kinek van kutyája.
Az ebtulajdonosok legfontosabb feladata, hogy a veszettség elleni védőoltást minden évben beadassa. Ha egy harapás kapcsán kiderül, hogy ez hiányzik, akkor akár állategészségügyi bírsággal is sújthatják a tulajdonost. Dr. Borús István szekszárdi kerületi főállatorvos szerint a kötelező oltást a többség beadatja a kutyájának. Szerinte a megoldást a bőr alatt elhelyezett mikrochip jelentené, ami nemcsak a nyilvántartást, hanem az azonosítást is megkönnyítené, így mindjárt meglenne az elkóborolt eb gazdája, és felelősségre is lehetne vonni.
A veszettség elleni oltás ára 2500 és 3500 forint között van. Sokan magasnak tartják a díjat. - Félő, hogy ha kötelező lesz a mikrochipes azonosítás, akkor a plusz költséget - kb. 4 ezer forintot - még kevesebben vállalják - mondta Fiáth Szilvia. Jó lenne, ha az állam támogatná ennek a költségeit.
Szekszárdon mintegy 3200 kutya van, ebből 700 nem szerepel a nyilvántartásban, és 250 lehet azoknak a száma, melyeket nem oltárnak rendszeresen. Tolnán 2000, míg Bátaszéken 1200 körüli a kutyák száma. Fazekas András, a bátaszéki önkormányzat közterület-felügyelője elmondta, az állatorvosok havonta jelentik, hány kutyát oltottak be.
A nyilvántartás ez alapján működik, azonban még a gondosabb állattartók sem veszik a fáradtságot arra, hogy bejelentsék, ha kedvencük elhullott. így pontos nyilvántartással nem rendelkeznek. A mikrochip felhelyezése náluk is felmerült, amit az állatorvosok itt is támogatnának, de a lakosság zöme, főleg az idősebb korosztály nem szívesen költené erre. A kóbor kutyákat Bátaszéken 14 napig őrzik, majd elaltatják őket. Jelenleg négy szabálysértési eljárás folyik kutyatartók ellen. Mauthner Ilona
Egy perc alatt meg lehet tudni, kié az állat
A HÁZIÁLLATOK egyedi azonosítására néhány éve alkalmazzák a rizsszem méretű, kutyákban a nyakbőr alá ülteteti a mikrochipet, amely egy tizenöt számjegyből álló egyedi kódot tárol. A két perc alatt, fájdalommentesen beültethető mikrochip önmagában nem sugároz, egy speciális leolvasó rádiójeleire válaszolva néhány centiméteres távolságból adja ki az azonosítószámot. Az uniós ajánlások alapján országonként az illetékes minisztérium nálunk az agrárminisztérium szabályozza részletesen a
kedvtelésből tanon állatok szállítására, tenyésztésem vonatkozó kérdéseket; az egyedi azonosítást is. A minisztérium a chipes megoldást tartaná legjobbnak, ha létrejönne a megbízható központi adatbázis.
Városban drágább, falun olcsóbb a tartás
Veszettségelleni oltás: 2500-3500 Ft/év
Féregtelenítés: 700 Ft/év
Bolhairtó nyakörv: 600-1000 Ft/év
A legolcsóbb táp: 20 000 Ft/év
Jutalomfalat: 2000 Ft/év
Nyakörv: 700 Ft
Póráz: 2000 Ft
Szájkosár: 700-1500 Ft
Kutyaház, fából: 30 000 Ft
Kutyasampon: 2500 Ft/év