S hogy addig ki vigyáz az ültetvényekre, a házakra, az itt hagyott értékekre? Nos, az itt élőknek erre is van gondjuk. Habár a tapasztalatok szerint az utóbbi években - köszönhetően a szigorú rendőri fellépésnek és a nem kevésbé kemény jogi szabályozásnak - tömeges fenyőlopás nem fordult elő a térségben. De ne legyen kétségünk afelől, hogy gyorsan lába kelne az örökzöldnek, ha a gazdák nem figyelnének oda. És néha még az is kevés: Nemespátróból egy asszonyt 200 tujájától szabadítottak meg a közelmúltban. Győrffy Gézáné először idén ültetett nagyobb mennyiséget a növényfajból, ám szeptemberben ellopták mindet, ráadásul földlabdával együtt.
- Tavaly kilencven tujánkat vitték el, most kétszázat, a károm körülbelül négyszázezer forint - mesélte az asszony. -
- S a fenyőszezon még csak most kezdődik... Az ültetvény a külterületen van, idén kerítettük be, százezer forintot költöttünk rá - folytatta Győrffyné. - . De hiába, ez sem jelentett akadályt az illetőknek, kivágták a drótot is. Gondolom, a növényeket konkrét megrendelésre vitték. Természetesen feljelentést tettünk a rendőrségen.
A hasonló esetek elkerülése végett - s a korábbi évek hagyományainak megfelelően fenyőország , azaz Surd, Belezna, Nemespátró és Liszó gazdái, lakói, polgárőrei, valamint a rendőrség munkatársai e napokban egészen a fenyőszezon végéig közös ellenőrzéseket, rendszeres, ám kiszámíthatatlan időpontokban végrehajtott járőrözéseket végeznek. Dr. Trencséni Gyula alezredes, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta: tavaly mindössze hat esetben, 180 ezer forintos összértékben kellett büntetőeljárást indítaniuk fenyő-, tuja-, vagy zöldgallylopással kapcsolatban, mely cselekmények azonban nem a fenyőszezonban történtek. A szakember véleménye szerint az, hogy a szezonban nem érkezett bejelentés, több összetevőnek köszönhető.
- Egyrészt a rendőrség a polgárőrséggel és a tulajdonosokkal összefogva, rendszeres szolgálatot lát el a fenyőtermelő vidékeken - fejtette ki Dr. Trencséni Gyula. - Másrészt a fenyőszállító gépjárművek fokozott ellenőrzésével igyekszünk visszaszorítani a lopásokat. Lehetőség szerint minden szállítójárművet ellenőrzés alá vonunk. A gépjárművezetőnek igazolnia kell a szállítmány eredetét, például az erdészet által kiadott engedéllyel, szállító jeggyel, vagy adásvételi szerződéssel. Az elkövetkező időszakban Surd és Sand környékét is fokozottan ellenőrizzük a bevetési szolgálat munkatársaival közösen, előbbi település körzeti megbízottja pedig egy fő segítséget is kapott.
Kanász János, Surd polgármestere elmondta: az önkormányzat is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a lopások száma lehetőleg minimális legyen. A település polgárőrségét rendszeresen támogatják üzemanyagpénzzel, s Liszó, Nemespátró és Belezna önkormányzatával közösen, 35-35 ezer forinttal hozzájárulnak a rendőrség által ellátott, megerősített szolgálat költségeinek finanszírozásához is.
Novák Csaba, liszói polgármester azt mondta: a helyi polgárőrök náluk is több órát töltenek kint a terepen ilyentájt. A fenyőfalopások számának minimalizálásában pedig az ültetvények elhelyezkedése is segíti az itt élőket: az érintett hegyhátat ugyanis csak egyetlen útvonalon, mégpedig a falun keresztül lehet megközelíteni. Így aztán az ismeretlen, esetleg fenyővel rakott utánfutós autók vezetőinek esélyük sincs az angolos távozásra.
A surdi polgárőrök közül Virovecz Attila, Szebenyi Dániel és Sifter János gyalog vágott neki a környék hegyeinek .
- Fontos a kiemelt figyelem - mondta Dezső János, a polgárőrök vezetője. - A kollégáim hármasával járőröznek, amúgy negyvenegy aktív tagunk van, köztük három hölgy. Persze, közülünk is sokan fenyőznek, így aztán lényegében 10-12 bevethető polgárőr marad itthon. Ők azonban minden áldott nap kint vannak a területen.
Dezső János hozzátette: a rendőrökkel közösen meg is állítják az ismeretlen, fenyőt szállító járműveket, s elkérik a fa, vagy fák legális eredetét igazoló dokumentumokat. A polgárőr-vezető jelezte, igaz, hogy ilyenkor gyakori vendégek a településen a gazdák ismerősei, barátai, akik ajándékfáért jönnek, de az ő adataik, nevük és rendszámuk ott lapul a zsebében, így aztán pillanatok alatt leellenőrizhetők.
Szinte hihetetlen, de nem kell túl sok idő ahhoz, hogy viszonylag nagy területet tarra vágjanak a tolvajok. Virovecz Attila polgárőr azt mondja: a mai, kiváló minőségű szerszámokkal gyakorlatilag másfél óra alatt ki tud vágni két ember legalább 150 fát. Két másik pedig közben az utakat figyeli, s mobiltelefonnal rögtön tudja értesíteni éppen munkálkodó társait - részletezte a fatolvaj-körökben elterjedt módszert. A surdi polgárőröknek egyébként tavaly volt egy viszonylag komoly fogásuk. Körülbelül negyven fa tűnt el az egyik gazda területéről, amit legközelebb egy hegyi pincében láttak viszont. Az elkövető persze, végig tagadta, s később sem ismerte be, hogy ő követte el a bűncselekményt. Végül azonban nem vonták felelősségre, mert visszaadta a fákat az eredeti tulajdonosnak. S hogy mégis akkor hogy kerültek a fák a pincébe? Az illető a polgárőröknek azzal mentegetőzött: valaki biztosan behordta azokat...
Az, hogy a térségben ily mértékben elterjedt a fenyőfa és a fenyőzés, Pagony Károly erdőmérnöknek köszönhető, aki a messzi földön híres, 1921-ben alapított surdi csemetekert szülőatyja. A világ mden részéről összegyűjtötte a különböző fenyőfajokat és azok változatait, nem túlzás azt állítani, hogy a fenyők szerelmese volt. A második világháborút követően fenyőcsemetéket osztott ki a surdiaknak, elmagyarázva nekik az ültetés, az ápolás technológiáját, s felcsillantotta előttük a fenyőzésből nyerhető hasznot is. Ekkor indult el a dombháton a fenyőtermelés. Horváth-Balogh Attila