Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter javaslata szerint a nemzeti parkok területén lévő erdők kezelői jogát a profitorientált erdőgazdaságoktól át kell adni a nemzeti parkoknak. A javaslat megosztja a szakembereket, érthető módon az érintett erdőgazdaságok egyet nem értését váltotta ki a bejelentés, míg a természetvédők szerint a folyamatos erdőborítás érdekében érdemes meghozni a döntést.
Egy javaslat szerint a nemzeti parkok területén lévő erdők kezelői joga a profitorientált erdőgazdaságoktól a nemzeti parkokhoz kerülne. A szaktárca minisztere ezzel kapcsolatban korábban az MTI kérdésére elmondta: a kevesebb fakitermelés miatt bevételkiesés éri az államot, viszont a nemzeti parkok területén telepítendő új erdők megnövelik Magyarország szén-dioxid-kibocsátási kvótáját, amelyet 30-40 milliárd forintért lehet értékesíteni. A gazdasági társasági formában működő állami erdőgazdaságok ma legálisan végezhetnek tarvágást – jelentette ki Szabó Imre. Ezért szorgalmazza, hogy a nemzeti parkok területén lévő erdők kezelői joga a parkoké legyen. Ezzel nem a profit lesz az erdőgazdálkodás vezérlő elve, hanem a levegővédelem és a jóléti funkciók lépnek a helyére.
Fülöp Sándor zöldombudsman a környezet védelme érdekében egy széles körű platformot javasolt, amelynek részesei a hatóságok mellett a társadalmi szervezetek, a tudomány képviselői és a bűnüldözők. Ezzel egymást erősítő hálózat jöhetne létre. Hivatala a tárcával közösen sokat tehet a környezetvédelmi jog egységesítéséért is – tette hozzá.
A kérdésben több nemzeti park mélyen érintett. Van, amelyiknek védett erdőit több gazdaság is kezeli. – Vannak ugyan törvények, de azok nem elegendőek – mondta Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. – Ezek betartásával is megtehetik az erdészetek, hogy két-három hektáros tarvágásokat csinálnak, de ez véleményem szerint nem felel meg a természetvédelmi elvárásoknak. Elfogadhatatlannak tartom ugyanis, hogy egyik napról a másikra eltűnik a védett erdő egy része, a profitorientált erdőgazdálkodás színtere nem itt van. Závoczky elmondta: természetvédelmi szempontból a folyamatos erdőborítás és a tájidegen fafajok fokozatos kiszorítása kívánatos, de az erdészetek ebben nem érdekeltek.
Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója, aki korábban a WWF Magyarországot irányította, szintén egyetért az elképzeléssel. – A nemzeti parkok jövőképe több száz évre tekint előre. Mi nem tízéves ütemtervekben gondolkodunk, hanem azt szeretnénk, ha 200 év múlva lenne Magyarországon 250 éves erdő.
A nemzeti parkokkal a visszás, egy csárdába két dudást engedő erdészeti törvény miatt jó pár éve macska-egér játékot űző erdészetek természetesen ellenzik a célkitűzést. Cserép János, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója szerint érthetetlen az álláspont. – Ugyanazt a törvényt kell betartania a nemzeti parkoknak is, mint nekünk, csak nekik nem kell magukat eltartani. Szerintem nem szabadna a jól működő erdőgazdaságokat szétverni, amelyek sok ember számára biztosítanak munkahelyet. Cserép szerint Magyarországon 3-4 generációra visszatekintő hagyományokkal rendelkező erdészek dolgoznak, az ország területén az erdővel borított területek nagysága megfelelő. Az ország 19 nagy erdőgazdasága a 2 millió hektárnyi honi erdők közel felét kezeli, a nemzeti parkok pedig talán 20 ezer hektárt. Véleményem szerint a minisztert folyamatosan megvezetik. Megértem a folyamatos borítással kapcsolatos törekvéseket, bár éppen egy ilyen erdőnket döntötte ki nemrég a szél. Egy biztos: bármelyik hazai nemzeti parkkal versenyre kelek, ha szakszerű erdőgazdálkodásról van szó – tette hozzá Cserép János.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól szerettük volna megtudni, hogy milyen jogszabályok módosításával, ki hozhatja meg a védett erdőkre vonatkozó döntést, az mikor valósulhat meg, és mennyiben javítana hazánk erdővel borított területének nagyságán. A tárca válaszából kiderült: jelenleg is folynak az egyeztetések az erdők ügyében, ezért a jogtechnikai részletekre még nem tudnak pontos választ adni. Az azonban kiderült, hogy a vagyontanács döntése alapján első lépésként eddig csaknem 8000 hektár erdő került át az állami erdőgazdaságoktól a kiskunsági és a hortobágyi nemzeti parkok vagyonkezelésébe. A tárca célja az, hogy a 10 hazai nemzeti park területén lévő teljes, összesen 150 000 hektárnyi erdőterület a parkokhoz kerüljön. Következő lépésként az aggteleki, a Körös-Maros és a Fertő-Hanság nemzeti parkok területén lévő mintegy 20 000 hektár átadását készíti elő. A tervek szerint az erdészeti részvénytársaságok kezelésében marad a tájvédelmi körzetek területén levő 180 000 hektárnyi erdő, itt vagyonkezelési szerződésben biztosítanák a természetvédelmi szempontok érvényesülését.