Erősen megkérdőjelezhető módszerekkel nyújtott kiemelt segítséget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. annak az izraeli befektetőnek, aki a Velencei-tó északi partján szerezhette meg gyanús ügyletek nyomán az állami tulajdonban lévő területeket. Az üzlet eredménye egy gigantikus kaszinóközpont lehet.
Kaszinóközpontot építene egy izraeli befektetőcsoport a Velencei-tó északi partjánál, s ebben információink szerint minimum etikátlannak nevezhető segítséget kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-tól. Bár a pletykák szerint az Európa legnagyobb turisztikai beruházásaként aposztrofált terv egy magyarországi Disneyland felépítését tartalmazza, úgy tudjuk, az izraeli befektetők kaszinóközpontot szeretnének építeni a tópart és az M7-es autópálya között elterülő mintegy hetvenhektárnyi területen. Yoav Blum izraeli állampolgár tavaly Albertirsán vásárolt egy 81,5 hektáron elterülő gyümölcsöst és egy két hektáros telephelyet azzal a céllal, hogy ott kaszinóközpontot építsen. Erre azonban a Pénzügyminisztérium nem adhatott ki engedélyt, mert a Pest megyei kaszinókvóták akkorra már elfogytak, ezért a tárcánál felhívták Sz üzletember figyelmét arra, hogy Fejér megyében még van lehetőség a beruházásra. Yoav Blum ezért megkereste Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
vezérigazgatóját azzal az ajánlattal, hogy gyümölcsösét elcserélné a Velenceit-tó északi partján állami cégek vagyonkezelésében lévő földterületekre.
Tátrai Miklós ezt nagyon jó ötletnek találhatta, mert - egy törvényi kiskaput kihasználva - arra utasította a kiszemelt területeket használó állami tulajdonban lévő Vadex Zrt.-t, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, hogy a kezelésükben lévő, Sukoró külterületén elhelyezkedő területek vagyonkezelői jogát ellenszolgáltatás nélkül adják át az MNV Zrt.-nek.
A felkért vagyonbecslő viszont az állami területekért felajánlott gyümölcsöst csak 250-300 millió forintra értékelte, míg a hetvenhektárnyi csereterületet egymilliárd forintra taksálta. Ez utóbbi ár is érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a Velencei-tó partján, éppen a szóban forgó területtel szemben, a gárdonyi önkormányzat egy alig négy-öt hektáros területet igyekszik egymilliárd forintért értékesíteni. Az értékbecslés után Yoav Blum tanácsot kért az MNV Zrt. vezetőjétől arra vonatkozóan, hogy hol vásároljon további földeket, melyeket még csereként ajánlhat fel. így eshetett a választás arra a 99 hektárnyi pilisi gyümölcsösre, amelyen - érdekes módon - a későbbiekben az állam utat kívánt építeni. Yoav Blum e vétellel együtt így már 182 hektárnyi területet ajánlhatott fel az MNV Zrt.-nek. Az értékbecslő szerint az albertirsai és a pilisi gyümölcsösök együtt 787 millió forintot értek, vagyis továbbra is több mint kétszázmillió forinttal kevesebbet, mint azok az állami területek, amelyeket az MNV Zrt. elcserélt. A csereügylet maga sem ment könnyedén, mivel annak lebonyolítása közben úgy változott a törvény, hogy földek cseréjére is csak helyben lakó tulajdonosoknak van lehetőségük. Márpedig Yoav Blum 2007 augusztusában, amikor az albertirsai gyümölcsöst megvásárolta, még izraeli lakóhelyet jelentett be a földhivatalnak. Mindazonáltal idén nyárra az elcserélt állami földek új tulajdonosaként már sukorói lakosként szerepel a földhivatali nyilvántartásban fellelhető tulajdoni lapon.
A csere során is több megkérdőjelezhető lépés történt. Az MNV Zrt. akkori szabályzata szerint amennyiben a cserére szánt területek közötti értékkülönbözet meghaladja a 15 százalékot, úgy csak adásvétel útján mehetett volna végbe a tulajdonváltás. Vagyis ez esetben a Velencei-tó partján fekvő területet nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni. így viszont bárki jelentkezhetett volna, másrészt pedig a vevőnek különböző illetékeket is kellett volna fizetnie. Másrészt érdekes, hogy miközben Tátrai Miklósék 2008. július 28-án még csak előzetes véleményezésre vitték a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé a földcserés javaslatot, a tanács már két nap múlva, július 30-án hozzájárult a tervhez. Yoav Blumot pedig a földhivatalban fellelhető tulajdoni lap szerint már aznap bejegyezték tulajdonosként. További fontos tény, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága több környezetvédelmi szempont alapján is határozottan ellenezte a part beépítését. Az MNV Zrt. a földekkel kapcsolatos kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszolt. Dénes Zoltán
2008. november 28. - A vagyonkezelő segített - Külföldi kézbe vándoroltak Velencei-tó melletti birtokok - Gigantikus kaszinó állami segédlettel - A vagyonkezelő mindent megtett azért, hogy az izraeli vállalkozó kezébe kerüljön a Velencei-tó partja