Konvojok viszik a fenyőt (Somogyi Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. december 3. - PIAC Fotó alapján válogatnak a budapesti törzsvásárlók
Elindultak a fenyővel megrakott teherautók a csurgói kistérségből. A termelők szerint idén sem lesz árrobbanás.

A becslések szerint minden harmadik magyar család karácsonyfája a csurgói és a vele szomszédos Zala megyei - igaz, az 1950-es évekig Somogyhoz tartozó - Surd térségéből származik. Az itt nevelt örökzöldekből még az országhatáron túlra is jut.
Idén korán megjelentek a Fenyő eladó feliratú táblák a településeken, s viszonylag korán elindultak a szállítmányok is. A legtöbben azonban ezekben a napokban kezdték kitermelni az évek óta nevelgetett fákat. S míg az őrtilosi részen stagnál, vagy egyes családoknál csökken a fenyőtermelés, addig Berzencén egyre többen látnak benne lehetőséget.
Nő a földlabdásán eladott fenyők mennyisége is. A termelők úgy kalkulálnak: egy kétméteres ezüst- vagy nordmannfenyő ára 7-12 ezer forint lesz a piacokon, attól függően, hogy mennyire formás a fa, az ugyanekkora luc 1500-2500 forint. Termelői oldalról ez egyáltalán nem sok, tekintve, hogy a lucfenyő öt, a nordmann 8-12 év alatt nő piacképesre, s ez idő alatt nem kevés pénzt és munkát kell belefektetni. Egyszerűbb, ám rizikós kereskedőnek eladni, így sokan maguk árulják, noha nem kis költséggel jár: a budapesti Bosnyák piacon két hétre ötször ötméteres placcra 200 ezer forint a bérleti és a szemétszállítási díj. Emellett a kéthetes ott-tartózkodás költsége is terheli az illetőt, és a fuvar baráti áron 70 ezer forintnál kezdődik.
Az őrtilosi Tóthné Iváncsics Gyöngyi elmondta: visszajáró vevőik vannak, már korábban telefonon egyeztetnek, hogy ki milyen fát szeretne. Surdon van olyan termelő, aki lefényképezi és e-mailben átküldi törzsvevőinek a választékot, akik a kiválasztott fáért mennek a piacra. Varga Andrea

Örökzöld üzlet
A SURD KÖRNYÉKI TALAJ lehetővé teszi az örökzöld fenyők és díszcserjék nevelését. Ezt a helyzetet gróf Zichy Ödön erdésze, Pagony Károly már 1921-ben felismerte, s megkezdte a surdi csemetekert létesítését. Az erdőmérnök a kaukázusi fogsága idején gyűjtött fenyőmagokat a kabátja bélésébe rejtve hozta haza, s vetette el. A Surdon nevelt növényekből később jutott az ország más szegleteibe is. Surd egyébként a csurgói járás része volt.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.