Magyar bor külföldi palástban (Népszabadság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. január 5. – Ma már csak a hordónk világhírű

Szinte minden külföldről érkezik, ami a magyar bort „körbeveszi". A palack és a címkepapír, a parafa és még az üveg nyakát díszítő kapszula is. A hazai nedű csomagolásához szükséges honi háttéripar szinte teljesen eltűnt, így viszont a pincészetek kényszerűségből importra költhetik a pénzüket - palackonként akár több száz forintot. Két borvidéken is azon gondolkodnak, hogy egyedi palackokba töltik jellegzetes boraikat. Ha a magyar bor jellemzően külföldi ruhában jelenik is meg a boltokban, „lakása" jellemzően itteni. A magyar borászatok döntő része hazai készítésű hordót használ, s a világpiacon is keresettek a termékek, holott itthon nincs is kádároktatás

A tölgyfahordónkra vevő a világ
A hazai borászatokban használt hordók döntő része Magyarországon készül, ám úgy, hogy hivatalosan kádároktatás nincs az országban. Csak mesterek mellett lehet a szakmát eltanulni - mondta lapunknak Mannó Pál, az egyik legnagyobb hazai gyártó, a Trust Hungary műszaki vezetője. A megkérdezett borászok mindegyike állította, hogy kizárólag itthon készített hordót vásárol, vagy csak néhány darabot szereznek be külföldről, Franciaországból. Ezt azzal magyarázták, hogy a magyar tölgy rendkívüli adottságokkal, ízzel bír. Ezt jól szemlélteti, hogy bár a világpiacon nem számít nagynak a Trust, de így is 44 ország több mint kétezer borászatába szállítanak tölgyfa hordókat, vagyis lokálisnak már régen nem lehet nevezni a honi gyártást.
Ebben aligha lesz változás, ám hogy a globális hitelpiaci váláságnak lesz hatása a piacra és így a Trust Hungaryre, az szinte biztos. - Nem vagyok optimista, de bízunk benne, hogy a fejlemények nem érintik annyira mélyen a termelést, mint amennyire a gazdasági élet jelenlegi állapotából következtetni lehetne - mondta Mannó Pál. (Véleményét elsősorban arra alapozza, hogy bizony a 2001. szeptember 11-i eseményeknek katasztrofális hatása volt.) A krízis a tavalyi szüret közepén, végén csapott be, a rendeléseket pedig akkor már régen leadták, a terméshez pedig szükség volt a hordókra. A következő vásárlási hullám márciusban-áprilisban lesz. A válságban leginkább érintett amerikai piacról februárban lesz valódi keresztmetszet. Ekkor tartanak a kaliforniai Sacramentóban egy hatalmas borkiállítást, s itt jön össze az amerikai megrendelés 80 százaléka. Annyi lépéselőnye lehet a magyar árunak, hogy a nagy konkurens, a francia hordó drágább, így ha valamelyik pincészet csökkenteni akarja a költségeit, akkor talán a drágábban beszerezhető termékeknél kezdi a spórolást.
A magyar hordó tulajdonságait ecsetelve Mannó Pál kifejtette: botorság lenne azt kijelenteni, hogy egy hazai termék jobb lenne, mint a világpiacot uraló francia. Egyszerűen mást tud és máshogy - summázta. A különbségeket Demeter Csaba egri borász úgy szemléltette: egy házasításnál könnyen lehet, hogy egy francia hordóban érlelt nedű szükséges ahhoz, hogy olyat kapjunk, ami „elképesztő", és ez fordítva is igaz. Ez pedig nem azért van, mert a francia vagy a magyar hordó jobb a másiknál, hanem azért, mert ez vagy az a hordó olyan aromát ad hozzá a borhoz,
amit a másik nem képes.
Nem olcsó mulatság hordókészítésbe kezdeni. A rönkökből elkészített dongákat 2-3 évig érlelni, pihentetni kell, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a donga köbmétere 60 ezer forinttól indul, s könnyen elérheti a 150 ezer forintot. Két típus uralja a piacot: a 225 literes bordeaux-i és a 228 literes Burgundy. (A késztermék ára a Trustnál 90-130 ezer forint között szóródik.) A hagyományok miatt az előbbiből azonban jóval több fogy.
Az említett méretű tölgyfahordók után akkor nőtt meg látványosan a kereslet a világpiacon, amikor az Egyesült Államokban bemutattak egy filmet, amely a pinot noir bor fogyasztása körül forgott. Ennek hatására sokkal jobban keresték ezt a bort, és így az érlelésére használt burgundy típusú hordót is. (Á. A.)


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.