A globális felmelegedés miatt az elmúlt esztendőkben Magyarországon is egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási viszonyok. Tavaly szeptemberben tíz napon belül dőlt meg a hideg- és a melegrekord, volt olyan időszak, amikor az ország egyik részét aszály sújtotta, a másikat jégeső verte. De vajon mire számíthatunk 2009-ben, s mit teszünk a klímaváltozás negatív hatásainak kivédésére?
A Kárpát-medence éghajlatának változásában a tendencia egyértelmű, hiszen egy lassú melegedési szakaszba jutottunk el - mondta el lapunknak Láng István, a Magyar, Tudományos Akadémia kutató professzora. Szerinte továbbra is számolnunk kell a nyári átlaghőmérséklet növekedésével, a csapadékmennyiség csökkenésével és az évszakok átrendeződésével. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy pontosan milyen időjárásra számíthatunk 2009-ben, hiszen a klímaváltozás nem egy év alatt megy végbe. Ez egy hosszabb folyamat, amelyen belül lehetnek olyan időszakok, amikor minden a megszokott mederben halad, vagy jöhet egy összességében hűvösebb esztendő is. A professzor azonban úgy véli, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válnak, ezek közül is elsősorban azok, amelyek a Kárpát-medencére jellemzőek: aszály, hirtelen lezúduló, nagy intenzitású csapadék, árvizek, fagyhullámok.
Számos tanulmány kiemeli, hogy medencejellege miatt Magyarország a klímaváltozás szempontjából igen veszélyeztetett terület. Láng István szerint azonban csak néhány tényező tekintetében van így. A pannon régió biológiai sokfélesége, különleges növény- és állatvilága valóban sérülékeny. Különösen, az aszályra érzékeny. Más szempontból azonban Magyarország a Kárpátok koszorúja által különleges védettséget élvez a nagyobb esőkkel, szélviharokkal szemben.
Az akadémikus kitért arra is, hogy a helyzet globális mértékben folyamatosan, romlik, s egyre rosszabb lesz: minden bizonnyal tovább folytatódnak az extrém időjárási anomáliák. Eddig ugyanis semmilyen egyezmény nem tudta megállítani az atmoszféra szén-dioxidtartalmának növekedését. Láng István szerint a légkörbe szinte kódolva van a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek sorozata.
Hazánkban az éghajlatváltozásra utaló egyre súlyosabb jelek miatt - a kormányzati munkát támogató - új kutatási program megszervezéséhez láttak hozzá a magyar tudományos élet résztvevői. A „Klímaváltozás és biztonság" nevű program a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia végrehajtásához szükséges, konkrét cselekvési terveket dolgozza majd ki, s várhatóan az év első felében indul útjára. A programnak három nagy területe van: a természetes ökoszisztémák védelme, az alapvető emberi szükségletek (élelem, ivóvíz) biztosítása, valamint a kritikus infrastruktúra (energiaellátás, közlekedés) védelmére való felkészülés.
Ám Láng István szerint ahhoz, hogy a klímaváltozásra adott válasz hatékony legyen, az emberek szemléletének átalakítása is szükséges.
Ehhez a tudományos, társadalmi és az egyházi közösségek összefogására egyaránt szükség van - tette hozzá a professzor. Csepe Erika
2009. január 5. - Gyakoribbá válhatnak idén a szélsőséges időjárási jelenségek, hideg- és melegrekordok dőlnek meg