A napokban az Európai Parlament is kimondta, hogy közös intézkedés szükséges a súlyos károkat okozó kormoránállomány visszaszorítására. Szigetközben már gyérítették és riasztották a madarakat.
Ötszázötvennyolc igen, tizennyolc tartózkodás mellett, hét nem ellenében támogatta a kárókatonák okozta károk kezeléséről szóló jelentést a brüsszeli Európai Parlament. Hosszú idő telt el a honatyák reagálásáig, hisz már 1996-ban az Európai Parlament strasbourgi székháza előtt 15 ezer német és francia halász és horgász követelte a kormorán fokozott védelmének feloldását és állományaik megfelelő szabályozási lehetőségét. Még Habsburg Ottó is felemelte szavát az ügyben, hisz a kontinensnek évi 1,2 milliárd eurós kárt okoznak ezek a madarak 300 ezer tonna hal elfogyasztásával.
Az Európai Parlament a napokban belátta, hogy szükség van a tagállamok és az Európai Bizottság közös intézkedésére a kormorán-állomány visszaszorítása érdekében. A képviselők többek között azt javasolják, hogy „dolgozzanak ki megbízható, általánosan elismert és évente aktualizált adatbázist az európai kárókatona-állományok alakulásáról, létszámáról és földrajzi eloszlásáról, a halászati kutatóintézetek és a halászati hatóságok szélesebb körű bevonásával". Felszólították a bizottságot, hozzon létre munkacsoportot, amely „egy éven belül szisztematikusan elvégzi a tagállami szintű kárókatonaállomány-kezelési intézkedések költség-haszon elemzését, logikai és tudományos kritériumok alapján értékeli azok észszerűségét és ajánlást terjeszt elő". A képviselők továbbá európai szinten összehangolt, a madárvédelmi irányelv és a Natura 2000 célkitűzéseit nem veszélyeztető kárókatonaállomány-kezelési tervet várnak a bizottságtól.
A kétmilliós európai állományból hazánkban hatezer pár fészkel, melyekhez telente északról még legalább húszezer érkezik. Két nagy telep a Szigetközben is található Ásványrárónál és Dunaszigeten, összesen 500-600 párral, ám a Csallóközből ennek duplája érkezik ide ilyenkor táplálkozni. Napi 8-10 tonna halat esznek ki a vízből. „Nagyobb kárt okoznak, mint a rapsicok" - mondta Szilágyi Gábor, a győri Előre Halászati Szövetkezet elnöke. Emiatt a társaság még tavaly engedélyt kapott a gyérítésükre és a fészekriasztásra: ekkor kétszáz madarat lőttek ki a Bagaméri-ágrendszerben, s idén Dunaszigeten folytatták a munkát. Mindezt természetesen szigorú feltételek s nemzeti parki ellenőrzés mellett végezhették. Ráadásul a gyérítés költségeit sem sikerült megosztani a megyei horgászegyesületekkel. „Egyre pofátlanabbak ezek a madarak a pecástól ötven méterre is vadásznak" - mondta a Kisalföldnek az egyik helyi horgász. Kisbajcson, a faluban működő halászati telep hátsó tározótavából csukákat raboltak, de a győri gyaloghídnál sem zavarják az emberek őket, onnan is kiszedik a vízből a halakat. CSÉFALVAY ATTILA