A különféle erdei létesítmények, szalonnasütők, pihenőhelyek, források is az erdész hatáskörébe tartoznak - a működési területen felsorolna ezek közül néhányat?
A működési területünk igen nagy Nógrád és Pest megyében, így igen nagy jelentőségű, számú és látogatottságú idegenforgalmi nevezetesség is található a természetes vonzerejű erdőkön túl. A Börzsöny Budapest közelsége és a Dunakanyar nevezetességei miatt népszerű - nemcsak az erdő csendjére, nyugalmára vágyó hátizsákos turisták körében, hanem egyes részeken és különösen rendezvények alkalmával az autós tömegturizmus számára is. Persze a természeti értékek nem a terepmotorosokra, a quadosokra, a motoros szánnal az erdő és persze az állatok nyugalmát tönkretevőkre vár, akik valamiért az erdőben szeretnek „sportolni", mindenféle törvényi tiltás és a józan emberi belátás ellenére is. Úgy tartjuk, hogy az alapfeladatainkon túl kötelességünk felvállalni a köz céljaiért, közérdekből üzleti haszonnal nem kecsegtető feladatokat is.
Ezért is tartunk fenn a Börzsönyben és a hegység környékén egyébként több létesítményt is, ilyen például a cég nagymarosi erdészetén a Kittenberger Kálmán-emlékkiállítás, vagy a Fekete István műveiben többször is szereplő, magányos kis vadászház, a Rózsakunyhó - ezt a címet még a jeles alkotó egyik novelláskötete is viseli. Királyréten különleges hangulatú erdei játszóteret alakítottunk ki nem messze az általunk működtetett kisvasúttói, amelyek egykor országszerte számos ilyen segítette az erdőgazdálkodás munkáját, de napjainkra nem sok maradt belőlük. Kemencén is különleges a Kisvasutak Baráti Körével karöltve az Múzeumvasút, már-már modellvasút-szerű nyomtávjával. Itt az erdészet szép, régi, kúriaszerű épületében erdészeti erdei iskolát kínálunk, amely az elmúlt évben minősített erdei iskolai szolgáltató lett. Több helyen az erdőben mélyen Királyházán, Tóvikban, vagy például Nagyoroszi közigazgatási területén, a Wenckheim-kastélyban vendégeink mellett turisták elszállásolására is lehetőség nyílik, természetesen térítés ellenében.
A közjóléti szerepkör a Cserhátban Hollókőre koncentrálódik, itt a fa és az erdő szerepét bemutató kiállítást is nyitottunk. Emellett cégünk újíttatta fel a Tepke-kilátót és helyeztette ki ezen a részen a táblákat is. Az elmúlt évek során Salgótarjánban, Szécsényben, Horpácson és Romhányban játszóteret építettünk a település gyerekeinek, most pedig Rétság városának segítünk játszóterek felújításában. Ugyancsak Romhányban - kísérleti jelleggel - egy korszerű fagázosító kazánt helyeztünk üzembe, ami a tornacsarnok fűtését oldja meg, közmegelégedésre. A kisterenyei erdészet működési területén szándékaink szerint a madarak és fák napjára adjuk át a Zagyvapálfalváról Vizslásra vezető túrautat, ami mellett táblák is segítik a természetben való eligazodást.
Balassagyarmaton, a cég központjának alagsorában magas felszereltségű oktatótermet alakítottunk ki, ami erdei iskolai rendezvényeknek is alkalmas, illetve a Nyírjesben megkezdtük egy 17 hektáros füvészkert kialakítást. Ennek igazi végeredményét azonban csak évtizedek múlva láthatjuk, de az előjelek biztatók! A Karancs- és a Medves-vidék szintén cégünk működési területére esik. Salgótarjánban az eresztvényi játszótér felújítása, a salgóbányai Erdészház kialakítása, a somoskői vadaspark megépítése, a kálvária rendbetétele dicséri a helyi erdészek munkáját. Előbbiek mellett a Karancs-kápolna előtt a harangláb állítása, a középső csúcson a kilátó felújítása és karbantartása, a szilváskői tanösvény kitáblázása, a Pécskőn egy pihenőhely kialakítása tartozott a nagyobb munkák sorába.
Előbbiek mellett a forrásokat, pihenő helyeket, túraútvonalakat is gondozzák. A működési területen mintegy nyolcvan forrást tartunk karban, gondoskodunk a felújításukról, szebbé tételükről is. Ebbe még az is beletartozik, hogy ahol egykor betonból készült a forrásház, ott megpróbáljuk a lehető leginkább a természetbe illő anyagokkal felújítani. A
Börzsönyben, a Cserhátban és a Karancs-Medves vidékén több száz kilométernyi túrautat is karban tartunk, egyrészt közmunkaprogramunk részeként, másrészt civil természetjáró szervezetekkel közösen. Ez nemcsak jelzésfestést jelent, hanem, hogy kitisztíttatjuk a benőtt utakat, pihenőpadokat és asztalokat helyeztetünk el, tűzrakóhelyeket alakítunk ki az arra alkalmas tisztásokon, de vannak esőbeállóink is. Előbbiek mind-mind rendszeres karbantartást igényelnek, hiszen ezeket az időjárás is, a vandálok is megrongálják alkalmanként.
Persze a vadászok, a turisták, más természetszerető emberek és elkötelezettek, közöttük cégek is, sokat tesznek a kirándulóhelyek fenntartásáért, de nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy mi, erdészek végezzük a legnagyobb munkát!
Hogyan lehet erre időt, illetve forrásokat találni a mai rohanó világban?
Az erdésznek soha nem volt nyolcórás munkaideje, ráadásul az erdő minden vonzata szívügyünk. Pedig a közjóléti munkák nagy és főleg költséges tevékenységek például a rétek, tisztások kaszálása. Ezek egyrészt több hektárnyi kiterjedésűek is akadnak, másrészt nagy részük természetvédelmi területre esik, így csak a földön fészkelő madárfajok fiókanevelése után lehetséges a munka megkezdése. De figyelembe kell venni a társulás típusát is, hogy annak leginkább megfelelő kezelést adjunk. Ezek a rétek, tisztások, ha nem gondoznánk őket, előbb-utóbb elbozótosodnának, majd pár
évtized alatt erdővé alakulnának. A Duna kanyartól Heves megye határáig több tucatnyi ilyen rét kezelését látjuk el! Lehetőségeinkhez mérten több területen helyeztünk el táblákat is, amelyek nemcsak az erdőről adnak tájékoztatást, hanem az erdészek munkáját is bemutatják.
Általában nagy gond a szemetelés, néhol az erdei utak mentén illegális lerakók
alakultak ki.
Ez mindig is szinte kilátástalan munkaként hatott, amin lendített a több év óta tartó közmunkaprogramunk! Hiszen a hulladékok összeszedése a szakképzetlen munkaerő számára sem megoldhatatlan feladat! Azonban mindannyiunknak el kell gondolkodni, amikor szemetet látunk az erdőben, mi mit teszünk azért, hogy ez ne fordulhasson elő? Talán nem célszerű az erdészeket okolni, hiszen mi szinte láthatatlanul őrizzük a ránk bízott erdők értékeit.
Az erdő - nem fák sokasága, hanem életközösség, a legnagyszerűbb és legösszetettebb, ami csak a Földön létezik! Számtalan, részben felderítetlen összefüggés működteti ezt a szisztémát, hiszen élnek benne állatok, a parányi egysejtűektől, a csúcsragadozóig és növények, a zuzmótól a negyvenméteresre megnövő szálfákig...
Az erdő - nem fák sokasága, hanem ésszerű gazdálkodás mellett a tűzifát és ipari nyersanyagot adó, oxigént termelő, a vadgazdálkodás révén, országos szinten milliárdokat hozó ökoszisztéma. Arról meg még szó sem esett, hogy gomba, erdei gyümölcs, gyógy- és fűszernövény ugyancsak megterem az erdőkben, jövedelem-kiegészítéshez juttatva sokakat. Nem lehet azonban csak a gazdálkodás szemszögéből nézni mindent, nem célszerű a természet minden hektárját anyagi haszonszerzés céljára kihasználni! Van más jelentősége is az erdőnek; az emberek többsége ugyanis szívesen tölti szabadidejét a természetben, hiszen a pihenés, a, rekreáció hozzátartozik a munkaerő újratermeléséhez, a dolgos hétköznapokat változatosabbá téve.
Az erdő - nem fák sokasága, hanem pihenőhely is egyben! A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, hiszen azt, amit korábban sikerült elérni, gondozni is kell - köszönet érte az erdésznek... Faragó Zoltán