Az agrártárca úgy csökkenti a kormány által előírt 33 milliárd forinttal az idei mezőgazdasági dotációt, hogy a tavalyi, 233 milliárd forintos területalapú támogatás az idén 258 milliárd forint lehet. A növénytermesztőknek, a sertés- és a baromfitartóknak kell lemondaniuk 2010 tavaszán a nemzeti támogatási részről, cserébe viszont a többi termelő az eredeti összegre számíthat.
A kényszerű támogatáscsökkentésről Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, hogy 33 milliárd forint egyértelmű elvonás, de olyan módszert találtak, ami a legkevesebb fájdalommal jár. Ráadásul a szabályok szerint ezt a pénzt nem most, hanem majd 2010 elején nem kapják meg a gazdák. A szabályok szerint a nemzeti részt ugyanis a tárgyévet követő első hónapokban folyósítja a kifizető ügynökség. A tárca magán is spórol, működési költségeiből négymilliárd forintot farag le.
A területalapú támogatás két részből áll, ennek az uniós részéhez - 280 forintos euróár-folyammal számolva 213 milliárd forinthoz - az idén nem nyúlhattak. Ezért a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények termesztőinek járó nemzeti részt (top up), azaz hektáronként mintegy tízezer forintot az idén nem fizetik ki. A tárca számításai szerint még így is a tavalyi, hektáronként járó átlagos 42106 forint helyett - amelynek nemzeti részét most fizetik - 2009 után 43 ezer forintra számíthatnak a gazdák. Igaz, hogy ez rontja a gazdák nemzetközi versenyesélyeit, mert az elvonás miatt - a teljes top-upot figyelembe véve - a nemzeti kiegészítés tavaly 25,1 százalékos volt, az idén pedig az adható 30 százalékos aránynak csupán mintegy fele, azaz 13-15 százalék lesz. A miniszter a kényszerprogram érdemeként említette, hogy így sikerült az állattenyésztőknek járó támogatást megőrizni, sőt növelni.
A tárca több hitelprogramot is indít agrárvállalkozások működésének megkönnyítésére.
Összesen 60 milliárd forint jut erre a célra, a pénzt az MFB Zrt. kereskedelmi bankok közvetítésével juttatja el az igénylőkhöz. Emellett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében elnyert támogatások kifizetését is meggyorsítják - jelezte Gráf József, hozzátéve, hogy a támogatási rendszer átalakításáról, finomhangolásáról megkezdik a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetési elvonások dacára működtethető az agrárium, így a továbbiakban is vállalja a tárca vezetését. Értékelése szerint a jelenlegi körülmények között is mindent megtett azért, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók számára a lehető legjobb pozíciót harcolja ki itthon és az EU-ban egyaránt. A fő cél az volt, hogy egyetlen gazdálkodó se kapjon kevesebb támogatást, mint a múlt évben. Ennél többet Gráf József szerint senki sem tudott volna elérni, de úgy fogalmazott: „ha van ilyen, jöjjön, szívesen átadom a helyem neki". Ezzel Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott felvetésre reagált, miszerint morálisan vállalható-e a tárcánál végrehajtott költségvetési megszorítás.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének elnöke a megvonásokról elmondta, hogy sokat rontott a gazdák nemzetközi versenyesélyein, s a támogatások csökkenése egyben azt is jelenti, hogy hitelek felvételekor a termelőknek csökkent a garanciájuk. Ugyanakkor a takarmánynövények támogatásának csökkenése érinti a sertés- és baromfitartókat, ugyanis ők csak ezen az „ágon" jutottak nemzeti területalapú támogatáshoz. Mikula Lajos, az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke azt állítja, hogy a támogatás megvonása miatt sok gazdálkodó kerül majd nehéz helyzetbe.
Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági jövedelem - ami a tárca becslése szerint tavaly 150-155 milliárd forint volt - jó része a támogatástól függ, ezért ez a 33 milliárd forint bizonyára hiányzik majd az eredményből. Czauner Péter