Garabonc, Zalaegerszeg - Lassan kitavaszodik, s mindkét településen új fejezet kezdődik vetési varjú-ügyben. A megyeszékhelyen már üldözik a madarakat, Dél-Zalában az erre vonatkozó engedélyt várják, a madarászok pedig azt szeretnék, ha végre minden ember felismerné: mi is csak a természet részei vagyunk.
Zalaegerszegen a megyei kórház melletti idős, védett platánfákon fészkelő varjak miatt érkeznek a panaszok a polgármesteri hivatalhoz.
- Csak rá kell nézni a Zrínyi utcai járdára, rögtön látható, mi a probléma - hallottuk Dombóváriné Bertók Katalintól, a megyei kórház szolgáltatási osztályvezetőjétől. - Ezt a járdaszakasz egyszerűen lehetetlen tisztán tartani...
Az osztályvezető elmondta: a varjak ürülékét behordják a betegek a kórházba, s parkolni sem lehet az intézmény környékén, mert az autókon lemoshatatlan nyomot hagy a szennyeződés. Az intézmény korábban hiába próbálkozott ultrahangos riasztóval, 1999 óta pedig a polgármesteri hivatallal közösen igyekszik távol tartani a varjakat. Míg nem voltak védett állatok, vadászpuskával riasztották el őket, a tojók így nem tudtak rászállni a fészekre, a tojások kihűltek. Volt rá példa, hogy az önkormányzat alpinistákkal szedette le a fészkeket, az utóbbi időben pedig a tűzoltók veretik le azokat, nagy nyomású vízsugárral. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a fészkelési időszak előtt, február végéig ad engedélyt a beavatkozásra, amelyet bő egy hete végeztek el. A művelet Tombi Lajos alpolgármester közlése szerint 200-300 ezer forintba került, ám hatékonysága - a tavalyi tapasztalatok alapján - legalábbis vitatható.
- Talán néhány hétig rend lesz - reménykedik az alpolgármester, hozzátéve: a fészkek lemosását ő sem tartja abszolút jó megoldásnak. - Ha nem lenne tilos, én lőném a varjakat, s nem azért, hogy az összes elpusztuljon, hanem hogy elköltözzenek a kórház környékéről! A varjú okos madár, ha egyet-egyet kilőhetnénk, a többi magától elmenne.
Az alpolgármester szerint a városban meg kellene engedni a varjak gyérítését, mert zavaró a jelenlétük; a jogszabályok viszont túlzott védelmet adnak a madaraknak.
- Nagyon furcsa, hogy miközben a kórházakban szigorú higiéniai szabályokat kell betartani, az megengedett, hogy a betegek szeméttelepen guberáló madarak ürülékét hordják be a cipőjükön. Én ezt problémának látom - mondta.
A kórház higiéniai osztályát vezető Horváth Erzsébet szerint azonban a varjak nem jelentenek nagyobb veszélyt az emberre, mint a körülöttünk élő bármelyik állat (például a kutya), és megnyugtatásul közölte: madárinfluenzát sem terjeszthetnek, mert nem vándormadarak.
Lapunkban tavaly foglalkoztunk a garabonci esettel is: a falu melletti kis erdő fáin megtelepedett varjúkolónia itt egyrészt mezőgazdasági termelők haragját vívta ki, továbbá a helyiek zavarú károgásra is panaszkodtak. Tavaly a környezetvédelmi felügyelőség kivételesen a fészkelési időben is adott engedélyt a madarak riasztására, idén - mint a helyiek szószólójától, dr. Virág Ernő állatorvostól tegnap hallottuk - már most szeretnék kezdeni a dolgot, ám az engedély még nem érkezett meg. Hozzátette: a zavarást ők sem érzik elégséges megoldásnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai titkára, Darázsi Zsolt nagyjából addig ért egyet a varjúellenes megszólalókkal, hogy a madár okos. Kiemelte: megérti, hogy egy kolónia közelsége zavaró lehet, előfordulhatnak mezőgazdasági károk, okozhat kellemetlenségeket a piszok is; ám az állatok nem úri passzióból költöztek az ember közelébe, régi élőhelyeik mára - emberi beavatkozások nyomán - tulajdonképpen eltűntek.
- Az ezredforduló előtti évtizedek intenzív gyérítése üldözte a vetési varjakat az ember lakta településekre - fogalmazott. - 2001-re, amikor a faj végül is védett lett a költőállomány 90 százalékkal csökkent, és a tendenciát sajnos megállítani nem, csak lassítani sikerült máig. Nem tudom elfogadni azt az érvet, hogy egy kórház közelében a madárkolónia egészségügyi kockázatot jelent. Szerintem jóval kártékonyabb az intézmény területén és környezetében megforduló sok száz, vagy ezer autó kipufogógáza. Azt kellene felismerni és elfogadni, hogy az ember is a természet része, nem lehet mindent lebetonozni, minden élőlényt elüldözni, a többieknek ugyanannyi joguk van ehhez a Földhöz, mint nekünk. Az élni és élni hagyni elvvel sokkal többre megyünk, mint ha a perem alatt is megölünk minden baktériumot!
Darázsi Zsolt szerint Zalaegerszegen, a kórháznál - ha már az illetékesek mindenképp tenni akarnak valamit - a járdaszakasz fölé emelt tető jelenthetne megoldást. A költség pár mosatás árából biztosan megtérülne... Szabó Judit - Varga Andor
2009. március 02. - Varjú-kérdés. Vajon meddig tart a védett madár üldözése?