Ebben az évben a vadászati holtszezonnak számító márciusban az erdők tisztásain a vadászok csendben, puska nélkül figyelik a szalonkákat, mert az Európai Unió szabályai értelmében tavasszal nem lehet erdei szalonkára vadászni. A vonuló madár ilyenkor tér vissza költő területeire. Magyarország tavaly kapta az utolsó figyelmeztetést Brüsszeltől, hogy fejezze be a tavaszi vadászatot, különben nemzetközi bíróságra viszik az ügyet. A felszólítást nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert súlyos büntetést helyeztek kilátásba, s akár az agrártámogatások folyósítását is felfüggeszthetik.
Az uniós madárvédelmi irányelv szerint az őszi vonulás idején engedélyezhető a szalonka vadászata, de ez a vadászati idény számos okból nem támogatható hazánkban. Az ősz Magyarországon a nagyvad vadászatának fő szezonja, javában zajlik a szarvasbőgés, a dámbarcogás és a vaddisznóhajtások is megkezdődnek. Ilyenkor balesetvédelmi okokból és a zavarás miatt sem javasolt szalon kára vadászni az erdőkben, ráadásul az őszi szalonkázás nagyobb kárt okozna a szalonkaállományban, mint a tavaszi, mert márciusban, a nász-időszak elején a kakasok nászrepülése miatt az elejtett példányok túlnyomó része hím. A tiltás feloldására civilszervezetek összefogásával középtávú monitoringprogram kezdődött, amellyel az érintettek bizonyítani kívánják, hogy a hazánkban tavasszal elejtett szalonkák mennyisége és a teríték ivari összetétele sem befolyásolja hátrányosan az európai szalonkaállomány nagyságát. A kutatási programot, illetve annak metodikáját a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézete dolgozta ki, végrehajtói pedig vadászok. „Több mint ezer kijelölt ponton csupán megfigyelés folyik, de azt szeretnénk, hogy hatósági engedéllyel a program részeként mintát is lehessen venni vadászattal, ennek feldolgozását a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalta. Az ötéves kutatás befejeztével az eredmények ismeretében azt kívánjuk elérni, hogy a szalonka tavaszi vadászatát ismét engedélyezzék" - ismertette terveiket lapunkkal Pechtol János, az Országos Magyar Vadászka -mára főtitkára. A programba az 1380 vadgazdálkodási egység közül több mint ötszáz már jelentkezett.
A vadászok a tervezet miatt már kaptak olyan vádakat, hogy a kutatás mögé bújtatják azon törekvésüket, hogy vadászni akarnak. Pechtol János pontosít, el lehetne térni a madárvédelmi irányelv szigorú szabályaitól, de szeretnék bebizonyítani, hogy Magyarországon az évszázados hagyománnyal bíró és a tradicionális vadászati kultúra részének tartott tavaszi szalonkavadászat semmilyen veszélyt nem jelent az európai állományra.
A magyar vadászok bíznak benne, az EU elfogadja, hogy a teljes állományra nézve az évszázados hagyománnyal bíró magyarországi tavaszi vadászat nem veszélyes. Ezt támasztják alá a beszédes statisztikák: Európában évente hozzávetőlegesen
ötmillió szalonka kerül terítékre, döntő részük ősszel. Franciaországban nyolcszázezer-egymillió szalonkát lőnek a vadászok, Magyarországon csupán öt-hétezret.
Mégis lehet?
A környezetvédelmi tárca az uniós madárvédelmi irányelv egyik cikkelyére figyelmeztette a vadászokat. E szerint szigorúan ellenőrzött feltételek mellett, szelektív alapon, kis mennyiségben megengedhető a vadászat. Kis mennyiségnek pedig az egy százalék alatti példányszám tekinthető. Vagyis ha Magyarország felett évente minimum öt-hétszázezer madár repül át - aminek egyébként többszörösével lehet kalkulálni -, akkor az öt-hétezer szalonka kilövése nem ellentétes a szabállyal, ezért engedélyezhető. Ehhez azonban szükséges, hogy a vadászati hatóság az uniónál kezdeményezze a különleges elbírálást, amelyhez konkrét megfigyeléseken és kutatásokon alapuló adatokat kell szolgáltatniuk.
Korrogás, pisszegés
Az erdei szalonka Európában és Ázsiában honos madárfaj. Márciustól októberigtartózkodik a területen, majd délre vonul. A kakas korrog, a tojó pisszeg. Sűrű és nedves aljnövényzetű elegyes erdők lakójának testhossza 30-35 centiméter, míg szárnyfesztávolsága 56-60 centiméter, a testtömege pedig 130-420 gramm közötti. Tollazata barnássárga foltos. Hosszú csőrével este kezdi el a talajon keresni a gilisztákból, lárvákból és rovarokból álló táplálékát, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. A talajra, a sűrű aljnövényzet közé, kisebb mélyedésbe rejti el levelekkel bélelt fészkét, ahová négy tojást rak, és 22-24 napig kotlik rajtuk. A kikelt fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket, és a környező növényzet közé bújnak.
(Vad)disznóságnak tartják
Vadegészségügyi monitoring-vizsgálatok miatt az elejtett vaddisznóból a vadásztársaságok kötelesek mintát venni, és azt az állat -egészségügyi hatósághoz eljuttatni.
Csakhogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint a vizsgálat állami feladat, mégis a vadásztársaságoknak fizetniük kell egyedenként 1100 forint plusz áfát. A számlában ezenfelül érthetetlenül még adminisztrációs költség is szerepel. A jogszabály ugyan a mintavétel költségét is meghatározza az első egyedre 1500, a második-ötödik egyednél ezer, minden továbbinál négyszáz forintban, de ezt a mintavevőnek nem térítik meg. A vadászok azt szeretnék, ahogy a háziállatoknál, úgy a vadállatok esetében se kelljen fizetni a vizsgálatért. Ha pedig mégis pénzt kérnek érte, akkor a hatóság képviselője jelenjen meg a vaddisznó elejtésének helyén, sokszor mínusz 12 Celsius-fokban, ágas-bogas bozótos közepén, s vegye le ő a mintát. CSA