A miniszterelnök a januári gázválság miatt látta szükségesnek az alternatív energia alkalmazásának kiterjesztését. A valóságban ez azt jelenti, hogy Magyarország tartani igyekszik magát ahhoz az uniós követelményhez, amely szerint 2020-ra az energiafelhasználás 13 százalékának megújuló energiaforrásokból kell származnia - ez a 2006-os alternatív energiatermelés több mint háromszorosát jelenti. A mostani tervek szerint egyébként ez az arány elérné a 15 százalékot is, többségben zöldáram-termelésből, alternatív hőtermelésből és bioüzemanyagok felhasználásából. Az erről szóló stratégiát tavaly szeptemberben fogadta el a kormány - vagyis a januári gázválság se pro, se kontra nem változtatott az eredeti menetrenden -, ám a kormány politikai lehetőséget látott az ügyben. A probléma az, hogy a támogatási rendszer bonyolult, több szálon fut; az uniós és hazai források nem épülnek egymásra. A kormányzati szabályozásmódosításnak a piac szerint lényegében ezt kellene megoldania. A rendszer javításán mindenesetre dolgoznak - erősítette meg lapunk kérdésére a közlekedési, hírközlési és energetikai szaktárca.
A megújuló energiához kapcsolódó beruházások támogatása jelenleg több szálon fut, sok esetben ad hoc és ezért nem rendszerszerű. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter szerint úgy lehetne rendet teremteni az ügyben, ha első körben a különböző tárcáknál levő, energetikai hatékonyságot növelő pályázatokat összehangolnák. Ezzel már önmagában is átláthatóbb, egyszerűbb rendszer jönne létre, ami lehetővé tenné a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználását. F. SZABÖ EMESE
2009. március 11. - Egyelőre nem változik az alternatív energia felhasználását célzó beruházások szabályozása, annak ellenére sem, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 16-án, a parlament nyitóülésén napirend előtti felszólalásában kiemelte: a paksi atomerőmű bővítése mellett a nem gázalapú energiafelhasználást is támogatni kívánja a kormány.