Folytatják a bánkúti helyreállítást és a kisvasútért sem kell aggódniuk az utasoknak.
Miskolc (ÉM) - Az Északerdő Zrt. százezer hektárért felel, s területének hetvenöt százaléka élvez természetvédelmi védettséget. A társaságnak ötszázötven saját dolgozója van és további kétezerötszáz vállalkozót a fakitermelésben, az anyagmozgatásban és az erdőművelésben foglalkoztat.
ÉM: Ismert, hogy tavaly Bánkúton és környékén - hatalmas károkat okozva - orkán pusztított. Hogy állnak a helyreállítási munkálatokkal?
Cserép János: A természeti csapás a mi területünkön történt, ezért nekünk kell elvégeznünk a letakarítást és Bánkúttól Máriaforrásig a terven felüli újraerdősítés is ránk hárul. Mintegy 80-100 milliós kárunk keletkezett. A sípályákat korábban felszabadítottuk és most már - miután elfogy a hó - a pályák közötti részekre koncentrálunk.
ÉM: Megyénkben több helyen szinte ipari méreteket ölt a falopás. Hogyan tudják felvenni a harcot a tolvajokkal?
Cserép János: Nagyon nehezen. Összefogtunk a megyei rendőr-főkapitánysággal, az őrzővédő szolgálatokkal és természetesen résen vannak erdészeink is, akik járőröznek. A lopások évente több tízmilliós veszteséget okoznak társaságunknak. Drága „mulatság" ez, mert egy hektár erdősítése 300-450 ezer forintba kerül. Mi csak az állami erdőket védhetjük és százszázalékos biztonságot sajnos nem érhetünk el. Ebben az esetben ugyanis a két és félszeresére rúgna az a költség, mint amennyit a területeinken lévő fáért kaphatnánk. Az eltulajdonított fát tolják biciklin, ilyen-olyan tákolmányokon, hordják lovaskocsival, személy- és teherautón. A tolvajok minden trükköt bedobnak, gyakran még tömböt is vásárolnak és az ellenőrzéskor szabályosnak tűnő számlákat mutatnak fel. Aztán gyakran halljuk, hogy „azért viszem a fát, mert a gyerekem nem fagyhat meg otthon"... Nehezíti a helyzetünket, hogy közúton nem ellenőrizhetünk, csak a saját útjainkon és azt sem tagadom, hogy néha még erdészkollégáink a hiányosan kitöltött bizonylatokkal gondot okoznak az ellenőrzésben. A tulajdon védelme érdekében hatósági jogkört kellene kapnunk, talán ez segítene.
ÉM: Gyakran olvasok-látok olyan táblákat, amelyeken az erdők védelmére, a tisztaság megóvására hívják fel a turisták figyelmét. Sokan és sokat szemetelünk?
Cserép János: A hulladék zöme a zárt kertekben keletkezik, mivel ott nincsenek szemétkonténerek, majd zsákokba kerülve az erdeinkben végzi... Nekünk pedig össze kell gyűjtenünk és el kell szállíttatnunk - erre tevékenységünkre is a kitermelt és értékesített fa árából csípünk le tíz milliókat. Itt említem meg az autó- és motorversenyeket: a rendezőktől a takarításra kalkulált kauciót kérünk, vagy előre kikötjük, hogy az érdeklődők által eldobált szemetet össze kell szedniük. Ha végül ránk marad ez a hálátlan szerep, akkor pedig számlázunk!
ÉM: Erdőtelepítésre mennyi pénzt kapnak az államtól?
Cserép János: Annak ellenére, hogy társaságunk száz százalékos állami tulajdonban van, a költségvetésből egyetlen forint támogatásban sem részesülünk. Az erdőtelepítés egyébként a rét, a legelő és a szántó betelepítését jelenti, ilyen munkát nem csináltunk. Mi a ki- és a megtermelt javakból - gondolok például a fára, a faszénre és a vadra - a törvények betartásával végezzük el a meglévő erdők megújítását úgy, hogy a tulajdonos nyereséget vár tőlünk, sőt még 20 milliós vagyonkezelési díjat is felszámít nekünk. Faállományunk évente 700 ezer köbmétert nő, s ebből a növekményből 220 ezret termelünk ki és értékesítünk. Kiadásaink döntő részét ebből fedezzük.
ÉM: Az utazók körében nagy népszerűségnek örvend a Lillafüred-garadnai, az Irtástető-mahócai és a pálházai kisvasútjuk. Viteldíj bevételük fedezi-e kiadásaikat?
Cserép János: Nem... A kisvasutak fenntartása sokba kerül, üzemeltetésükhöz senki nem járul hozzá. Tavaly 20 milliós veszteséget termeltek társaságunknak, működtetésüket mégis kötelességünknek érezzük - a szakaszokon évente majdnem 300 ezer utast szállítunk, hagyománytiszteletből. A szerelvények vadregényes tájakon „pöfékelnek", ezért vonalaink messze földön híresek. A kisvasútra - a pályák fenntartására, a kocsik és mozdonyok javítására, felújítására - szintén a fakitermelés bevételéből költünk. Utasaink számára örömhírrel is szolgálhatok: pályáztunk és uniós forrásból 207 millió forintot nyertünk. Hamarosan megújítjuk a lillafüredi állomásépületet, információs pontot alakítunk ki, Garadnára faszerkezetes végállomást tervezünk és peronokat építünk, sőt a pénzből dízel- és gőzmozdonyaink karbantartására, modernizálására is futja majd.
KOLODZEY TAMÁS