A klímaváltozás miatt Európa-szerte komoly gondokat okoznak az inváziós fajok, ám az őshonos növényekre, s főképp az állatokra nem csak ez jelenti az egyetlen veszélyt. A városok terjeszkedése nyomán egyre szűkül a természetes életterük. Szakértők szerint a jövőben gyakori vendégek lehetnek a vadak a településeken.
Nemrégiben Budapest belvárosában szaladgált egy vaddisznó. A Citadelláról jött le, a Lánchídnál ért a Dunához, majd a rakparton rohant a Szabadság híd felé. A megzavarodott állatot a vízi rendőröknek és a tűzoltóknak végül a Dunából kellett kimenteniük. Az utóbbi időben a főváros II. és XII. kerületéből is érkeztek információk vadak megjelenéséről. De Baranyában is számtalanszor előfordult már, hogy rókák merészkedtek be lakott területre, sőt akár a forgalmasabb csomópontokra is. A múlt héten a veszprémi Szent Mihály-székesegyház altemplomában fogtak be egy rókakölyköt, majd szabadon engedték a közeli Benedek-hegyen.
Rózsa Róbert, a Pest Megyei Vadásztársaság elnöke elmondta: a jövőben gyakrabban kell számítani őzek, szarvasok vagy akár vaddisznók városi jelenlétére, mert a különböző építkezések miatt élőhelyük egyre szűkül. Hozzátette, vannak olyan fajok - ilyen a vaddisznó, a nyest, a róka vagy a dolmányos varjú —, amelyek tudnak alkalmazkodni a romló életkörülményekhez, így a városokban is megtalálják a számukra szükséges élelmet és ivóvizet. A Citadellánál megjelenő vaddisznó valószínűleg eltévedt, és élelem után kutatva került a város belső részébe.
Az őshonos fajoknak azonban nem csak az élőhelyükre betörő betondzsungel az egyetlen ellenségük. A klímaváltozás miatt egyre inkább átalakulnak a környezeti feltételek, s ezért olyan növények és állatok jelennek meg, amelyek jobban alkalmazkodnak az új körülményekhez, tűrik a szárazságot, a magasabb hőmérsékletet vagy akár a szélsőséges időjárást. A legfrissebb becslések szerint ma mintegy tizenegyezer idegen állat- és növényfaj él Európában. Dancza István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökológiai osztályának tanácsosa elmondta, az inváziós fajok közül már mintegy 10-15 olyan növény is megjelent a Kárpát-medencében, amely Európában is komoly gondokat okoz. A messziről érkező hódítók közül csak néhány képes megtelepedni az új környezetben, ám amelyiknek sikerül, agresszíven elterjed. Az inváziós fajok leginkább a mezőgazdaságnak ártanak, de a biodiverzitást is veszélyeztetik, hiszen kiszorítják az őshonos fajokat. Emellett humán-egészségügyi jelentőségük is nagy - gondoljunk csak a parlagfűre - mutatott rá a szakértő.
Az idegen fajok egy részének megjelenése azonban nem írható szimplán a klímaváltozás számlájára, van, amelyiket „behurcolták". A harlekinkaticát például biológiai védekezés céljából hozták Európába, hiszen kedvenc tápláléka a levéltetű. Azonban gyorsan elszabadult az egész kontinensen. Magyarországon igen komoly károkat okozhat a mezőgazdaságban, főleg a szőlőben, gyümölcsösökben, és kiszoríthatja a hétpettyes katicát. Nemcsak eleszi előlük a táplálékot, de ha nem talál elég levéltetűt, a katicák lárváit és petéit is felfalja. Nagyobb távolságokat tud megtenni, mint a magyar fajok, s a
növényvédő szerekkel szemben is sokkal ellenállóbb. Csépe Erika
2009. június 10. - A klímaváltozás mellett a terjeszkedő városok is veszélyeztetik az őshonos fajokat