A föld, az erdők és a víz Magyarország természeti erőforrásai, a nemzeti vagyon részei, s ezek privatizálását továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Fidesz. A párt jelezte: ha a jelenlegi kabinet az értékesítés mellett dönt, kormányváltás után a Fidesz minden szerződést felbont. A Pénzügyminisztérium szerint szó sincs privatizációról. Eközben kiderült, az Északdunántúli Vízmű Zrt. egy kft.-be szervezne ki feladatokat. A cégbe külső befektetőt is bevonnak. Három munkacsoportot hozott létre a Fidesz. Ezek vizsgálják át azokat a dokumentumokat, amelyek összefüggésbe kerülnek az erdők, a föld és a vízvagyon privatizációjával.
"Kormányváltás után a Fidesz minden olyan szerződést felbont, amely befektetők kezébe adja Magyarország alapvető természeti erőforrásait" – mondta Bencsik János, a párt országgyűlési képviselője, Tatabánya polgármestere. A politikus egyben felszólította a kormányt: tegyen le minden privatizációs szándékáról. "Olyan kulcsfontosságú vállalatok kerültek magánkézbe, mint a Malév, a Máv Cargo vagy éppen a nemzeti tankönyvkiadó. Most a vízen, a tiszta levegőt adó erdőkön és a kiváló adottságokkal rendelkező termőföldeken van a sor. A három munkacsoport kidolgozza azokat a lépéseket, amelyekkel megakadályozható az értékesítés" – magyarázta Bencsik János. A regionális vízművek esetében a Fidesz már elkészített egy törvényjavaslatot, amely kezdeményezi azok tartós állami tulajdonba helyezését.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a köztévé tegnap reggeli műsorában elmondta: ezt a kormány is támogatja, ugyanis nem célja a privatizáció. Tatabánya polgármestere szerint a folyamatok nem ezt mutatják. Példa erre az Északdunántúli Vízmű Zrt.-nél tervezett lépés. Bencsik szerint a társaság – melynek 92 százalékban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, két százalékban Tatabánya városa a tulajdonosa – nyolcvanmillió forintos törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságot (kft.) hoz létre, s ebbe hamarosan kétszázmillió forintnyi magántőkét vonnak be. A befektető 49 százalékban gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. A Fidesz képviselője szerint ez privatizációt jelent, az üzemeltetés ugyanis a kft. feladata lesz. "Úgy tudni, a cég működését a vagyonkezelő évi kétmilliárd forintos keretszerződés megkötésével fogja biztosítani" – tette hozzá Bencsik János. Ez utóbbiról semmilyen információt nem tudtak adni lapunknak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél. Megkerestük az Északdunántúli Vízmű Zrt.-t is, ahol a kft. létrehozásának szándékát megerősítették. A vízmű vezetése szerint erre azért van szükség, mert az elavult cégszerkezet nem teszi lehetővé a hatékony, költségtakarékos gazdálkodás és működés megvalósítását. A cégbe olyan tevékenységeket szerveznek ki, mint a javítás-karbantartás, a vízmérőcsere, a hálózatdiagnosztika és az építés-kivitelezés. A vízmű szerint a kft. megalakulásakor száz százalékban állami tulajdonú lesz, s később "a stabilitás érdekében" legfeljebb 49 százalékban vonnak be külső tőkét. Hozzátették: az Északdunántúli Vízmű Zrt. állami és önkormányzati tulajdonban van, és ott is marad.
A Fidesz szerint, ha a vízszolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása magánkézbe kerül, az privatizáció. Úgy vélik, ez a megoldás körvonalazódik az erdők esetében is. A kormány nem az ország erdővagyonát akarja közvetlenül értékesíteni, hanem az erdőgazdaságok feletti tulajdonosi jogokat akarja átjátszani. KG
A Magosz szerint a hazai joggal és az unió
irányelveivel is ellentétes az a gyakorlat, amellyel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. újabb állami földterületeket hirdetett meg haszonbérletre. "A kormány annak ellenére köt új szerződéseket kormányhoz kötődő gazdasági társaságokkal, hogy a jelenlegi szerződések 2015-2016-ig érvényben vannak" – hangsúlyozta Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek szövetségi igazgatója. A Magosz szerint mintegy negyvenezer hektárnyi, nagyon jó minőségű – harminc-negyven aranykorona értékű – állami tulajdonú földterületet hirdetett meg a kormányzat, húszéves haszonbérleti pályázatra. Budai hangsúlyozta: egy egységben írtak ki több ezer hektár nagyságú területet, amely több település közigazgatási határát érinti. "A családi gazdaságokat támogató magyar és uniós irányelvekkel ellentétes a gyakorlat, mivel a helyben lakó gazdáknak esélyük sincs pályázni" – figyelmeztetett Budai Gyula. Ha a szerződések életbe lépnek, a Magosz bíróságon támadja meg azokat.