A gond különösen az ország nyugati felében nagy, a tarra vágott erdőrészek errefelé már megszokott látványnak számítanak. Az erdőgazdálkodók ezzel igyekeznek megállítani a pusztulást."Aktív emberi beavatkozás szükséges ahhoz, hogy a klímaváltozással járó erdőpusztulást lassítsuk" – mondta lapunknak Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. igazgatója. Bár a fapusztulásért látszólag két szúfajta felelős, a rovar önmagában még nem lenne istencsapása, mert az ökoszisztéma természetes része ugyanúgy, ahogy maguk a fák.
A szú normális körülmények között nem képes annyira elszaporodni, hogy a faállományra számottevő káros hatással lenne, a károsodásért a kiszáradás felel elsősorban. Amikor hosszabb csapadékmentes időszak következik el, a nedvesség hiánya legyengíti a fák ellenálló képességét, és a szú ilyenkor jelenik meg tömegesen. A meggyengült fákat könnyen meg tudja támadni, és így már gyorsan elterjed.
Korábban is előfordultak erősen csapadékszegény időszakok hazánkban, amelyek az erdőkben is véghezvittek kisebb-nagyobb pusztítást, de az utóbbi évek tartós szárazsága és kiszáradása már a klímaváltozással hozható összefüggésbe.
Szép Tibor elmondta, ahhoz, hogy a szú továbbterjedését megakadályozzák, az erdészet területén az 1,1 millió köbméternyi fából majdnem félmillió köbmétert kellett kitermelni az elmúlt években. Az idejekorán, kényszerből, egészségügyi okból kitermelt állományból származó bevétel nem vagy éppen csak hogy fedezi a felújítás, telepítés költségeit.
A klímaváltozás a Föld északi féltekéjén nagyobb mértékű átlaghőmérséklet-emelkedéssel jár, nem beszélve arról, hogy a 2001 és 2006 közti időszakot évről évre erős aszályok jellemezték. Magyarországon a káros folyamat a nyugati országrész erdeit fenyegeti leginkább.
Szép Tibor szerint a magyar fafajták közül a nyugati országhatár közelében jellemző, de ott sem őshonos lucfenyő el fog tűnni hazánk területéről. A fáknak megfigyelhető egy spontán "vándorlása". Ez azt jelenti, hogy ha egy terület éghajlata tartósan megváltozik, az a fafajták cserélődését is magával hozza.
A klímaváltozással az éghajlat olyannyira módosul, hogy száz év alatt ki kellene cserélődnie egy adott területet borító erdőfajtának ahhoz, hogy megmaradhasson a fás terület. A luc azonban különösen vízigényes fajta, a legkisebb változásra is érzékenyen reagál.
A Kőszegi-hegység, a Soproni-hegyvidék és az Őrség erdeiben sajnos egyre jellemzőbb, hogy tarra vágott területtel találkozunk. A természetvédelmi területekről rendelkező törvény persze szigorúan tiltja a védett részek erdeinek "irtását". Az erdőgazdálkodóknak az új állományok létrehozása mellett az is feladatuk, hogy a pusztulást megakadályozzák.
A tarra vágott részek az elhatároló sáv szerepét játsszák. Segítségükkel a megtámadott területek körül fel tudják tartóztatni a szú továbbterjedését.
Az Erdészeti Igazgatóság összesítéséből kiderül, hogy lombkárosodás alapján erdeink 44 százaléka tünetmentes, vagyis a faállomány alig fele mondható teljesen egészségesnek. Az erdőségek további 38 százaléka a veszélyeztetett, illetve enyhén károsodott kategóriába sorolható, 12 százalékuk közepesen, bő három százalék viszont erősen károsodott. A fák három százaléka elhalt. Ez önmagában még nem feltétlenül káros, hiszen az önszabályozó erdei ökoszisztémákban élettérhez juthatnak más élőlények.
"Egyre kevesebb pontos adatot ismerünk, a felmérésre nincs elég pénzünk, az állami támogatás csökken" – jelezte Wisnovszky Károly, az Erdészeti Igazgatóság igazgatója. A forráshiány miatt 2007-ből például hasonló adatsorral nem is rendelkezik az igazgatóság, mert abban az évben a mintapontoknak csupán töredékén tudtak vizsgálatokat végezni.
Bár Magyarország a trianoni döntéssel nemcsak területének, de erdeinek is mintegy kétharmadát veszítette el, hazánknak ma is mintegy egyötödét borítja erdő. Ez pedig a kezdődő pusztulás ellenére is jó aránynak vehető. A rendszerváltás óta eltelt húsz év során 1,65 millió hektárról 1,89 millió hektárra nőtt az ország erdőterülete.
Az erdőket óvni kell még akkor is, ha sokszor a természet folyamatai már nem fordíthatók meg. Pintér Balázs
Óriási pusztítást végez a szú
Az erdőségek nedvességigényüktől függően sávos elrendeződésűek. A hazánkban megtalálható fafajták közül a legvízigényesebb a lucfenyő, ezt követi a bükk, a tölgy, a cser és a facsoportos, erdősztyeppes területek. A melegedés és kiszáradás a mérsékelt övi erdőtakarók alsó határán már tömeges pusztulást hozott. Ennek első jelei a mediterrán térségben, a Földközi-tenger partjainál jól megfigyelhetők. Hazánkban szintén erőteljesen érezteti hatását a káros folyamat. A felmelegedés következtében, az összefüggő jég visszaszorulásával az északi félteke északi területein elvben nőhetne is az erdők területe, hiszen a csapadék mennyisége ott nő, és az északra húzódó övekkel a fenyvesek területe bővülhet. Ennek ellenére Kanadában is megfigyelhető a pusztulás, hiszen az enyhe teleket túlélt szú óriási pusztítást végzett. A kártevő miatt tizenhárommillió hektárral csökkent az ország erdeinek területe.
Klímaváltozás, szökik a szén-dioxid
Akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak a a szén-dioxid elnyelésében amúgy fontos szerepet betöltő erdőségek. A megdöbbentőnek ható összegzés az Erdőkutató Szervezetek Nemzetközi Uniójának (IUFRO) jelentésében olvasható. A tanulmány készítői azt akarták modellezni, hogy a fő erdőtípusok hogyan reagálnak a lehetséges klímaváltozási forgatókönyvekre. Ma az üvegházhatásért felelős gázok egyötöde kerül a levegőbe erdőirtás következtében, ami még mindig kisebb, mint amennyi szén-dioxidot a Föld erdei elnyelnek. A legfőbb gond, hogy a mind gyakoribbá váló erdőtüzek és a növényeken élősködő kártevők pusztítása miatt tonnamilliókban mérhető szén szabadul fel, amely szén-dioxid formájában a légkörbe kerül. A körforgás ezzel csak erősödik, s így még inkább felgyorsul a klíma változása.
Az erdők és a gazdaságok nem eladók!
Az erdők és az azokat kezelő gazdasági szervezetek bármilyen fokú privatizációja megengedhetetlen – írta két éve Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). Mivel az utóbbi hetekben ismét arról szólnak a hírek, hogy akár az erdőket is magánkézbe játszaná át a kormány, Pethő József elnök ismét nyílt levelet írt, s a címzett ezúttal Bajnai Gordon. Az egyesület vezetője hangsúlyozta: elleneznek minden, erdészettel kapcsolatos magánosítási törekvést. Az egyesület csak abban lenne partner, ha a szomszédos országok gyakorlatához hasonlóan, úgy alakítanák át az állami erdészeti társaságokat, hogy egy központi egység alá kisebb szervezeti részek, vállalatok tartoznának. E szisztéma kiépítése már nálunk is szóba jött, "de csak akkor fogadható el, ha nem lesz kiindulópontja a privatizációnak" – áll a levélben.