Az erdőket és a vizet féltik a Szigetközben (Kisalföld)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2009. június 18., - MOSONMAGYARÓVÁR - Aggályait fogalmazta meg a beruházással kapcsolatban a Duna-remete és Bős közötti komp pályázatából „kihagyott" nemzeti parki igazgatóság. A szigetközi természetvédők a tervezett nemzeti parkjukat féltik az erdőfejlesztési tervtől, a helyiek ivóvízkincsüket óvnák a bányáktól.

Az aggodalmak és a félelmek kerültek előtérbe tegnap a Szigetköz Felső-Duna Mente Térségfejlesztési Tanács tegnapi mosonmagyaróvári ülésén. A tanács első napirendje a két ülés közötti intézkedésekről szólt Elhangzott: a magyar-szlovák interreges pályázat második fordulójába került Dunaremete és Bős közötti komp ügyében a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága a velük való egyeztetés hiánya miatt aggályoskodott.
A támogatási, operatív és vidékfejlesztési programok, várható pályázatok után döntöttek arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium delegáltját, Radnóti Gergelyt is a tagok közé sorolják. A tárca idén kétmillió forinttal járul hozzá a tanács működéséhez.
Két, a térség életében is fajsúlyos témáról esett szó (mindkettővel bővebben foglalkozunk majd a Kisalföld későbbi számában). Az egyik a nemrégiben elkészült szigetközi erdőfejlesztési terv: ez a meglévő erdők gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak felmérése és értékelése mellett többek közt a hasznosítással, védelemmel és fejlesztéssel kapcsolatos követelmények, intézkedések szabályozásával foglalkozik. A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület szerint azonban ez a terv a mostani formájában csökkenti egy itteni nemzeti park kialakításának esélyeit. A tanács úgy döntött: független szakértő véleményét kéri az erdőfejlesztési tervben, s ennek ismeretében tárgyalnak majd a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-vel.
A másik - jó néhány hozzászólást kiváltó - téma a térségbeli kavicsbányászat és az ivóvízkincs védelme volt Kfamár Tibor helyettes veszprémi bányakapitány elmondta: a legtöbb rekultiválás nélküli bányató még az 1993-as törvény életbe lépése előttről maradt fenn. Bár állami feladat lenne ezek rehabilitációja, erre egyelőre kevés esély mutatkozik.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.